Éppen kezdték helyreállítani a húsipar egyensúlyát, amikor váratlanul felütötte fejét a száj- és körömfájás járvány.
Jelenleg a marhatelepeken terjed a betegség, de a sertésexportot már most is megszorítások sújtják, emellett a madárinfluenza elleni harc is folytatódik.
A károk mértékét még nem tudjuk pontosan felmérni, de ha a vírus elburjánzik, a következmények szinte elképzelhetetlenek lesznek – figyelmeztetett Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Hússzövetség keddi sajtótájékoztatóján.
Éder a sertéshús szektor 2024-es kilátásairól kívánta megosztani gondolatait a hagyományos húsvét előtti sajtóesemény keretein belül. Bár az ágazat teljesítménye javulást mutat, az optimizmus azonban még mindig óvatosan mérhető. A helyzetet tovább bonyolította a ragadós száj- és körömfájás járványának kitörése, amelyről szintén beszélnie kellett, még akkor is, ha egyelőre csak a szarvasmarha-telepeket érinti, a sertéstelepekre pedig nem terjedt ki.
Erre magyarázat - mondta -, hogy a marhák könnyebben megfertőződnek: a levegőből is elkaphatják a vírust, míg a disznóknak ehhez érintkezés kell. A mostani járvány mindenesetre rávilágít szerinte a magyar állategészségügyi hatóságok áldatlan helyzetére is. Éder azt mondta, az Európai Bizottság kiérkező ellenőrei ugyan megállapították, hogy a magyar hatóságok kiválóan kezelik a járványt, de arra is rámutattak, hogy drasztikus a létszámhiányuk, erőn felül kell, hogy dolgozzanak.
Éder szerint nem csoda, hogy felfigyeltek az utóbbira, hiszen most szarvasmarhákat érintő járvány mellett egyszerre kell harcolniuk a baromfi-influenza sokadik kitörésével is. A hússzövetségi elnök azt mondta, lehet, hogy békeidőben elég a magyar hatóságokra szánt kevesebb forrás és kevesebb ember, de ilyenkor válik nyilvánvalóvá, hogy a stabil működéshez mindkettőből több kell.
Bár a vírus, mint írtuk, sertéstelepekre nem terjedt át, egy sor ország így is korlátozta a Magyarországgal való kereskedelmét élősertésben és sertéshús-termékben is. A HVG még a sajtótájékoztató előtt kérdezte Édert a helyzetről, a szakember pedig lapunknak két kategóriára választotta szét a partnereket.
Azt mondta, több turnusban voltak az elmúlt hetek során hosszabb-rövidebb kereskedelmi korlátozások az EU-tagországok részéről, a harmadik országok piacai viszont döntően lezárultak. Éder szerint ez utóbbi hatalmas változást a sertéshús ágazatnak nem jelent, mert az afrikai sertéspestis miatt döntően korábban is le voltak zárva a magyar szereplők előtt ezek a piacok.
"Viszonylag kevés olyan EU-n kívüli ország létezik, amely jelentős piaci szempontból releváns, és ahol valamilyen regionális megállapodás keretében lehetőség nyílt az áruk odaszállítására. Tavaly az ezekbe az országokba irányuló exportunk körülbelül 12-13 ezer tonnát tett ki, ami a teljes kivitelünknek kevesebb mint 7-8 százalékát jelenti. Ez fontos, de nem meghatározó tényező" - nyilatkozta. Véleménye szerint a korábbi tapasztalatok tükrében ezeket a piacokat mostanra már évekre elvesztettük.
Sokkal aggasztóbbnak tartja az EU-n belüli ideiglenes korlátozások fennállását, mivel Románia és Lengyelország többször is több napra megtiltotta a magyar húsok, húskészítmények, valamint tejek és tejtermékek szállítását. Olyan zűrzavaros helyzetek alakultak ki, hogy sok esetben nem is volt világos, mely szabályozások érvényesek egyes tagállamokban. "Érdemi korlátozások az élő állatok esetében Horvátországban és Csehországban tapasztalhatók. Reméljük, hogy az Európai Bizottság, ahogyan eddig is, most is határozottan fellép, és rá tudja bírni ezeket az országokat, hogy térjenek vissza ahhoz az eljárásrendre, amelyet más tagállamok követnek - azaz, hogy a problémás területeken kívülről származó termékeket átvegyenek" - mondta a szakértő.
A korlátozott területeken, mint például Győr-Moson-Sopron megye és néhány település Komárom-Esztergom megyében, a gazdák kénytelenek voltak túltartani a disznókat. Ez azt jelenti, hogy nem küldhették őket a vágóhídra, így folyamatosan etetniük kellett őket. A sertések naponta akár egy kilogrammot is hízhatnak, ami viszont csökkenti piaci értéküket. Megérdeklődtük, hogy a túltartás következtében mekkora anyagi hátrány érheti a gazdálkodókat.
A szakértő megjegyezte, hogy az utóbbi egy-két hétben a német piacon tapasztalható jelentős, 13-14 százalékos emelkedés komoly hatással van a magyar piacra is. Ennek következtében a túltartott sertések értéke nem csökkenhet érdemben, mivel a német jegyzési árak húzóereje dominál. "Jelenleg a húsipar legnagyobb kihívása, hogy a növekvő német árak miatt magasabb árat kellene fizetnie az élősertésekért, miközben egyes területeken a sertések szállítása a vágóhidakra problémás."
Éder magán a sajtótájékoztatón már arról beszélt, hogy tavaly az élelmiszeripar, ha nem is lényegesen, de jobb teljesítményt nyújtott, mint az ipar egésze. Az ipar termelési volumenindexe ugyanis 4,3 százalékkal csökkent, míg az élelmiszeriparé közel 4 százalékkal nőtt - de ezt úgy kell nézni, hogy a 2023-ra a visszaesés viszont több mint 12 százalékos volt.
A húsipar dinamikus fejlődése figyelemre méltó, hiszen a húsfeldolgozás és -tartósítás szegmense 2024-ben 6,1 százalékos növekedést mutatott, míg a húskészítménygyártás még figyelemreméltóbb, 13,1 százalékos bővülést könyvelhetett el. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy 2023 jelentős visszaesést hozott, így a szektor a növekedés ellenére sem érte el még azt a szintet, ahol két évvel ezelőtt állt.
A belföldi értékesítés terén a készítménygyártás kedvezőbb fordulatot mutatott: a szektor több mint 13 százalékos növekedéssel sikerült visszanyernie a két évvel korábbi szintet, így kompenzálva a 2023-as elmaradást. Ezzel szemben a feldolgozás és -tartósítás ágazat továbbra is nehézségekkel küzdött, 2,2 százalékos csökkenést mutatott, ami az elmúlt két évben összességében már meghaladja a 16 százalékot. Az exportpiacon viszont mindkét alágazat pozitív irányba mozdult el: a készítménygyártás 11, míg a feldolgozás és -tartósítás 17 százalékos növekedést könyvelhetett el.
Éder nyilatkozata szerint 2024 decemberére a magyar gazdák körében az éves adatok alapján több mint 7%-os növekedést mutatott a sertések létszáma, amely így elérte a 2,8 milliót. Különösen figyelemre méltó, hogy a kocák száma 12%-kal emelkedett, ami a tenyésztők fokozott optimizmusát tükrözte, és további vágásszám-növekedésre is lehetett számítani. A tavalyi év is kedvező volt, hiszen 6,5%-os bővüléssel közel 4,8 millió vágást regisztráltak.
Ezzel Románia után nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a vágások száma az EU-ban. Az uniós növekedés átlaga 0,8 százalékos volt, és a hagyományos, nagy sertéstenyésztő országok, pl. Dánia, Hollandia vágásszáma jelentősen visszaesett - az állományuk is csökkent.
A sertéshús-külkereskedelmi mérleg 2024-ben pozitív volt, az export 12 százalékkal 166 ezer tonnára nőtt, az import pedig 5 százalékkal 151 ezer tonnára. Az élőállat-kivitel is bővült, 14 százalékkal, 38 ezer tonnára, míg az élőállat-behozatal lényegesen csökkent - de még így is nagyobb volt, mint az export.
A szakértő kifejtette, hogy érdemes megemlíteni, miszerint az importált sertések csak részben kerültek vágásra, míg a másik részük hizlalás céljából érkezett. Ez azért lényeges, mert a sertéshús iparága az egyik olyan terület, amely alapanyagokat importál, majd ezek felhasználásával jelentős hozzáadott értékű termékeket exportál. Más szavakkal, a malacok hizlalása, vágása, és végső feldolgozása a titka a magas hozzáadott értéknek. Éder rámutatott, hogy így az élelmiszeripar egészét érintő kritikák, miszerint csupán alapanyagokat exportálunk, míg értékes termékeket importálunk, a húsipar esetében már évek óta nem állják meg a helyüket.
Az importnyomás folyamatosan jelen van, és az utóbbi évek során egyre inkább fokozódott, amit az árrésstop bevezetése még tovább erősített. A Hússzövetség már a korábbi ársapka bevezetésekor figyelmeztetett a potenciális veszélyekre, hangsúlyozva, hogy az élelmiszerlánc magyar szereplőin csattanhat a következmények ostora. Az ársapka eltörlése és az árrésstop bevezetése között azonban nem volt idő a megnyugvásra, hiszen a sapka levétele után gyorsan a kötelező akciózás következett, amire Éder is felhívta a figyelmet. Ebben az időszakban a láncok a korábban ársapka alá eső termékeket csak az aktuális beszerzési áron tudták értékesíteni a fogyasztók felé, ráadásul egyes termékek esetében kötelező volt az egyhetes akciózás is, ami újabb veszteséges értékesítési helyzeteket eredményezett.
Volt azonban egy másik következménye a kormányzati intézkedéseknek. 2021-hez képest 2023 végéig 80 százalékkal nőtt az előbb ársapkás, majd kötelezően akciózott sertéscomb importaránya, 8065 tonnáról 14 458 tonnára. Mindeközben az össz-importban érdemi növekedés nem volt, vagyis tényleg az arányok mozdultak el nagyon. "A sertéscombé az importnövekedési aranyérem" - mondta Éder.
Amennyiben csupán az első féléveket hasonlítjuk össze – hiszen 2024-ben csak ebben az időszakban volt kötelező akciózás –, akkor a sertéscomb importja 2021 első féléve és 2024 első féléve között elképesztő, 190%-os növekedést mutat.
Az élősertés árával kapcsolatos információkat már korábban megosztottuk, most viszont érdemes megemlíteni, hogy a német piaci jegyzés emelkedése következtében a nagykereskedelmi ár 1,75 euróról 1,95 euróra nőtt kilogrammonként. Ez a változás hozzájárulhat a túltartott sertések miatt várható anyagi veszteségek mérsékléséhez. Az árfolyam emelkedése egyébként nem meglepő, hiszen általában télen csökken, tavasszal pedig felfelé ível, míg nyáron éri el csúcsát – mondta Éder.
A szövetségi elnök kedden közzétett inflációs adatokra is reflektált, kiemelve, hogy a 7%-os élelmiszer-drágulás mögött nem a sertéshús-készítmények árváltozásai állnak. Rámutatott, hogy a karaj, a párizsi és az olasz felvágott ára 2024-re alig emelkedik. Ugyanakkor elismerte, hogy a sertéscomb ára valóban növekedett, ám ezt a korábbi ársapkák és kötelező akciók hatásai is befolyásolták, melyek utólagosan éreztették hatásukat. Érdekesség, hogy a virsli és a szárazkolbász ára még csökkent is, átlagosan 100-100 forinttal, amikor 2023 decemberét összehasonlítjuk 2024 decemberével.
Éder azt mondta, korábban a boltláncok partnerek voltak az élelmiszer-infláció visszafogásában, 2021-ben és 2022-ben is kisebb volt a fogyasztói árak növekedése, mint az átadási áraké. '22-ben például 21,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, míg a termelők, feldolgozók számára fizetett átadásik 30,4 százalékkal. Tavaly azonban sertéshúsnál a beszállítói átadási ár gyakorlatilag stagnált, a fogyasztói árak viszont így is 6,7 százalékkal nőttek, vagyis nőtt a kiskereskedelmi árrés. (Ami persze nem egyenlő a tiszta nyereséggel.)
A hússzövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a disznóhús nem lehet a felelős az elszabaduló inflációért. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2004 és 2024 között a sertéscomb ára 221 százalékkal nőtt, míg más termékek, mint például a benzin, 248 százalékkal, a Nemzeti Sport 364 százalékkal, a tűzifa pedig elképesztő, 490 százalékkal drágult. A diszperziós falfesték esetében a helyzet még drámaibb: annak ára 1907 százalékkal emelkedett. E közben a bruttó havi átlagkereset 427 százalékkal gyarapodott. Éder szerint bár a helyzet rövid távon nem mutat kedvező tendenciát, hosszú távon a megfigyelések alapján az élelmiszerek reálértéke fokozatosan csökken.
Éder a szakma kihívásaira is reflektált, kiemelve a diszkontosodás egyre erősödő tendenciáját. Szerinte a boltláncok sajátmárkás termékeik dominanciája a hazai élelmiszeripari szereplők kárára megy, amit a termelői szakma "nagyon nem néz jó szemmel." Emellett az importnyomás növekedése mellett a polcokon megjelenő imitátumok aránya is aggasztó mértékben nő, különösen szilveszter táján. Ilyenkor a "minőségbutítás" jelensége a virslik utánzó, alsópolcos rudacskákban és egyéb silány húskészítményekben válik szembetűnővé.
Éder aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a termékpályán belüli feszültségek tovább szélesedhetnek. Jelenleg már tapasztalhatóak ezek a konfliktusok a feldolgozók és a kiskereskedők között, de valószínű, hogy a tenyésztők és a feldolgozók közötti kapcsolatokat is meg fogják terhelni. Hozzátette, hogy a folyamatosan növekvő költségeket egyre nehezebb beépíteni az átadási árakba, miközben a kormány részéről érkezett egy "határozott felhívás" arra, hogy az árak emelését kerüljék, különben újabb intézkedések várhatóak.
