Publicus: A megkérdezettek körében végzett felmérés alapján a válaszadók közel fele úgy véli, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristófnak le kellene mondania az újdörögdi baleset következményeként.

A Publicus kutatásából kiderül, a magyarok nagy része hallott a balesetről, de nem hisz a kormány magyarázkodásának, helyette felelősségvállalást várnának.

A magyarok 87 százaléka hallott arról, hogy idén március 21-én egy a Miniszterelnökségen dolgozó 29 éves kormánytisztviselő kezében felrobbant egy gránát az Adaptív Védelem néven indított kiképzési program egyik eseményén - derült ki a Publicus Népszava számára készített reprezentatív, áprilisi felméréséből. A nő az arcsérülése mellett mindkét kezét elvesztette, és a kiképzője is megsérült a balesetben.

A felmérésből kiderül, hogy a válaszadók háromnegyede (76 százalék) szerint nincs szükség arra, hogy kormánytisztviselőknek olyan katonai kiképzést tartsanak, ahol éles gránátot is használnak. Minden harmadik megkérdezett Fidesz-szavazó gondolja úgy, hogy szükség van a kiképzésre.

A szomorú esemény ellenére Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Vidoven Árpád államtitkár nem választották a lemondás útját. A balesetet követően büntetőeljárás indult, de a kormány eddig elkerülte a felelősségvállalást.

Orbán Viktor a baleset után néhány nappal a parlamentben kijelentette, hogy a történtek rendkívül súlyosak, és hangsúlyozta, hogy senki sem volt kényszerítve bármire is. Ezzel kapcsolatban éles bírálatot fogalmazott meg, mondván, hogy "aljas, sunyi, politikai manipulációnak" minősíti azokat a vádakat, amelyek az ellenkezőjét állítják. Rámutatott, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan zajlottak hasonló kiképzések balesetek nélkül. Kiemelte, hogy "hősnek tekintjük azt a hölgyet, aki a két karját elvesztette," és megígérte, hogy a jövőben is támogatni fogják az érintetteket.

"Amíg nem világos, mi is történt pontosan, addig nem tudunk felelősséget kijelölni" - felelte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón, amikor a HVG kérdezte a baleset körülményeiről. Bár a szándékunk nem a jogi felelősség megvitatása volt, hanem az, hogy a honvédelmi miniszter vagy a parlamenti államtitkára hajlandó-e politikai felelősséget vállalni az ügyért és lemondani, az érintetteknek több nap állt rendelkezésükre, de végül nem tettek lépéseket.

A baleset március 21-én következett be, de aznap a Honvédelmi Minisztérium mindössze egy rövid közleményt adott ki, amelyben csupán annyit közöltek, hogy "ketten megsérültek a Magyar Honvédség újdörögdi gyakorlóterén". A következő napon derült ki, hogy "éles kézigránáttal végrehajtott dobógyakorlat során felrobbant a gránát" egy kormánytisztviselő kezében, akinek mindkét karját amputálni kellett. A másik sérült, akit könnyebb sérülések értek, a mellette álló kiképző katona volt.

Szalay-Bobrovniczky miniszter az üggyel összefüggésben eddigi nyilatkozataiban "politikai kalandorok" felelősségét emelte ki. A sérült embereket személyesen kereste fel a kórházban, de lemondásának lehetőségét nem érintette.

A Népszava megemlíti, hogy a Tisza Párt politikusa Ruszin-Szendi Romulusz szerint az egyik feltárandó kérdés az ügy kapcsán, hogy valóban önkéntes volt-e a jelentkezés, "vagy félelem vezérelte, esetleg diktátum miatt vett részt a fiatal hölgy a kiképzésen". A Miniszterelnökség visszautasítja a Tisza szakpolitikusának vádjait, azt állítják "a jelentkezők és a programban részt vevők két alkalommal is szigorú egészségügyi és pszichológiai vizsgálaton vettek részt", a kiképzést pedig "bármelyik fázisban önként befejezhették", következmények nélkül.

A legfrissebb Publicus felmérés rávilágít arra, hogy a lakosság többsége kétségekkel viseltetik a kormány hivatalos álláspontjával kapcsolatban. A megkérdezettek 57 százaléka úgy nyilatkozott, hogy úgy véli, a kormánytisztviselőkön nyomás nehezedett a programban való részvételre. Ezzel szemben csupán 23 százalék gondolja, hogy a döntésük valóban önkéntes volt, míg 20 százalék nem kívánt választ adni a kérdésre. Érdekes megfigyelni, hogy a kormánypárti szavazók 60 százaléka hisz abban, hogy nem volt nyomás a résztvevőkön, míg az ellenzéki táborban ez az arány mindössze 7, a bizonytalanok körében pedig 16 százalék.