Puccsra készülődött az egyház a kormány ellen a kaukázusi országban? - A szálak egészen Moszkváig nyúlhatnak vissza.

Fokozódó feszültség tapasztalható az örmény kormányfő és az örmény egyház között, ami újabb kihívások elé állítja a politikai és vallási vezetést. Az eltérő nézőpontok és érdekek ütközése egyre inkább nyilvánvalóvá válik, ami a két fél közötti kapcsolatokat feszültté teszi. Az események alakulása figyelemre méltó, hiszen a hagyományos értékek és a modern politikai törekvések találkozása új dimenziókat nyit meg a diskurzusban.

A viszony egyre feszültebbé válik Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és az Örmény Apostoli Egyház, az ország fő vallási vezetője között. A konfliktus gyökerei a 2020-as második hegyi-karabahi háborúra nyúlnak vissza, amely Örményország számára súlyos vereséggel zárult. Az idei júniusban a feszültség újabb szintet lépett, amikor II. Karekin katolikosz, az egyház vezetője, nyilvánosan lemondásra szólította fel Pasinjánt a háború utáni helyzet miatt.

Az egyházi és a világi hatalom közötti konfliktus legújabb köre június 8-án kezdődött, mikor az örmény kormányfő azzal vádolta meg II. Karekint, hogy van egy törvénytelen gyermeke, emiatt pedig lemondásra szólította fel. Az örmény egyház vezetőjét hivatalosan köti a cölibátus, ezért a kormányfő vádja nagyon súlyosnak számít. Az egyház konkrétan nem is válaszolt a II. Karekint érő vádakra, hanem azt írta, Pasinján aláássa Örményország "lelki egységét".

II. Karekin szóvivője, Zareh Asurján atya, még egy lépéssel tovább ment, amikor Pasinjánt az áruló Júdás apostolhoz hasonlította. Szerinte Pasinján nemcsak hogy nem keresztény, de azzal is vádolta, hogy körülmetéltetett, ami azt jelenti, hogy izraelita vagy muszlim vallású.

Meggyőződésem, hogy Apostoli Szent Egyházunknak sürgősen meg kell szabadulnia azoktól a hamis "hívőktől", akik a nemzet árulóiként viselkednek, meggyalázva őseink emlékét. Ők megszegték a keresztség szövetségét, és a Szent Kereszt pecsétjét a körülmetélés jelképére cserélték.

- fogalmazta meg.

A miniszterelnök válasza meglepően provokatív volt: kijelentette, hogy szívesen felfedi intim testrészét, hogy ezzel is bizonyítsa, nem esett át körülmetélésen.

Az Örmény Apostoli Egyház kiemelkedő szerepet játszik Örményország kulturális és vallási életében. Az ország az első a világon, amely a kereszténységet hivatalos vallásként ismerte el, még 300-301 között. Az Örmény Apostoli Egyház 451 óta önálló egyházi testületként működik, így sem a katolikus, sem az ortodox egyházak közé nem sorolható. Az örmény közösség körülbelül 90%-a az Örmény Apostoli Egyház tagja, míg egy kisebb csoport a római pápa vezetését elfogadó, de örmény szertartásokat követő Örmény Katolikus Egyházhoz tartozik. Az örmények, akiket három oldalról is muszlim országok (Törökország, Azerbajdzsán, Irán) vesznek körül, számára az Örmény Apostoli Egyház nem csupán vallási intézmény, hanem olyan identitásképző erő, mint a katolicizmus az írek vagy a lengyelek esetében.

A konfliktus Pasinján és az egyház között mélyebb értelmezést igényel. A közelmúlt eseményei, különösen a miniszterelnök által megfogalmazott vádak, feszültséget szítottak, amely június 25-én a hatóságok akciójával újabb fordulatot vett. Ekkor tartóztatták le az északkeleti Tavus tartomány érsekét, Bagrat Galsztanjánt, akit komoly vádakkal illettek: a hatalom megdöntésére és átvételére tett kísérlet állt a középpontban. E lépések nemcsak a politikai tájat, hanem az egyház és az állam viszonyát is alapjaiban rengethetik meg.

A hatóságok közlése szerint Galsztanján és társai több mint ezer embert toboroztak - főként volt katonákat és rendőröket -, hogy utak lezárásával, a közlekedés megbénításával, az internet lekapcsolásával és erőszakra bujtással destabilizálják a kormányt, és átvegyék a hatalmat. A nyomozó bizottság olyan felvételeket hozott nyilvánosságra, amelyeken állítólag Galsztanján és társai puccskísérletre vonatkozó tervekről beszélgetnek.

A rendvédelmi hatóságok sikeresen megakadályozták a bűnös oligarchikus klérus álnok tervét, amely az Örmény Köztársaság destabilizálására és a hatalom megszerzésére irányult.

- tájékoztatott Pasinján a Telegramon keresztül.

Galsztanján eddig sem volt mentes a kormányzati feszültségektől. Tavaly tavasszal az örmény vezetés úgy határozott, hogy a tervezett békeszerződés keretében Azerbajdzsánnak négy falut ad át, amelyek a szovjet időszakban formálisan az azeri tagköztársaság részei voltak. Azonban a Szovjetunió szétesésekor kirobbant első hegyi-karabahi háború következtében ezek a területek soha nem kerültek Baku irányítása alá. A négy falu így egyfajta enklávét alkot Örményországban, belül Tavus tartomány határain belül.

A tavusi lakosok hevesen kifejezték ellenállásukat a kormány döntésével szemben, aggódva a közvetlen közelükben megjelenő azeri erők által jelentett biztonsági kockázatok miatt. A tiltakozás élére Galsztanján állt, aki bátor elhatározással, 160 kilométert gyalogolva tette meg az utat Kiras faluból a fővárosba, Jerevánba, hogy a kormányfőt, Nikol Pasinjánt lemondásra bírja. Az érsek mögött hatalmas tömeg gyűlt össze, Jereván utcáin tömegtüntetések zajlottak, de a kormányfő nem mutatott hajlandóságot a visszakozásra.

A kormány és az apostoli egyház küzdelme azonban ezzel nem zárult le, sőt Galsztanján után egy másik érsek, Mikael Adzsapahján, a siraki egyházmegye vezetője is a hatóságok célkeresztjébe került. A rendőrök Ecsmiadzinben, II. Karekin rezidenciájának területén akarták őrizetbe venni az érseket június 27-én, azonban a hívek megakadályozták, és összecsaptak a rendfenntartó erőkkel. Később az érsek megadta magát a hatóságoknak, a bíróság pedig elrendelte két hónapos előzetes letartóztatását. Ugyanezen a napon álarcos rendőrök rohamozták meg a siraki egyházmegye épületét Gjumri városában. Az akciók előzménye, hogy az örmény főügyészség az alkotmányos rend megdöntésére való felhívással vádolta meg az érseket.

Június végén a hatóságok nem csupán a két érsekre, hanem számos politikai ambíciókkal rendelkező szereplőre is lecsaptak. A legfigyelemreméltóbb "fogás" Szamvel Karapetján, az orosz-örmény milliárdos volt, aki egy interjú során nyíltan a hatalom átvételére szólította fel követőit. Karapetján véleménye szerint a kormány támadást indított az egyház ellen, és ő saját módszereivel próbálja ezt megakadályozni. A milliárdos, aki elsősorban ingatlanbefektetéseiről ismert, a vezető örmény energiaszolgáltató, az Örmény Elektromos Hálózatok tulajdonosa is. Karapetján letartóztatása után a kormány azonnal lépéseket tett a cég államosítása érdekében, és a nemzetgyűlés csütörtökön jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az energetikai vállalat állami kézbe vételét.

Pasinján egy Karapetjánnal kapcsolatos nyilatkozatában homályosan utalt arra, hogy az üzletembert Oroszországból irányíthatják. Az orosz állampolgársággal is rendelkező Karapetján letartóztatásának híre Moszkváig is eljutott: Marija Zaharova külügyi szóvivő azt mondta, "szorosan szemmel követik" a helyzetet, és ha szükséges, támogatást nyújtanak az oligarchának, amennyiben nem tartják tiszteletben a jogait.

Örményország és korábbi legfontosabb szövetségese, Oroszország között az elmúlt években megromlott a viszony,

Azerbajdzsán Hegyi-Karabah elleni támadása után az orosz békefenntartók passzívan szemlélték a történéseket, ami jelentős feszültséget gerjesztett Jerevánban. Ennek következményeként Örményország felfüggesztette tagságát a Moszkva vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (KBSZSZ), és egyre inkább az Egyesült Államok és az Európai Unió irányába fordult. Tavaly márciusban az Európai Parlament egyhangúlag támogatta, hogy Örményország jogosult a uniós tagsági kérelmek benyújtására. Idén áprilisban pedig Vahagn Hacsaturján örmény államfő aláírta a parlament által ratifikált törvényt, amely hivatalosan is megnyitja az utat az ország uniós csatlakozása felé.

A geopolitikai irányváltás természetesen nem kerülte el Moszkva figyelmét, de mivel a Kremlt elsősorban az ukrajnai háború köti le, a 3 milliós ország közel sem szerepel az orosz prioritások között. Az örmény politikai vezetés igyekszik is folyamatosan csökkenteni a még meglévő orosz nyomást: Alen Szimonján házelnök például kedden kijelentette, az örmény hatóságoknak komolyan meg kell fontolniuk, hogy tiltsák be az Örményországban is fogható orosz televíziók sugárzását.