Rakonczay Gábor gondolatai a visszavonulásról: Az extrém sportok világában a tapasztalatok és kihívások olyan intenzívek, hogy nem igazán engedik meg a lehetőséget, hogy az ember megérje az időskort.
A sportoló most úgy döntött, hogy búcsút int a magas kockázatú projektekkel járó kihívásoknak, és helyette a tapasztalatait megosztó inspiráló előadásokra fókuszál.
Egy ultrafutó világbajnok, aki a határok feszegetésének mestere, és aki rendszeresen teljesít több száz kilométeres futásokat, a természet kihívásainak élvonalában áll. Kétszer is átkelt Grönland fagyos tájain, és egy 44 napos expedíció keretében eljutott a Déli-sarkra, megdöbbentve a világot teljesítményével. Igazi terminátor, a szívósság megtestesítője, aki egy törékenynek tűnő testben rejti el hatalmas erőforrásait, és még a legnehezebb körülmények között is képes a maximumra törni, még akkor is, ha a halál közeli állapot határvonalán egyensúlyozik. A Blikk érdeklődött tőle, hogy a márciusban bejelentett visszavonulása után aggódik-e a leépülés miatt. Hogyan reagál majd a teste a megszokott extrém terhelések hiányára, és vajon milyen rejtett potenciál rejlik még az egykor győzelmekhez segítő izmaiban? Az élet új kihívásaival néz szembe, és kíváncsian várja, hogy a jövő mit tartogat számára.
Itt találhatók a legújabb információk!
Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás erre a kérdésre: "Melyek azok a legkiemelkedőbb teljesítmények és legmerészebb expedíciók, amelyeket a top 10-es listán szereplő személyek valaha végrehajtottak?"
Nekem mindegyik a maga nemében különleges. De ha például a veszélyességét nézzük, a dobogó tetején a 2012-es óceán átkenuzás van. Második a mostani 75 napos kenuzás. Ez a két út annyira elkülönül a többitől, hogy a sorban nincs 3, 4 , 5. hely. A hatodik és hetedik a két Grönland átkelés lenne.
Van olyan teljesítmény, amire azt mondhatjuk, hogy a legbüszkébb? Amit nehezen tudna megismételni?
Csak olyan projekteket vállaltam el, amelyek a számomra elérhetetlennek tűntek, ezért mindegyikre különösen büszke vagyok. Minden egyes út rengeteget hozzátett az életemhez, és formálta a személyiségemet.
Ezek közül a rekordok közül egyik sem megszerezhető ingyen; mindegyik komoly előzetes felkészülést igényel. Kérdés, hogy melyik volt az, ami a legnagyobb kihívást jelentette, és melyik követelt a legtöbbet a sportoló szervezetétől?
Az ultrafutó világbajnokság megnyerése rendkívül komoly kihívást jelentett, amely az előző két évemet teljes mértékben lekötötte. Az edzések nem csupán hosszúak voltak, hanem rendkívül intenzívek is, hiszen a felkészülés során minden egyes pillanat számított. Ahogy a verseny közeledett, egyre inkább éreztem, hogy a hónapok és évek kemény munkája egyetlen, hatalmas próbára összpontosul. A kihívás során pedig az ember határait feszegetve, a végsőkig eljutva tapasztalja meg, milyen érzés átlépni a saját korlátait.
Melyikre van legkevésbé "kitalálva" az emberi izomzat, a szervezet? Mikor öregedett a legtöbbet?
A hideg, mínusz harminc fokban és erős szélben gyorsan lehet fagyási sérülést szerezni. E téren a grönlandi és az antarktiszi expedíciónak is maradt nyoma.
Fiatal korától edzésben volt, mikor és miként érezte meg, hogy az ön korlátai távolabb esnek egy 'hétköznapi" sportemberétől?
A kitartásomra építettem a sikereimet. Egyszerűen csak több időt és energiát fektettem az edzésekbe, mint a többiek, és ennek meg is lett az eredménye. A fiatal sportolói évek szépen tükrözik, hogy ha valamit nagyobb lelkesedéssel és elszántsággal közelítünk meg, akkor a kimenetele is kedvezőbb lesz. Később mindez összekapcsolódott a fájdalom elviselésével és a kockázatok vállalásával, ami tovább erősítette a motivációmat.
Ennyi évnyi extrém terhelés után hogyan lehet végleg "megállítani" egy ilyen csúcsra optimalizált szervezetet? Vajon nem lépnek fel elvonási tünetek?
Ez elengedhetetlen. Az extrém sportok világában nem biztos, hogy lehetőség van arra, hogy valaki megélje az öregkort. Én viszont mindenképpen szeretném, ha unokáimnak is mesélhetnék a kalandjaimról.
Nem fájdalmas érzés, hogy az a kiemelkedő teljesítmény, az erő, lassan elválik a rekordertől?
Az, hogy a testünk egy idő után már nem tudja ugyanazt a teljesítményt nyújtani, teljesen normális jelenség. Én, aki olyan mozgalmas életet éltem és jelenleg is élek, kifejezetten várom az időskor csendesebb pillanatait.
Érezte, hogy valami mélyen belül mozog, mintha egy titkos üzenet próbálna utat találni hozzá. Talán észrevett egyfajta belső disszonanciát, vagy a testének jeleit figyelve, úgy érezte, hogy fizikailag még képes lenne folytatni, de valami más, egy láthatatlan határ megállította.
Fizikailag a toppon vagyok. Ha az eddig űzött bármelyik sportban ki kéne állnom bármilyen korú fiatalabb énem ellen, le tudnám győzni. Szóval nincs fizikai oka annak, hogy a magas veszélyfaktorú projekteket abbahagyom.
Hogy reagált az izomzata az edzés csökkentésére, mennyit mozog egy nap? Nem fél a plusz kilóktól?
Nálam a mozgás alap. A kikötés óta a futó edzéseket is lassan építem vissza a hétköznapokba. A szervezetünk akkor működik megfelelően, ha folyamatosan karban tartjuk. Fizikailag nem tervezek leállni, csak a magas veszélyfaktorú projekteket hagytam abba.
Képzeld el, hogy ma is képes lenne napi 15 órán át evezni!
Természetesen! Az ultratávú sportok világában létezik egy különleges megközelítés. Amennyiben a keringési rendszer optimális állapotban van, az adott mozgás időtartamának szinte nincs határa.
Hogyan vélekedik arról, hogy egy atléta vagy élsportoló, aki a futás mesterségét űzi, képes lett volna az ön által alkalmazott módszerekkel felkészíteni a saját testét egy óceán átevezésére?
A felkészülés, legyen szó fizikai, technikai vagy szakmai aspektusokról, nem lehetetlen feladat, és néhány év alatt elérhető egy magas szint. Az igazi kihívás azonban az, hogy képes-e valaki a folyamatosan változó veszélyhelyzeteket hatékonyan kezelni éles körülmények között – ezt csak a gyakorlatban, a valós helyzetekben lehet igazán megítélni.
A nélkülözés, éhezés, szomjazás, magány és alvásmegvonás mind-mind olyan tényezők, amelyek súlyosan befolyásolják a sportteljesítményt. De vajon ezek valóban a sport részei? Kérdés, hogy a fizikai határok feszegetése során mennyire éri meg a komfortzónánk elhagyása, és hol húzódik a határ a kitartás és a szenvedés között. Mindez már nem csupán a versenyszellemről szól, hanem a mentális és érzelmi állapotunkról is. Érdemes elgondolkodni, hogy a sport igazi értéke a fizikai teljesítményben rejlik-e, vagy talán a közösség, a támogatás és az egészséges életmód fontosságában?
A csúcs teljesítmény eléréséhez bármely sportágban elengedhetetlen, hogy más dolgokról lemondjunk. Az igazán kiemelkedő eredmények nem csupán a tehetségről szólnak, hanem az elköteleződésről és a folyamatos áldozatvállalásról is.
Mivel tölti most a napját? Milyen tevékenységek színesítik a rutinját? Mely pillanatok hozzák el számára a legnagyobb örömöt, és miként éli meg a mindennapok kihívásait?
Naponta egy-két előadást tartok az úttal kapcsolatosan. Ezen kívül az elmúlt 18 év tapasztalataira építve embereket és csoportokat képzek és oktatok, hogy segítséget nyújtsak fejlődésükben.
Van olyan dolog az életedben, amit bánsz, hogy nem valósítottál meg, és szívesen kipróbálnád?
Létezik olyan projekt, ami még színesebbé tette volna ezt a pályafutást, de mégis, a szívemben úgy érzem, hogy minden elem a helyén van, és az egész egy tökéletes egységet alkot.