Ricinus és egyéb szerek: felfedezések a hírhedt magyar méregkeverők világában A Ricinus, mint a hírhedt méreg, nem csupán egy egyszerű növény, hanem a magyar történelem sötét oldalának egyik szimbóluma is. E különleges növény és más mérgező anyagok alkal

A magyar kriminalisztika történetének lapjain számos mérgezéses sorozatgyilkosság esete került napvilágra, amelyek mély nyomot hagytak a bűnügyi nyomozások annálszakmai fejlődésében.

A Pécsi Járásbíróság két nő letartóztatását rendelte el, akik előre megfontolt szándékkal kíséreltek meg emberölést. Az ifjú nő az édesanyjával együttműködve döntött úgy, hogy a házassági problémák helyett inkább férjét végezné ki. A gyilkos tervükhöz a méreg használatát választották, és az anya beszerezte a ricinusmagokat, amelyeket gondosan porrá zúztak egy mozsárban. Ezt követően a férfi által előző este készített, reggel elfogyasztásra szánt kávéba keverték a halálos anyagot.

A nyomozás során kiderült, hogy az áldozat gyanakodni kezdett, hogy valami sötét terv készül ellene. Ennek érdekében titokban figyelni kezdte a két nő tevékenységét. Az ügyes férfi egy termoszba rejtette a kávét, majd három napon keresztül úgy tett, mintha beteg lenne, miközben a rendőrséget is értesítette. A lehallgatott bizonyítékokat, valamint a mérget is átadta a hatóságoknak. Végül eljátszotta a rosszullétet, így a nők mentőt hívtak hozzá, de a várva várt segítség helyett a rendőrautó érkezett meg szirénázva. A tettesek annyira megdöbbentek a fordulaton, hogy végül nem tagadták meg a méregkeverés vádját.

A ricinus, más néven ricin, a világ egyik legrettegettebb méreganyaga, amely egy héten belül végezhet az áldozatával. Mindössze egy milligramm elegendő ahhoz, hogy egy egészséges felnőtt életét kioltsa. Jelenleg az orvostudomány nem rendelkezik ellenszérummal e pusztító méreg ellen – nyilatkozta Horváth Józsefné, szegedi gyógyszerész a Blikknek, aki arra figyelmeztetett, hogy a ricinus magjait potenciális bűnözői eszközként is felhasználhatják. A múltban a ricinus olajat hashajtóként alkalmazták, illetve a haj regenerálására és növesztésére is használták, de ezeket a felhasználásokat megelőzően a méreganyagot gondosan eltávolították. A kiskertekben gyakran vakondűző növényként ültetik, hiszen a magjai könnyen beszerezhetők. Bár a virágai vonzóak, rendkívül mérgezőek, így sokan ódzkodnak tőle. Fontos megjegyezni, hogy olyan kertekbe, ahol kisgyermekek is játszanak, tilos kiültetni ezt a növényt!

Az egyik legismertebb ricines gyilkosság 1978-ban zajlott London szívében. A méreg áldozata Georgij Markov, egy bolgár disszidens volt, akiről úgy vélték, hogy szovjet hadititkokat árulhat el. A KGB, a szovjet titkosszolgálat egyik ügynöke egy esernyő segítségével követte el a gyilkosságot: az esernyő csövéből egy apró, mindössze 0,6 milliméter átmérőjű, ricinnel töltött golyót lőtt ki. Markov számára nem volt esély a felépülésre, a méreg hatása szinte azonnali volt.

- A mérgezés egy tipikusan női gyilkossági mód - mondta lapunknak Hámori Klára pszichológus. - A napokban ítéltek el egy ausztrál nőt, Erin Patterson, aki 2023-ban mérgező gombával készült étellel három embert, a tőle elhidegült férje rokonait ölte meg. A nők által elkövetett gyilkosságok, mérgezések többnyire tervszerűek, akár bosszú, szerelemféltés, akár anyagi haszonszerzés vezeti.

A közelmúlt egyik leghírhedtebb méregkeverője, az ipolysági magyar Gyönyör Teréz több emberrel is végzett, ám a szlovák hatóság végül nem talált elég bizonyítékot a jogerős elítéléséhez. Azzal vádolják, hogy öt gyilkossági kísérletet követett el három barátnője ellen, de a nyomozók ezeken felül is több olyan gyanús esetet tartanak számon, amelyek hozzá kapcsolhatóak és halállal végződtek.

A 72 esztendős nyugdíjas tanítónőt korábban tízrendbeli csalással és ötrendbeli gyilkossági kísérlettel vádolták meg: Gyönyör Teréz az adósságai rendezése helyett egy növényből - a nadragulyából - kinyert szerrel, atropinnal mérgezte meg három ismerősét, akiknek a legtöbb pénzzel tartozott. A vissza nem fizetett kölcsönökkel tíz személynek összesen legalább 150 ezer eurós (körülbelül 60 millió forintos) kárt okozott.

A nadragulya egy rendkívül veszélyes növény, amelynek gyökerei és bogyói erőteljes mérget rejtenek, amit atropinnak hívunk. Ez a vegyület nemcsak hogy a legfontosabb orvosi szerek közé tartozik, hanem nagy dózisban életveszélyes is lehet. Éppen ezért a nadragulya körüli tudatosság és óvatosság elengedhetetlen.

Az asszony beismerő vallomást nem tett, a feltételezett áldozatok pedig vagy már elhunytak, vagy nem tudták a vallomásukkal alátámasztani ezeket a történéseket. Volt 4-5 olyan gyanús eset is, ahol még büntetőeljárást sem indított a rendőrség. A Blikknek sikerült megtalálnia, s bár azt mondta, nem kíván nyilatkozni, annyit elmondott: "nincsenek bizonyítékok, nem követtem el semmit!".

Gyönyör Teréz egyik hírhedt áldozataként Rigó Klaudia neve merült fel, akit a nő kétszer is megpróbált megmérgezni. Csak a véletlennek köszönheti, hogy életben maradt. Néhány héttel ezelőtt a Blikknek adott interjújában elmondta, hogy 18 ezer eurót bízott az asszonyra, ami jelenlegi árfolyamon körülbelül 7 millió forintnak felel meg. Sajnos azonban ebből csupán a felét sikerült visszaszereznie.

A 2000-es évek egyik legmegdöbbentőbb hazai esete M. Róbert nevéhez fűződik, aki ma is életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A férfi különös módszerekkel ügyeskedett a biztosítási csalások világában, amelyeket el is ismert, azonban a gyilkosság vádját mindig tagadta. Tragikus módon, 2006 novemberében barátnője, a császártöltési N. Edit, mindössze 26 évesen hunyt el, és a körülmények olyan rejtélyesek voltak, hogy a hatóságok nem tudtak a halálának okára fényt deríteni. A férfi kedvezményezettként részesült az életbiztosítás kifizetéséből, ami még inkább gyanúsította őt. A történet azonban tovább bonyolódik, amikor kiderült, hogy M. Róbert egy másik fiatal nő halála után is jelentős összeget kapott, aki valójában egészségesen élt külföldön, álnéven. Ő volt az, aki a nyomozóknak elárulta, hogy a férfi megkereste őt egy titkos mérgével, amelytől rosszul esne, de életben maradna. A terv az volt, hogy kórházba kerül, hamis papírokat szerez, amelyek igazolják a halálát, és a biztosítási pénz felét ő kapja, hogy új életet kezdhessen. N. Edittel is hasonló megállapodást kötött, ám sajnos a nő szervezete nem bírta a titkos mérget, és tragikus véget ért az élete. M. Róbert sötét ügyei tehát nem csupán a pénz körül forogtak, hanem sokkal inkább az emberi sorsok tragédiáit is magukkal hozták.

M. Róbert ott bukott meg, hogy amikor hírt kapott, a rendőrök rájöttek a mérgezésre, el akarta lopatni N. Edit holttestét, hogy elégesse, ám a hullarablókat tetten érte a férfit akkor már figyelő rendőrség. De a mérget nem sikerült kimutatnia a magyar laborokban. Keller Éva, az Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet akkori vezetője személyesen vitte ki a mintákat azonosításra. A ma már nyugdíjas professzor a Blikknek elmondta, hogy Heidelberg egyetemének laboratóriumában sikerült megállapítani, mit használt M Róbert:

A szöveg egyedivé téve: Az amobarbitál, egy rendkívül ritka anyag, 1927-ben bukkant fel Németországban. Ez a szagtalan és enyhén keserű ízű altató-nyugtató szer a múltban "kék mennyország" néven ismert drogként is elterjedt. Azonban 1980 óta eltűnt a piacról, mivel a gyártása leállt, és helyét olcsóbb alternatívák vették át az orvosi felhasználás során. A túladagolás következményei súlyosak lehetnek: lelassuló légzés, légszomj, fulladás, valamint a szívritmus csökkenése, amely végső soron halálos kimenetelű is lehet.

M. Róbert hogyan került a helyzetbe, amibe jutott, az rejtély maradt, mivel erről sosem nyilatkozott. Két másik esetben, családi körben, 2006 táján élt biztosítással, de sajnos ezek a holttestek elhamvasztásra kerültek, így a bizonyítékok nyoma eltűnt. Ha M. Róbert jó magaviseletet tanúsít, 2036-ban, 56 éves korában szabadulhat.