Hamarosan minden megváltozhat: új politikai ideológiák és vallási irányzatok bontogathatják szárnyaikat.

A Trump-adminisztráció politikája éppúgy elhozhatja a világhatalmak közötti kapcsolatok valamiféle rendeződését, mint az ellentétek kiéleződését is - jelentette ki Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek. Mindez elsősorban attól függ, hogy mit jelent pontosan Donald Trump "America First" jelszava. Ha azt, hogy az Egyesült Államok elsősorban a belső ügyeire koncentrál, és közvetlen környezetére fókuszál majd, az az enyhülés irányába mutathat. Ha azonban az amerikai dominancia erőszakos visszaállításáról van szó, akkor az ellenkezőjét eredményezheti.

Kosztur András kiemelte, hogy a világ felosztása és a nagyhatalmak közötti együttműködés kérdései kapcsán az Egyesült Államoknak elengedhetetlen, hogy nagylelkűséget tanúsítson. Csak így tudná riválisaival elfogadtatni saját céljait és törekvéseit egy esetleges kiegyezés során.

Kérdéses, hogy ez a nagylelkűség mennyire illeszkedik az amerikai szemléletmódhoz. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem igazán, gondoljunk csak Ukrajna helyzetére, ahol a hírek szerint az Egyesült Államok csupán minimális engedményeket lenne hajlandó tenni Oroszországnak. Persze ez nem zárja ki, hogy a zárt ajtók mögött folytatott diplomácia más utakat kereshet – mondta a vezető kutató, hozzátéve, hogy az amerikai diplomácia jelenlegi irányvonala inkább az erő demonstrálására összpontosít, amelyet Trump konzekvensen képviselhet.

Azt látni, hogy az Egyesült Államok erő felmutatásával akarja elérni szándékait, és a túlzó elvárásaiból engedve mímelni a nagyvonalúságot riválisaival szemben. Ezen azonban a moszkvai vagy pekingi vezetés vélhetően könnyen átlát, és a valódi engedményeket - vagy éppen a fenyegetések valóra váltását - nem biztos, hogy meg tudja majd úszni Washington, ha egyezségre akarja bírni a többieket

- fejtette ki Kosztur András.

Oroszország és Kína számára a legfontosabb törekvés a nyugati szankciók és kereskedelmi korlátozások mérséklése lenne.

"Oroszország számára elengedhetetlen lenne, hogy csökkentse a rá nehezedő nyomást, lehetőséget kapjon a szabad kereskedelemre, valamint kiegyensúlyozhassa gazdasági és politikai kapcsolatait. Ezen kívül természetesen meg szeretné tartani elsőbbségét a közvetlen érdekszférájában. Kínának pedig kulcsfontosságú, hogy véget vessen a kereskedelmi háborúnak az Egyesült Államokkal, továbbá fokozza a Tajvan feletti ellenőrzését és érvényesítse jogait a Dél-kínai-tengeren. Számos kérdés merül fel e két nagyhatalom között, és mindkét fél sokat remélhet egy esetleges nagyhatalmi kiegyezéstől, ám nem biztos, hogy képesek lesznek találni egy olyan közös nevezőt, ami minden érintett számára elfogadható." - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Kosztur András szerint az Egyesült Államok érdeke az lehet, hogy a tőle távoli konfliktusokból kilépve saját ügyeire koncentrálhasson, abban bízva, hogy a kialakulóban lévő versenyhátrányát megfordíthatja, és egy technológiai ugrással ismét egyértelműen az élre törjön.

Trump valószínűleg arra törekszik, hogy az Oroszországgal, valamint egyre inkább Kínával feszültté váló kapcsolatai enyhüljenek, és elkerülje a konfliktusok kiéleződését a következő években. Legalábbis addig, amíg az Egyesült Államok egyértelmű fölénye ezekkel az országokkal szemben helyre nem áll. Azonban kérdéses, hogy a hatalom pozíciójából való fellépés valóban elérheti-e ezeket a célokat, vagy éppen ellenkezőleg, újabb feszültségeket szülhet.

- nyilatkozta a szakértő.

Kosztur András az ukrajnai konfliktus kapcsán megjegyezte, hogy "nyílt egy ablak a tárgyalásokra", ami lehetőséget adhat Donald Trump és Vlagyimir Putyin közötti diskurzusra. Azonban figyelmeztetett, hogy ha Trump ajánlatai nem elég vonzóak Oroszország számára, akkor a feszültségek könnyen tovább fokozódhatnak. Emellett a háború folytatásának fizikai határai is vannak. A szakértő emlékeztetett arra, hogy nemrégiben az ukrán katonai hírszerzés vezetője egy zárt megbeszélés során arra figyelmeztetett, hogy ha nyárig nem indulnak érdemi tárgyalások, Ukrajna állami fennmaradása is komoly veszélybe kerülhet.

"Amennyiben ez a megállapítás helytálló, úgy az idő az oroszok javára dolgozik, és valóban egy nagylelkű ajánlatra van szükség az amerikaiak részéről ahhoz, hogy az oroszokat a szükséges végkifejlet előtt megegyezésre bírják" - emelte ki a szakértő.

A világ jövőjét alakító legmeghatározóbb trendek közül Kosztur András három kiemelkedőt emelt ki: az éghajlatváltozás, a demográfiai átalakulás és a mesterséges intelligencia fejlődése.

Az éghajlatváltozás következményei, függetlenül azok okaitól, mélyreható átalakulásokat idézhetnek elő, és ez a jelenség hozzájárulhat az Északi-sarkvidék iránti fokozódó érdeklődéshez, miközben Oroszország szibériai területeinek jelentősége is növekedhet. Ezen kívül a demográfiai trendek is fontos szerepet játszanak. Jelenlegi előrejelzések szerint a világ népessége egy ideig még növekedni fog, bár ennek üteme csökkenni látszik, ezt követően pedig várhatóan népességfogyás következik be, először a legfejlettebb államokban, majd globálisan is. A mesterséges intelligencia fejlődése szorosan összefonódik e folyamatokkal, hiszen ahol a népesség csökken, ott az automatizálás fokozása válik szükségessé, míg a népességfölösleggel küzdő területeken munkanélküliséget idézhet elő. A mesterséges intelligencia hatását az oktatásra, a tudásra és a technológiai fejlődésre pedig szintén figyelembe kell venni. Mindezek a tényezők - különösen, ha az élet meghosszabbításának vagy a világűr felfedezésének lehetőségeit is számításba vesszük - alapjaiban változtathatják meg az ember önmagáról és a világról alkotott felfogását, új politikai eszméket és vallási irányzatokat generálva. Tekintettel arra, hogy ezek a folyamatok gyorsuló tendenciát mutatnak, már most is érdemes komolyan venni őket, nem csupán a távoli jövő lehetőségeiként.

Ezzel a világ nagyhatalmainak vezetői is tisztában vannak, de a stratégiák különbözőek:

Donald Trump Amerikája arra törekszik, hogy maximálisan kihasználja saját és környezete erőforrásait, hogy domináljon a 21. században. Ezzel szemben Kína és a globális Dél országai egy alternatív víziót képviselnek, amely szerint a társadalmi feszültségek kezelése csak a jelenlegi elit együttműködésével lehetséges. Ez az elképzelés akár a 19. századi szent szövetséghez is hasonlítható, hiszen célja a globális kapitalista rend stabilizálása és egy közös, koordinált fejlődés elősegítése. Ugyanakkor az amerikai modell is figyelembe veszi az elit pozícióinak megőrzését, miközben rugalmasan kezeli a társadalmi struktúrákat. Ezt tükrözik a Szilícium-völgy és a nyugati jobboldal körében elterjedt libertárius ideák is, amelyek új megközelítéseket kínálnak a társadalmi berendezkedéshez.

Kosztur András véleménye szerint Donald Trump győzelme alapjaiban változtatta meg a helyzetet: a hagyományosan világrendszerváltó hatalmak most már "konzervatív" irányba mozdultak el, míg a Nyugat, amelyet Trump is alakított, az a fél, amely most kihívások elé néz a maga által létrehozott világrenddel szemben.

A szakértő véleménye szerint a jövőbeli események előrejelzése rendkívül nehéz feladat. Kérdéses, hogy meddig fog tartani a jelenlegi helyzet, és vajon Nyugaton lesz-e valamilyen "restauráció", vagy a jelenlegi vezetés inkább a betagozódás irányába lép. Oroszország helyzete is rejtélyes: bár most úgy tűnik, hogy a második lehetőség felé tendál, történelmi hátterét figyelembe véve joggal feltételezhetjük, hogy még nem mondott véglegesen búcsút a múltjának. Elképzelhető, hogy a következő évtizedek kihívásai új irányvonalat hoznak, és Oroszország egy harmadik nézőpont képviselőjévé válik.

Európa jelenlegi helyzete a globális versenyben nem éppen kedvező, és ha a közeljövőben nem következik be jelentős változás, akkor a kontinens vagy az Egyesült Államok befolyási övezetének részévé válik, vagy pedig a nagyhatalmak közötti rivalizálás áldozatává, zsákmányává lehet. Ezt a megállapítást a XXI. Század Intézet vezető kutatója fogalmazta meg.