A dohányzás körül számos tévhit kering, amelyek súlyosan befolyásolják az emberek egészségügyi döntéseit. Ezek a félreértések nemcsak a szenvedélybetegség természetét torzítják el, hanem komoly kockázatokat is rejtenek magukban.

A nikotin, noha számos egészségügyi kockázattal jár, nem egyenlő a halálos ítélettel – mégis, úgy kezeljük, mintha az lenne. Miközben évente több mint 8 millió ember életét követeli a cigarettázás világszerte, az egészségügyi szektor bizonyos képviselői továbbra is elutasítják az ártalomcsökkentésre irányuló alternatív megoldásokat. Számos kutatás már bizonyította, hogy a dohányzás legnagyobb veszélyforrását az égéskor keletkező füst és egyéb égéstermékek jelentik. A varsói GFN konferencián tudósok, orvosok és szakértők közösen próbálták feltérképezni a dohányzási szokások jövőjét és azokat a lehetőségeket, amelyekkel csökkenthetjük a dohányzás ártalmait.

A 2025-ös varsói Global Forum on Nicotine (GFN) konferencia nem csupán egy tudományos esemény volt, hanem egyfajta szakmai önreflexió is: hogyan fonódik össze a tudomány, a félretájékoztatás és az információhiány az új típusú termékek körül? A választott téma sem véletlen: "Challenging perceptions - effective communication for tobacco harm reduction", azaz: a közös gondolkodás kihívásai - hatékony kommunikáció a dohányártalom csökkentéséről.

A konferencia központi gondolata: a nikotin nem önmagában jelent problémát. Az Index korábbi beszámolója szerint a dohányipar szereplőinek egyik legfontosabb vállalása, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegyék az ártalomcsökkentett dohánytermékeket, de ennek legfőbb akadálya a nikotinnal kapcsolatos félreértések sokasága.

A nikotin szerepe a globális közegészségügy terén az utóbbi évtizedek során egyre inkább a figyelem középpontjába került. Ennek ellenére,

A nikotin, mint kémiai vegyület, nem egyenlő a dohányzás következményeivel, amelyek között súlyos egészségügyi problémák, például daganatok, szív- és tüdőbetegségek szerepelnek. A lényeg sokkal inkább abban rejlik, hogy a nikotin milyen módon és milyen formában kerül a szervezetbe. Erre kiváló példa a gyógyszertárakban kapható, nikotintartalmú termékek, amelyek a dohányzásról való leszokást segítik elő.

Az egészségügyi kommunikáció terén továbbra is komoly kihívást jelent, hogy bizonyos véleményformálók figyelmen kívül hagyják a tudomány világos konszenzusát. Ez a konszenzus hangsúlyozza, hogy a dohányzással kapcsolatos megbetegedések és halálozások legfőbb oka az égés során keletkező füst belélegzése.

Lynne Dawkins, független kutató, aki a dohányzás és a nikotinfüggőség mélyreható tanulmányozására specializálódott, így fogalmazott: "Az emberek hajlamosak a nikotint szorosan összekapcsolni a cigarettával. Azonban a valóság az, hogy a nikotin önmagában nem az a tényező, ami az emberek halálát okozza."

A szabályozási környezet világszerte rendkívül szétszórt és gyakran ellentmondásos. Míg például az Egyesült Királyságban és Svédországban az alternatív nikotintermékek — mint a hevített dohánytermékek, e-cigaretták, snüssz és nikotinpárnák — az ártalomcsökkentés kulcsfontosságú elemei, addig más országokban, mint Ausztrália vagy Thaiföld, ezek a technológiák szigorúan tiltottnak számítanak, és használatukat büntetőjogi következményekkel sújtják. Az ilyen szigorú szabályozás vagy teljes tilalom következményeként a feketepiac virágzásnak indult, ami súlyosan befolyásolja a közegészséget és a társadalmi normákat.

Az illegális piacok terjedése számos komoly kockázatot rejt magában: a forgalmazott termékek minősége nem ellenőrizhető, ami különösen aggasztó, hiszen a fiatalok fokozottan ki vannak téve a veszélyeknek, és a szervezett bűnözés is erősödhet. Ahelyett, hogy a szabályozás védelmet biztosítana a fogyasztók számára, sokan kénytelenek a feketepiacra lépni, ahol a termékek nem esnek át megbízható laboratóriumi vizsgálatokon. Ezáltal a potenciális veszélyek jelentősen megnövekednek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már egy évtizeddel ezelőtt hangsúlyozta, hogy a nikotin széleskörű szabályozásának alapvető célkitűzései közé tartozik a legveszélyesebb nikotintartalmú termékek használatának csökkentése, az új, innovatív nikotinbevitelre alkalmas eszközök kifejlesztésének támogatása a cigaretta alternatívájaként, valamint az ártalomcsökkentő termékek egészségügyi hatásainak folyamatos monitorozása és szabályozása. Ugyanakkor a konferencián elhangzott, hogy az utóbbi években a tudományos párbeszéd az új típusú termékek körül megrekedt.

Az elmúlt években számos tudományos publikáció született, melyek feltérképezték a kevésbé ártalmas nikotintermékek szerepét a dohányzásról való leszokásban. Ezek közül sokat az Egészségügyi Világszervezet és egyes szabályozók figyelmen kívül hagynak, miközben korábbi, már megcáfolt kutatásokra hivatkoznak. A probléma gyökere részben az ideológiai zártságban, részben az anyagi érdekek által befolyásolt struktúrákban keresendő.

A tudományos közeg finanszírozási struktúrái és a kutatási pályázatok elbírálási folyamatai sok esetben kirekesztőek: akik nem illeszkednek a uralkodó diskurzushoz, gyakran elesnek a lehetőségektől. Ez a gyakorlat odavezet, hogy az alternatív nézőpontok alig jutnak el a szakmai közönséghez, ami tovább fokozza a tudományos diskurzus egyensúlytalanságát.

Egy hatékony globális dohányzás ellenes stratégia nem lehet sikeres, ha figyelmen kívül hagyja a különböző társadalmi attitűdöket. A legtöbb dohányzó nem törekszik arra, hogy teljesen lemondjon a dohányzásról, ugyanakkor szívesen váltanának egy olyan alternatívára, amely bár szintén káros, de kevesebb kockázatot hordoz magában. A konferencián elhangzott, hogy a megoldás kulcsa nem a szigorú tiltásban rejlik, hanem az információk biztosításában, a szabályozott hozzáférésben és a valódi kárcsökkentési lehetőségek elfogadásában.

A jövő dohányzáspolitikájának sikeressége abban rejlik, hogy képes szembenézni a valósággal, elfogadja a felnőtt fogyasztók döntéseit, és nem ideológiai megfontolások mentén, hanem tudományos bizonyítékokra építve alakítja ki a szabályozásokat. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy világszerte körülbelül 1,3 milliárd ember dohányzik hagyományos cigarettát, és évente több mint 8 millió ember veszíti életét dohányzás okozta betegségek következtében. Ha nem sikerül a dohányzás arányát csökkenteni, az nem csupán technológiai problémáknak, hanem súlyos egészségpolitikai kudarcnak minősül majd.

- A konferencián elhangzott előadások és beszélgetések lényegi üzenete nagyjából így foglalható össze.

Nem csupán a varsói élményekre korlátozódtunk, hanem egy tapasztalt szakértő segítségét is igénybe vettük, hogy alaposan megvizsgálhassuk a nikotinnal kapcsolatos elterjedt tévhiteket. Emellett arra is fókuszáltunk, hogy melyek azok az alapvető ismeretek, amelyeket mindenképpen fontos tudni e kémiai vegyületről.

"A közbeszédben a nikotin nagyon sokszor mint a dohányzással összefüggő összes betegség fő okozója jelenik meg. Az igazság azonban árnyaltabb" - húzta alá mindjárt az elején.

"A nikotin egy természetes eredetű alkaloid, amely a dohánynövényben található meg a legnagyobb koncentrációban" - magyarázta. "Ez az anyag tehát nem mesterséges, és nem csupán emberi beavatkozás révén jött létre. Való igaz, hogy pszichoaktív jellege miatt addiktív, és kulcsszerepet játszik a dohányzás iránti függőség kialakulásában; azonban fontos kiemelni, hogy a dohánytermékek használatával összefüggésbe hozható legsúlyosabb betegségek közvetlen kiváltója nem a nikotin." - tette hozzá.

A dohányzás következtében keletkező több ezer vegyület, beleértve a rákkeltő anyagokat és a szén-monoxidot, a legnagyobb károkat okozza a szervezetünkben. Ezek a vegyületek hozzájárulnak a stroke, szívroham, tüdőrák és krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) kialakulásához. „Számos kutatás eredményei azt mutatják, hogy nem csupán a nikotin, hanem a cigaretta égése során keletkező égéstermékek állnak a háttérben, amikor ezek a betegségek megjelennek” - nyilatkozta egy szakértő.

A dohányzás kulturális beágyazottsága sem új keletű. "A füstölés több mint 5000 éves múltra tekint vissza, a sámánoktól Kolumbuszon át az európai királyi udvarokig terjedt" - emlékeztet a szakértő. A nikotin agyműködésre gyakorolt hatásai miatt vált népszerűvé: javíthatja a kognitív funkciókat, hangulatot, csökkentheti az étvágyat és a szorongást. Ez a dopamin, szerotonin és más neurotranszmitterek fokozott felszabadulásának köszönhető.

Ugyanakkor tartós használata az egész szervezetre hat - idegrendszeri tüneteket, szív- és érrendszeri problémákat, hormonális zavarokat, sőt meddőséget is okozhat. Fontos azonban a különbségtétel: "nem a nikotin váltja ki a betegséget, de a már meglévő állapot romlását elősegítheti".

A közelmúltban megjelent új betegségek, mint például a "popcorn tüdő" és az EVALI, komoly zavart keltettek a közvéleményben. A "popcorn tüdő" (bronchiolitis obliterans) valójában az ipari diacetyl gáz belégzésének következményeként alakul ki, amely problémát először az amerikai popcorn-gyárak munkásai tapasztalták a 2000-es évek elején. Fontos megjegyezni, hogy a legálisan forgalmazott e-cigaretták már nem tartalmazhatnak diacetilt, míg a hagyományos cigarettafüst továbbra is több százszorosan nagyobb mennyiségben bocsátja ki ezt a vegyületet - hangsúlyozta a szakértő.

Az EVALI (e-cigaretta vagy vape-termékhez köthető tüdőkárosodás) pedig illegálisan kevert E-vitamin-acetáttal összefüggő eseteket jelöl. Az FDA ezeket a termékeket soha nem engedélyezte, legális forgalomban nem is kaphatók.

Az alternatív nikotintermékek valóban kisebb kockázatot jelenthetnek - mondta. A kutatások szerint az éghető dohányról alternatív termékre történő váltás csökkentheti a betegségek kockázatát. Sőt, sokan ezen keresztül később teljesen felhagynak a dohányzással.

Ezek az eszközök azonban nem mentesek a kockázatoktól, és nem pótolhatják az önmegtartóztatást.

- emelte ki.

A cél tehát nem az alternatív termékek reklámozása, hanem a relatív ártalomcsökkentés tudatosítása. Egyre több orvos hangsúlyozza, hogy a dohányzási szokásokat - akár hagyományos, akár alternatív formában - minden esetben dokumentálni kell az egészségügyi nyilvántartásokban.

"A dohánytermékek teljes mellőzésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és inspiráló példák is bőven akadnak" - válaszolta a szakértő arra a kérdésünkre, hogy milyen megoldások léteznek a dohányzásról való leszokásra. "Az első és legfontosabb lépés az elhatározás. Hasonlóan a fogyás vagy a rendszeres testmozgás bevezetéséhez, a dohányzásról való leszokás is komoly elszántságot igényel. Soha nem késő, ne várjunk holnapig, tegyük meg ma az első lépést!" - bátorítja a leszokni szándékozókat. A siker érdekében hasznos lehet egy új hobbiba kezdeni, és különösen fontos a család és a barátok támogató hozzáállása.

Összességében elmondható, hogy a nikotin nem egyenlő a dohányzás teljes egészségügyi kockázatával. Bár valóban függőséget okoz, a legsúlyosabb egészségügyi problémák a dohány égési folyamata során keletkező mérgező anyagok következményeként lépnek fel. A legális alternatívák, mint például a nikotintartalmú termékek, alacsonyabb kockázattal bírhatnak, de ezek biztonságos használata csak tudatos döntések és megfelelő tájékoztatás mellett lehetséges. A legfontosabb célunk továbbra is a teljes leszokás elérése, amihez nem a tiltás, hanem a hiteles és megbízható információk közvetítése a kulcs, amely minden társadalmi szereplő számára hozzáférhetővé válik.