Íme egy egyedi változat: "Így hát a harcosok szövetsége fegyverre kap, és bátran szembeszáll a nemes borotvahab seregével."

Nagy Márton büszkén mutatja be két tubus fogkrémét; a kormány optimistán véli, hogy gazdaságunk szépen fejlődhet, csupán arra van szükség, hogy külföldön és hazánkban is kedvezően alakuljanak a körülmények; mindeközben egy év leforgása alatt kétezer milliárd forinttal gyarapodtak a leggazdagabb magyarok vagyonai. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalójának tartalma.

Orbán Viktor a kampányindító rendezvényén óriási tömeget vonzva próbálja visszanyerni a kezdeményezést, hiszen a legfrissebb felmérések szerint a magyar lakosság közel fele úgy véli, hogy az elmúlt másfél évtized csupán hátrányosan hatott az országra. A kormány tervei a közeljövőre vonatkozóan egyre világosabbá válnak, mivel a héten már megtárgyalták a 2026-os költségvetést. A kabinet optimistán nyilatkozott a gazdaság lehetséges dinamikus növekedéséről, ám ehhez elengedhetetlen lenne néhány "apró" feltétel, mint például egy stabil üzleti környezet, a termelékenység jelentős javítása, valamint a nemzetközi feszültségek csökkenése. Windisch László, a számvevőszék elnöke is figyelmeztetett: az előirányzatok csak akkor valósulhatnak meg, ha a kormány által várt módon alakulnak a folyamatok, amelyek azonban tele vannak bizonytalansággal.

A 2025-ös helyzetkép korántsem rózsás. Az első negyedévben a beruházások 12,1 százalékkal csökkentek, és a munkaerőpiacra is kezdenek begyűrűzni a nehézségek. Azonban a bérszintek növekedése még ha lassuló ütemben is, pozitív jelként szolgálhat. A költségvetés hiánya április végére elérte a 70 százalékot, ami rekordot jelent. Ugyanakkor a kamatkiadások jelentős részén már túlvagyunk, ami valamelyest enyhíti a helyzet súlyosságát.

Nagy Márton pedig egy videót tett közzé arról, hogy már két tubus fogkrémet is meg tud venni a kisebb árrés miatt. A kormány azzal büszkélkedik, hogy a magyar családok védelme érdekében olcsóbb lett a borotválkozás, és lebegteti, hogy a gyógyszereknél is beavatkozhat, igaz, ott nem a patikákra, hanem a termelőkre és a nagykereskedőkre szeretne rákényszeríteni olcsósítást. Közben az Országos Kereskedelmi Szövetség külső tanácsadót bízott meg azzal, hogy készítsen egy tervet, hogyan lehet zökkenőmentesen kivezetni az árréssapkát, a Magyar Közgazdasági Társaság kerekasztalán pedig arról volt szó, hogy az árréssapka alkalmatlan az infláció letörésére.

A BYD szédítő sebességgel hódíthatja meg az EU piacát, és ebben nem csupán a szegedi gyár játssza a főszerepet, hanem az is, hogy a vállalat fejlesztési központját Budapestre tervezik átkoncentrálni. Ez a lépés igazi fordulópont, hiszen eddig a Magyarországra települő autógyárak jellemzően csak összeszerelő üzemeket működtettek. A szakértők véleménye azonban megoszlik: Bod Péter Ákos óvatosan, hümmögéssel reagált a BYD érkezésére, míg Pogátsa Zoltán rendkívül fontos és kedvező fejleménynek tartja ezt a lépést. Závecz Tibor pedig úgy látja, hogy a magyar vállalkozóknak jól jönne egy kis extra versenyhelyzet.

A CATL, a kínai akkumulátorgyártó óriás, újabb lépést tesz a terjeszkedés útján, hiszen a tervek szerint az év legnagyobb részvénykibocsátását valósítaná meg, amikor belép a hongkongi tőzsdére. Az előrejelzések szerint a beáramló tőke jelentős része Debrecenbe irányulhat, ami új lehetőségeket teremt a város gazdasága számára.

Az idei rendkívüli fagyos időjárás újra napirendre tűzte azt a kérdést, hogy vajon a magyar kajszibarack-termelés nem saját magát fosztotta-e meg a lehetőségektől, amikor a hagyományos fajták helyett a korai, piaci igényeknek megfelelő mediterrán típusokhoz nyúlt?

Szakértők egy csoportja úgy véli, hogy a magyar fajtanemesítés helyzete legalább olyan mértékben ront a jövőbeli lehetőségeken, mint a klímaváltozás hatásai. A piaci trendek következtében a hagyományos magyar kajszifák háttérbe szorultak, felváltották őket mediterrán fajták és korai érésű változatok a faiskolákban. Kérdéses, hogy ezek a fajták mennyire alkalmazkodnak a magyar éghajlati viszonyokhoz, és milyen terméshozamra lehet számítani tőlük itthon.

A hét képe: kék villogóval és hivalkodó rendszámmal bukkant fel a NER-közeli luxusautó-kölcsönző kocsija

Hogyne, az EU nem lenne képes gyors intézkedésekre? Az uniós döntéshozók máris jelentős lépéseket tettek: a vállalatok ESG-jelentésének kötelező bevezetését, amely tavaly ősszel került véglegesítésre, most drasztikusan szűkítették és két évvel elhalasztották. Bár bürokráciacsökkentésre hivatkoznak, ezzel párhuzamosan a kontinens klímacéljainak megvalósítását is elodázzák.

Valóban, nem elhanyagolható tény, hogy 2022 óta jelentős átalakuláson ment keresztül a globális gazdasági táj. Ezen a változékony piacon pedig a versenyképességi célok elérését komolyan nehezíti a vállalatokat terhelő felesleges adminisztratív teher.

Úgy tűnik, hogy Palkovics László neve már régóta nem csengett a fülünkben? Az egykori miniszter most újra reflektorfénybe lép, és egy friss, a kormány által is támogatott vagyonkezelő alapítvány keretein belül hozza létre kedvenc projektjét: a zalai autós tesztpálya fejlesztését és üzemeltetését. Noha ez a kezdeményezés valóban a csúcstechnológia jegyében születik, az Orbán-rendszer stílusjegyei még így is világosan kivehetők benne.

Újra színre lépett Habony Árpád, a kormányfő korábbi informális tanácsadója. Csendes lépésként részesedést szerzett egy cseh katonai repülőgépgyártó vállalatban, amely már a honvédség számára is készített megrendeléseket. Érdekesség, hogy Habony részesedése egykor Szalay-Bobrovniczky Kristóf nevéhez fűződött.

Egy ukrán állampolgárt letartóztattak, mivel kémkedéssel vádolják, és a Fidesz igyekszik az ügyet a Tisza Pártra hárítani. Az tény, hogy Holló István neve nem volt ismeretlen a kormánypárt körében, hiszen évekkel ezelőtt a NER gazdasági elitjével együttműködve működtettek egy közös thaimasszázs céget, amely a Covid-járvány idején milliárdos állami megbízást nyert el. Azóta Holló István nyomtalanul eltűnt a köztudatból.

A román elnökválasztási kampány során bőségesen szó esett a külföldi befolyásolási kísérletekről. Bár a szélsőjobb esélyesebbnek tűnt, a végső győzelmet Nicusor Dan, a liberális korrupcióellenes aktivista, és Bukarest új főpolgármestere aratta. A jelölt egy hatalmas fordulatot produkált, a városi és magyar szavazatoknak köszönhetően, még Orbán Viktor kampányának ellenére is. A befektetők megkönnyebbülten lélegezhettek fel, hiszen a tőzsde és a lej is szárnyalni kezdett. Ugyanakkor a kihívások még nem zárultak le: a kormány két hete megbukott, a költségvetés pedig rendkívül instabil alapokra épül, miközben olyan politikai vezetőknek kellene megoldaniuk a problémákat, akik maguk is hozzájárultak a válság kialakulásához.

Egy év leforgása alatt a 100 leggazdagabb magyar összvagyona 2000 milliárd forinttal gyarapodott. A legnagyobb növekedést azok az üzletemberek produkálták, akik szoros kapcsolatban állnak a politikai elit képviselőivel: Mészáros Lőrinc vagyona másfélszeresére nőtt, míg Tiborcz István és Jászai Gellért vagyonának értéke közel megduplázódott. Az élen továbbra is Mészáros Lőrinc áll, aki 1422 milliárd forintnyi vagyonnal büszkélkedhet. Őt Csányi Sándor és Felcsuti Zsolt követi a rangsorban, míg a Top10-be új belépőként Jászai Gellért került be.

Mostanában Várkonyi Andrea, Mészáros Lőrinc felesége, gyakran szerepel a hírekben, főként azzal a látványos életstílussal, amelyet férje kemény munkájának gyümölcseként élvezhet. Legutóbb a Heim Pál Gyermekkórház egy ünnepélyes eseményén tűnt fel, ahol egy 6,5 millió forintos ruházatban vonulta végig a rendezvényt. Nem meglepő, hogy Lánczi András is megjegyzett néhány éles kritikát a gazdag NER-esek életmódjára, miközben utalt arra, hogy aki nem a Fideszre szavazna, annak illik megfizetnie a rezsicsökkentés előnyeit.