És így, ebben a különleges kampányban a krumplit felváltják a belvárosi paloták, amelyek most már a közönség rendelkezésére állnak.

Az állam értékes ingatlanok értékesítésére készül, miközben az Európai Unió új költségvetési terve már elkészült. Emellett sikerült feltárni, hogyan érkezett két nap leforgása alatt hatmilliárd forint a Kelenföldi Erőműből ahhoz a céghez, amely egy olaszországi villát vásárolt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója, amely a legfrissebb fejleményeket összegzi.

Hamarosan egy igazán szerencsés lehetőség nyílhat meg azok előtt, akik értékes ingatlanokat szeretnének megszerezni Budapest szívében. A Válasz Online beszámolója szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő eladásra kínál belvárosi palotákat. Ilyen ingatlanok között található a Belügyminisztérium Lánchídra néző épülete, az egykori Pénzügyminisztérium József nádor téri központja, valamint a Magyar Államkincstár Hold utcai épülete is. Emellett a Széchenyi rakparton található két irodaház, sőt, az újpesti Árpád-kórház épülete is új gazdára találhat az állami értékesítések keretében. Ráadásul a K-Monitor információi szerint az V. kerületi önkormányzat is hirdetett meg eladó ingatlanokat, amelyek értéke legalább 4 milliárd forintra rúg.

A helyi potenciális vásárlók között sokan emlegették Tiborcz Istvánt, ám ő ezt határozottan cáfolta. Jelenleg nincs hivatalos bizonyíték arra, hogy a miniszterelnök veje valóban pályázna az ingatlanokra. A Nemzetgazdasági Minisztérium viszont közleményében megjegyezte: "az eladásra szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása rendkívül költséges, míg felújításuk az állam számára aránytalanul magas kiadást jelentene". Ezért gazdaságosabbnak tartják, ha inkább modern irodaházakat bérelnek - amiket egyébként éppen a NER közelében mozgó vállalkozók építenek.

Az Európai Unió bemutatta a 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési elképzeléseit. A javasolt keretösszeg 2000 milliárd euróra rúg, ami jelentősen meghaladja a jelenlegi 1200 milliárdos keretet. Az új forrásokat nem a tagállamok hozzájárulásaiból, hanem elsősorban a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből, az elektromos hulladék, a dohánytermékek és a nagyvállalatok adóztatásából tervezik fedezni. Magyarország szempontjából különösen lényeges, hogy Ursula von der Leyen hangsúlyozta: a jogállamiság elve minden EU-s finanszírozás alapfeltétele lesz, így az agrárpénzek is ebbe a keretbe tartoznak majd. Az előzetes tervek szerint Magyarország számára 37,7 milliárd euró jutna, ami kiemelkedő összegnek számít, és meghaladná a jelenlegi hétéves időszakra vonatkozó keretet. Azonban mivel Ukrajna is részesülhet EU-s támogatásban, Orbán Viktor a javaslatot elutasította.

Jelentős előrelépés történt az Oroszországgal szembeni újabb EU-s szankciók ügyében, hiszen sikerült elérni egy fontos megállapodást. A szlovák és a magyar szavazatok már egy ideje hiányoztak a konszenzushoz, de végül Robert Fico, majd Orbán Viktor is feladta korábbi ellenállását a terv blokkolásával kapcsolatban.

Európán kívül ismét felfordulást okozott Donald Trump, amikor bejelentette, hogy elbocsátaná Jerome Powell-t, a Fed elnökét, majd gyorsan visszavonta kijelentését. Az USA elnöke eközben leveleket küld a világ különböző országaiba, amelyekben tájékoztatja őket az újonnan bevezetett vámok mértékéről. Sok helyen a korábbiakhoz képest kedvezőbb vámígéretekkel találkoznak. Kínában azonban nem Trump vámintézkedéseitől tartanak a legjobban, hanem az ingatlanpiac jövője miatt, mivel a fejlesztők hiába vártak segítséget az államtól.

Egyre több cég kezd csendes leépítésbe, kisebb elbocsátásokkal, a megüresedett pozíciók üresen hagyásával spórolnak, úgy tűnik, most már nem nagyon bírják, hogy nem tud a gazdaság nőni. Viszont miközben 300 ezresre becslik a magyar munkaerő-tartalékot, 100 ezer vendégmunkás dolgozik az országban. A tartalék egy érdemi része a képzettsége, szociális háttere miatt valójában nem foglalkoztatható, és az is érthető, hogy nem sokaknak van kedve az ország másik felébe költözni, hogy akkugyárban robotoljon.

A magyarok közül a 40 év felettiek körében nőtt az elmúlt időkben igazán a foglalkoztatottság, közülük is a 60-on túliak lettek kimondottan sokan a munkaerőpiacon - nyilván nem jókedvükben. 2010-ben még 80 ezer 60-64 éves és 31 ezer 65 évnél idősebb ember dolgozott, mostanra ezek a számok 300, illetve 121 ezerre nőttek.

A hét képe: a cégháló, amelyen át két nap alatt 6 milliárd forint jutott át a Kelenföldi Erőműből abba a cégbe, amely megvásárolta a lombardiai luxusvillát. Ezt az ingatlant az olasz sajtó Orbán-villaként emlegette, de a valódi tulajdonost hivatalosan nem ismerjük. A történetben mindenesetre sok NER-közeli szereplő neve felbukkan.

A magyar lakhatási problémák megoldása nem egyszerű feladat, és a legtöbb ember számára nem a csillogó olasz villák vagy a pesti paloták a lényeg, hanem a saját otthonuk. Éppen ezért sokan felkapták a fejüket, amikor Magyar Péter bejelentette, hogy van egy megoldási javaslata a lakhatási válságra. Azonban a helyzet nem új keletű: a Kádár-korszak, a rendszerváltás utáni évtizedek és a NER időszaka alatt is folyamatosan küzdünk a lakáshiánnyal. Szakértők figyelmeztetnek, hogy a helyzet valójában nem kedvező: az építőipar növekedése megakadt, az állam pedig nem a lakások számának növelésére összpontosít, hanem a vásárlóknak nyújt támogatásokat, ami csak tovább fokozza az inflációt. Érdekes módon a lakáshiány megszüntetése már 1990 előtt sem sikerült, pedig akkor hatalmas ütemben nőtt a lakások száma. A magyar kultúrában a lakástulajdonlás nem csupán cél, hanem alapvető elvárás, míg a bérlés sokak számára inkább elkerülendő alternatíva. Magyar Péter különös figyelmet fordított arra, hogy ne áruljon el túl sok részletet: a szociális bérlakásépítést és a piaci bérlakások ösztönzését említette, de nem világos, honnan származnának a szükséges források. A gyerekvállalás ösztönzésével kapcsolatos lakhatástámogatás pedig már jól ismert téma, de a konkrét megoldások még váratnak magukra.

De nem csak a lakások kapcsán ígért Magyar nagyokat pártja nagykanizsai kongresszusán (ugye milyen furcsa, hogy egy ellenzéki politikus mondásait úgy kell figyelni, mint amire van nullánál nagyobb esély, hogy egyszer még kormányprogram lesz belőle?). Az ígéreteiből az reálisnak tűnik, hogy évente 500-1000 milliárd forintot megspóroljanak a propagandán, az 5 milliárdosnál nagyobb vagyonok adóztatásából is összejöhet több száz milliárd forint. Túlzó viszont az, hogy a közbeszerzések tisztaságának visszaállításával 1600 milliárd forintot spóroljanak évente - a XII. kerület azt bemutatta, hogy önkormányzati szinten hogyan lehet jó eredményt elérni ebben, de minden, a NER-be bekötött cég kizárása lehetetlen feladat -, a kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával hosszabb távon lehet évi 1200-1300 milliárdot szerezni, az ellopott vagyon visszaszerzése pedig hosszadalmas és kétes kimenetelű vállalkozás. Az EU-pénzek közül pedig 4100 milliárd forint majdnem biztosan elvész - ennek a megszerzéséhez egy esetleges kormányváltás után pár hónap alatt, szeptember végéig kellene jogszabályokat átírni, pályázatokat kiírni és elbírálni.

Úgy tűnik, ez egy ingatlan tematikájú hét: azok is figyelhettek a hírekre, akik a lassan húsz évvel ezelőtti vásárlásaikkal jártak rosszul. A Kúria a nyári ítélkezési szünet előtt percekkel közzétette a határozatát az EU bíróságának devizahiteles döntésével kapcsolatban. És nem hozta egyszerű helyzetbe egyik érintettet sem. Máris születtek első fokú ítéletek, amelyek szerint az adós csak az eredeti tőkével tartozik, de nem örülhet minden egykori devizahiteles, mert önmagában attól nem tisztességtelen egy szerződés, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli.

A bankok is hűtik a kedélyeket, hiszen csak azoknak a volt devizahiteleseknek jár kártérítés, akiket nem vagy nem megfelelően tájékoztattak az árfolyamkockázatról. Izgalmas kérdés, hogy a politika ingerküszöbét átüti-e az ügy - a kormány eddig kivárt.

Bár a CATL vezetősége csupán a projekt felülvizsgálatáról tett említést, a legfrissebb pénzügyi jelentés világosan mutatja, hogy a debreceni gyár második ütemének építése valóban leállt. Ennek hátterében nem meglepő módon a vállalat 2024-es jelentős vesztesége áll.

Piliscsaba lakói is feszülten figyelik a közelgő eseményeket: a hírek szerint egy vegyi üzem telepedhet le a településen, ami komoly aggodalmat keltett a közösségben. A helyiek határozottan ellenzik, hogy a szomszédságukba habszappant, mosogatószert és lúgos ipari tisztítószereket gyártó vállalat érkezzen. A legutóbbi lakossági fórumon hangot adtak elégedetlenségüknek, különösen amiatt, hogy a polgármester egyedül, a testület bevonása nélkül hozott döntést ezzel kapcsolatban. A lakók most attól tartanak, hogy ez az eset megnyitja az utat más, potenciálisan problémás cégek előtt is.

A kormány mentőövet dobott a víziközműcégeknek, miután a rezsicsökkentés következtében egy évtizeden át folyamatosan gyengítette őket. A friss források és az átszervezések következtében tavaly 800 kilométernyi vezetéket újítottak fel, ami több mint négyszerese az előző év teljesítményének. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a 94 ezer kilométeres hálózatból még mindig 40 ezer kilométer igényel rekonstrukciót.

A cégek így már újra tudnak tervezni is, nem csak a túlélésért küzdenek, de ez azért nem elég arra, hogy úgy javítsanak a csőhálózaton, ahogy kellene, nemhogy bővítsenek. A felújítások gyorsítása annyira elég, hogy a mostani tempót végig tartva nem 2305-re (igen, ez egy évszám), hanem 2075-re lehetne megcsinálni a hálózatot.