És így történt, hogy Elon Musk Donald Trump szövetségese lett, mintha csak a politikai színtér különös duójaként léptek volna színre.

Mészáros Lőrinc nem fogja szégyellni, hogy úgy kell élnie, mint egy milliárdos, a kormány viszont épp újabb milliárdokat von el Budapesttől, hogy a Szerencsejátéknak kevesebb adót kelljen fizetnie. Eközben a lakossági megtakarítások ömlenek ki az országból, persze, akinek csak van, hiszen például a nyugdíjasok harmada a létminimum alatt él. Számukra már csak a a gyógyszertári árstop és kormány 30 ezres utalványa jelenthet megoldást, feltéve, hogy lesz mire elkölteniük, mivel ismét súlyos aszálya rémképe fenyegeti Magyarországot. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Mészáros Lőrinc nyílt levelet írt Magyar Péternek, amiben cifra dolgokat állít, bár bizonyítékok nélkül: például hogy a Tisza Párt elnöke még a NER-ből való kiugrása előtt hogyan kuncsorgott munkáért Mészárosnál. Szerinte Magyarnak ehhez nem volt meg a megfelelő kvalitása, a következő mondatban viszont már azt ecsetelte, hogy milyen jól kereshetett Magyar az MBH Bank felügyelőbizottsági tagságáért járó havi 1,5 millió forintból.

Mészáros Lőrinc, a milliárdos, saját szavaival élve, "ez csupán egy tény", és ennek megfelelően éli mindennapjait. A budai otthonából helikopterrel indul Ferihegyre, ahonnan magánrepülővel veszi az irányt München felé, hogy részt vegyen a Bajnokok Ligája döntőjén. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy 1400 milliárd forint birtokában nem meglepő, ha ennek megfelelően éli az életét. Magyar Péter viszont kétli, hogy a levelet ténylegesen Mészáros írta volna, és nyilvános vitára invitálta a milliárdost. Mészáros erre nem reagált, pedig a lábaival nem lenne szüksége gyaloglásra.

Navracsics Tibor a Dull Szabolcs által vezetett podcastban megpróbálta megvédeni a védhetetlent: véleménye szerint az emberek irigykednek, amiért "ilyen mértékű vagyoni különbségek" léteznek Magyarországon. Kiemelte, hogy a luxuséletmódot folytató személyek nem a politikai szférából származnak (bár egy név nélküli utalás formájában megemlítette Lázár János impozáns vadászkastélyát), mégis a Fideszhez köthetőek - szerencsére a beszélgetés során a plafon végig a helyén maradt. A gazdagokat arra kérte, hogy "nagyobb önmérsékletet tanúsítsanak" - talán azt sugallva, hogy ha csendben, egy 1993-as Suzuki Swifttel járva, eltűnően lapátolnák ki az adófizetők pénzét túlárazott közbeszerzéseken, az már elviselhetőbb lenne Navracsics Tibor számára.

Visszatérve Mészáros Lőrincre: egy egész országot lázban tartott legalább egy napig, és felvetődik a kérdés, mire is gondolhatott, amikor kijelentette, hogy már 2009-ben milliárdos volt. A HVG alaposan utánajárt, hogy vajon igazat mondott-e: hunyorítva és távolról talán akadhat némi igazság, de a valóság inkább az, hogy a volt felcsúti polgármester csillaga a 2010-es kormányváltást követően, különösen Simicska Lajos 2015-ös bukása után kezdett igazán ragyogni.

Miközben a világ másik felén események zajlanak, egy különös rivalizálás bontakozik ki Donald Trump és Elon Musk között, akik az év elején még szoros barátságot ígértek egymásnak. Az amerikai média izgalommal követi a fejleményeket, ahogy a két ikonikus figura egy nyilvános szakításon keresztül osztja meg egymással a sérelmeiket az X platformján. A szavak olyan élesek, mint a tőrök, és mindkét fél olyan vádakat fogalmaz meg, amelyek nemcsak a barátságukat, hanem a karrierjüket is komolyan próbára tehetik.

Az utóbbi hetekben Musk szembetűnően visszavonult a reflektorfényből, pedig nem hivatalos kormánytagként az lett volna a feladata, hogy a DOGE élén a kormányzati költések racionalizálásán dolgozzon. Ennek ellenére csupán annyira jutott, hogy leállították az USAID-programot. Ekkor valami megrepedt Muskban: a pénzügyminiszter, Scott Bessent ellen heves vitába keveredett, és május 29-én bejelentette, hogy kilép a DOGE-ból. Ennek oka, hogy letelt a 130 napos időszak, amennyit speciális szövetségi alkalmazottként egy évben a kormánynak szentelhetett.

Megérkezett az adócsökkentésekről és kormányzati költésekről szóló törvényjavaslat, amely nemcsak a közéletet, hanem Elon Musk Tesláját is kedvezőtlenül érintené. Musk, a maga szokásos, nem éppen diplomatikus stílusában, hangot adott véleményének. Kedden a javaslatot „undorító förtelemnek” minősítette, míg csütörtökön azt állította, hogy Trump nélküle nem nyerte volna meg a választásokat. Az elnök erre reagálva megjegyezte, hogy ha Musk valóban spórolni akar, akkor cégeivel felbontják a meglévő szerződéseket. Ekkor Musk „ledobta az atomot”, és az X-en közzétette, hogy Donald Trump neve szerepel az Epstein-aktákban, és ez az igazi oka annak, hogy az iratokat nem hozták nyilvánosságra. Amint megnyíltak az amerikai tőzsdék, a Tesla részvényei 14 százalékot veszítettek az értékükből, Trump pedig kijelentette, hogy inkább eladja a Tesláját – azt a járművet, amivel néhány hónappal ezelőtt még együtt fotózkodott Muskkal.

Kiszivárgott egy lista 25 gyógyszertári termékről, amelyek árát, ha minden igaz, a tavaly december végi árszinten, "önként" befagyasztanák a gyógyszerpiaci szereplők. A listán fájdalomcsillapítók, köptetők, orrcseppek, végbélkenőcs és vitaminok is megtalálhatók. Ez újabb lépés afelé, hogy a gyógyszerek áraiba is belenyúljon a kormány. Legutóbb május végén egyeztetett velük Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki az élelmiszerekre és a tisztálkodószerekre kivetett árrésstop után keresett újabb termékeket, amelyeknek az árát kormányzati parancsra befagyaszthatja, így tűnt fel a vény nélkül kapható gyógyszerek drágulása.

Bár az online árfigyelők és a kamatstop bevezetése igyekszik enyhíteni a terheket, a lakosság számára a helyzet nem rózsás: az élelmiszerek, drogériás termékek, biztosítások és telekommunikációs szolgáltatások árai továbbra is aggasztóan magasak. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb felmérése szerint a lakosság az elkövetkező egy évben 9 százalékos inflációval számol, ami tovább fokozza a bizonytalanságot. Éppen ezért a háztartások körülbelül fele tervez megtakarítást az elkövetkező évre, ami kedvező bruttó megtakarítási rátát jelez az idei évre.

Na de nem ám állampapírba teszik a jól megérdemelt pénzecskéjüket: az MNB adatai szerint nemcsak a befektetők, hanem már a lakosság is egyre inkább külföldre menekíti a vagyonát, 2025-ben eddig 90 milliárd forint áramlott ki ebből a célból. A trend különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy közben a lakossági állampapír-állomány - minden marketing és állami ösztönzés ellenére - csökkenni kezdett.

Sok nyugdíjas számára az élet nem éppen rózsás: az öregségi nyugdíjak harmada még a létminimumot sem éri el, ami a Bankmonitor adatai szerint 174 ezer forint körül alakul. Az átlagnyugdíj januárban 243 ezer forint volt, ami körülbelül a fele az átlagbérnek. De ne csüggedjünk! Itt van a jól megérdemelt 30 ezer forintos utalvány, ami bár nem örökíthető, készpénzre nem váltható és visszajáró sincs belőle, de legalább nem kell plasztikkártyát lobogtatniuk a boltban, hogy utólag visszakapják az áfa-t.

Tömegesen jelentek meg olyan emberek a szegénységi statisztikákban, akiknek a nettó jövedelmük látszólag a bruttónál magasabb, egy egészen furcsa módon. Az adatbázis szerint ezek az egyének a NAV-tól több pénzt kaptak, mint amennyit adóként befizettek, így végül különböző bruttó jövedelmekből ugyanakkora nettó összegek jöttek ki. Ennek következtében éppen csak átlépték a szegénységi küszöböt. A NAV azonban kijelentette, hogy ilyesmi lehetetlen, míg a KSH tudományos alapú kritikával illette a fenti jelenséget leleplező tanulmányt, sőt, jogi lépésekkel fenyegetőzött, anélkül hogy magyarázatot adott volna arra, miként keletkezhettek ilyen adatok. Mindazonáltal revíziót ígértek az ügyben.

A médiapiacon is izgalmas fejlemények zajlanak: az Index mögött álló Vaszily Miklós és Ziegler Gábor úgy döntöttek, hogy leányvállalataikból kiürítik az eredménytartalékokat és a 2024-es profitot. Ezzel több mint kétmilliárd forintot irányítottak át az Indamedia Network holdingvállalatba, hivatalosan azzal az indokkal, hogy ez szükséges az akvizíciók és fejlesztések lebonyolításához. Az átalakítások azonban egyelőre inkább a karcsúsítás irányába mutatnak: a Totalcar az Indexhez, míg a Port.hu a Femina Médiához kerül. Ezenkívül terveznek egy magazinos és egy hírkiadót is létrehozni, ahol egy közös szerkesztőség fogja irányítani a különböző kiadványokat, mindegyik márkának külön főszerkesztővel. A magazinos szekciót Reiber Gabriella (Indaworld és Femina Média Kft. ügyvezető igazgatója), míg a hírkiadót Starcz Ákos igazgatósági tag felügyeli. Az átalakítás során a jelenlegi "töredezett cégjogi struktúrát a későbbiekben a működési modellhez igazítjuk" – áll a hivatalos közleményben.

Alaposan megvizsgáltuk a kormánybarát média teljesítményét az elmúlt két évben, és a Fidesz számára aggasztó jelek mutatkoznak. Úgy tűnik, hogy még a törzsszavazók is egyre kevésbé érdeklődnek a propagandáért: az Origo cikkeinek olvasottsága drámai módon, az egyharmadára esett vissza. Ráadásul a szerkesztőséget nemrégiben összevonták a Megafonnal egy Perc utcai irodaházban, és sajtóinformációk szerint egyszerre legalább 17 munkatárs távozik a csapatból. Mindezek ellenére a Mediaworks többi kiadványának népszerűsége is folyamatosan csökken, ahogy az oldalt látogató felhasználók száma is. A Mandiner cikkei ugyan valamivel nagyobb keresletnek örvendenek, de itt is csökken a látogatók aránya.

Balásy Gyula, Rogán Antal reklámszakmai tanácsadója, újra jelentős bevételhez jutott a propaganda terjesztésével és az állami cégek által indított, sokszor indokolatlan hirdetési kampányok révén. A Lounge Design Kft.-től szerzett 4 milliárd forint után a New Land Mediából további 5 milliárd, míg a Lounge Event Kft.-ből még 9 milliárd forintos osztalékot húzott ki. Ez a kormányzati kommunikációs közbeszerzéseken rendre eredményes vállalkozó összesen 18 milliárd forintot zsebelhetett be.

A héten nyilvánosságra került, hogy a magyar kormány önként lemond az uniós helyreállítási alap keretein belül biztosított, 10,4 milliárd eurós támogatásról. Ebből csupán az előlegként megítélt 920 millió euró érkezett meg hazánkba; a fennmaradó összeg Brüsszel döntése értelmében nem áll rendelkezésre, mivel Magyarország nem teljesítette az Európai Bizottság által előírt, a kifizetéshez szükséges feltételeket. Ráadásul egy másik rendelet értelmében Budapest elveszítheti a hétéves uniós költségvetés keretében blokkolt pályázati forrásait is.

Egy érdekes vitát váltott ki Karácsony Gergely főpolgármester és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter között, amely a főváros pénzügyeit érinti. Karácsony véleménye szerint Garancsi István és Habony Árpád köre a budapesti adófizetők pénze körül ólálkodik, mivel a kormány egy tervezett törvénymódosítással jelentős összegeket vonna el a kaszinók és a Szerencsejáték Zrt. adóbefizetéseiből, tovább terhelve Budapestet, amely a magyar GDP több mint egyharmadát adja. A javaslat 61. paragrafusában található egy olyan megfogalmazás, amely szerint "A szerencsejáték-szervezőknél az értékesítés nettó árbevétele csökken az elszámolt nyereményráfordítással".

A Szerencsejáték Zrt. 24,5 milliárd forintnyi iparűzési adója ezzel a negyedére csökkenne, és mivel a vállalat telephelyei Budapesthez kötődnek, a város ezzel a lépéssel 18 milliárd forinttól esne el.

Nagy Márton szinte azonnal cáfolta a vádakat, és Karácsonyt hazugnak titulálta, mire a főpolgármester is válaszolt a kritikákra. Ezt követően az NGM igyekezett világossá tenni, hogy a szabályozás nem vonatkozik a kaszinókra, mivel azok árbevétele már eddig is nettó módon alakult ki a zsetonok beváltásakor, valamint a nap végén, a játékok összesítése után.

Ez a konfliktus mindössze csekély jelentőségű volt ahhoz képest, ami a főváros vezetése és a kormány között kibontakozott. A kormány azt követeli, hogy Budapest 57 milliárd forintnyi adót, hivatalos nevén "szolidaritási hozzájárulást", fizesse be, amit Karácsony Gergely elfogadhatatlan terhet jelentő intézkedésnek tart. A főpolgármester szerint a kormány már a tizennyolcszorosára emelte a fővárost sújtó terheket, ami a közszolgáltatások működését is komolyan veszélyezteti. Ennek következményeként pénteken a város figyelmeztető jelzésként tíz percre leállította a közösségi közlekedést. Karácsony a HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy jövőre a Tisza Párt győzelme érdekében kíván tenni.

A hét képe: Péntek délben a megállóban áll egy villamos, csendben várakozva. A fővárost sújtó adóbefizetés következtében a BKK járatai tízperces figyelmeztető szünetet tartottak, ami különös atmoszférát teremtett a város zajában.

A héten a KSH részletes elemzést tett közzé arról, mi állt a rendkívül kedvezőtlen első negyedéves GDP-adatunk mögött. Az ipari szektor jelentős mértékben húzza vissza a magyar gazdaság növekedését, hiszen a vállalatok alig kezdtek el újabb beruházásokba. Pozitívumként emelhető ki, hogy a lakossági fogyasztás már bátrabban alakul, mint a korábbi magas inflációs időszakokban. Ez volt az a negyedév, amelyben Orbán Viktor megígérte, hogy a magyar gazdaság "repülőrajtot" vesz, és hogy "nagy csodálkozás" vár ránk az első negyedéves adatok bemutatásakor. Nos, valóban érkezett meglepetés, de sajnos csak a legborongósabb előrejelzések váltak valóra a GDP-adatok terén.

Teljesen véletlen, hogy éppen a negyedév zárónapján, március 31-én tettük látogatásunkat, amikor a kormány drámaian, 3,4%-ról 2,5%-ra csökkentette az éves növekedési célját. Amikor azonban megérkezett a KSH első becslése, az elemzők már azon kezdték töprengeni, hogy a 1%-os növekedés elérése is egyre inkább kétségessé válik.

A magyar ipar helyzetével kapcsolatban bizakodásra ad okot, hogy áprilisban csupán 2,3 százalékos csökkenést mutatott az előző év azonos hónapjához képest. Érdekes, hogy márciushoz viszonyítva még növekedést is elkönyvelhetett, viszont ez nem feltétlenül a kormány által preferált szektoroknak tulajdonítható. Felmerül a kérdés, vajon ez a javulás tartós jelenségnek tekinthető-e, vagy csupán egy alkalmi fluktuáció?

Az ipar harmadik éve van lejtmenetben, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint mindez Brüsszel és Ukrajna támogatása miatt, pedig szerintük a kormányzat megtesz mindent. Például a 100 új gyár programot 150-re emelte, és elindította a Demján Sándor Programot, amibe további 82 milliárdot tesznek bele, mint azt az iparkamara gyűlésén Orbán Viktor miniszterelnök belengette.

Mezőgazdasági szempontból nem indul kedvezően a nyár: egyre fokozódik az aszály, az első hőhullám is megérkezett. A hétvégén jön egy hidegfront, de nem hoz sok esőt, a csapadékhiány így egyre fokozódik: az elmúlt 30 nap csapadékösszege többnyire 20-40 mm-rel marad el a sokéves átlagtól, így már most enyhe vagy közepes intenzitású az aszály Magyarországon.

A 2024-es évet a magyar gazdálkodók 63 százaléka kedvezőtlenül ítélte meg a termelés hatékonyságát illetően, ahogyan azt az Agroinform.hu által készített AgroFeeling2025 felmérés is megmutatta.

Ez alapból nagyon rossz adat lenne, csakhogy a megelőző évben ez az arány még 82 százalékos volt, ahhoz képest tehát óriási a javulás. Most a mezőgazdasági termelés eredményessége szempontjából a válaszadók 35 százaléka ítélte kifejezetten rossznak, további 28 százaléka pedig közepesen gyengének a 2024-es évet.

Az Alkotmánybíróság döntése, amely széles körű támogatással született, érvénytelenítette a 2020-ban elfogadott klímavédelmi törvény kulcsfontosságú rendelkezését. Ezzel párhuzamosan a testület mulasztásos alaptörvény-ellenességet is megállapított, ami tovább növeli a helyzet súlyosságát.