Ekkor Lázár János és Nagy Márton között elkezdődött a versengés, hogy ki tudja nagyobb felfordulást előidézni.

Az infláció gyorsul, a közlekedés lassul, elkészült egy mindenkit meglepő törvényjavaslat, amely kiütheti a plázákat, a kormány pedig megemelte a hiánycélt. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Ez a hét nem éppen Lázár János sikerének időszaka; aki azt feltételezi, hogy Orbán Viktor szándékosan ad nehéz feladatokat a Fidesz prominenseinek, most jogosan érezheti, hogy megkapta a megerősítést. Az előző hosszú hétvégén történt sorompóhiba miatt jelentős zűrzavar alakult ki a balatoni vasútvonalakon, ami arra késztette a hatóságokat, hogy 300 pótlóbuszt állítsanak készültségbe. A mostani hét éppen úgy indult, hogy ezek közül több busz útnak indult, de a haladási sebességük a szokásosnál sokkal lassabbra sikerült. Hát hogy is időzítsék az M7-es sávlezárását, ha nem éppen most? A pünkösdi hosszú hétvége késési kártérítése 18 millió forintot emésztett fel, míg a Siemens országszerte ellenőrzi a sorompók működését. Eközben a MÁV-csoport büszkén hirdeti, hogy a jövő nyárra tervezett ezer új buszból már 131 forgalomba állhat idén nyár közepén.

Lázár figyelmünket nem csupán a közlekedési kérdésekre irányította, hanem arra is, hogy más területek is beleférnek a hatáskörébe. Ezt nemcsak egy évtizedek óta eltűnt festmény felfedezésével bizonyította, amely az ő otthonában készült felvételen tűnt fel, hanem egy új törvényjavaslattal is, mely a plázák és a kereskedelmi ingatlanok piacára is hatással lehet. Az új szabályozás értelmében a közepesnél nagyobb alapterületű kereskedelmi egységek vásárlása vagy bérlése kizárólag kormányzati engedély birtokában lenne lehetséges. Az érintett piaci szereplők zavarodottan állnak a szigorítás mögötti indoklás elé, és úgy tűnik, a minisztérium nem konzultált senkivel a tervezett intézkedésekről.

Az infláció üteme felgyorsult: májusra az átlagos fogyasztói árak 4,4 százalékkal haladták meg az előző év hasonló időszakának szintjét, míg egy hónap alatt 0,2 százalékos áremelkedést tapasztaltunk. Az élelmiszerárak szabályozásának hatása elmaradt a várakozásoktól, hiszen számos más termék ára emelkedett, így az élelmiszer-infláció elérte az 5,9 százalékot. A szolgáltatások terén viszont kedvezőbb változásokat észlelhetünk, mivel a telefoncégek, bankok és biztosítók "önkéntesen" csökkentették díjaikat, ami azt eredményezte, hogy másfél év óta először nem a szolgáltatásoknál mérték a legmagasabb inflációt, hanem a dohánytermékek és alkoholos italok esetében.

Nagy Márton nemrégiben sikeresen kényszerített a gyógyszergyártókat arra, hogy önkéntes árcsökkentést vezessenek be. Azonban a helyzet bonyolult, mivel a gyógyszertárak nincsenek kötve ahhoz, hogy ezt az új árat tükrözzék a saját áraikban. Ráadásul a gyógyszertárak kénytelenek kompenzálni a hatósági áras, vényköteles termékekből eredő veszteségeiket, ami miatt a szóban forgó termékek árcsökkentése nem biztos, hogy megvalósul. A drogériák is alkalmazkodnak az új árrésszabályozási környezethez, aminek következtében a DM például csökkenti a bolti dolgozói óraszámát, hogy mérsékelje a költségeit.

Miközben a parlamentben a 2026-os költségvetés utolsó simításait végzik, szerdán megszavazták a beérkezett módosító javaslatokat, és jövő kedden várhatóan véglegesen elfogadják a törvényt. Eközben a 2025-ös büdzsé legfontosabb elemeinek módosítása is folyamatban van. A kormány bejelentette, hogy az idei hiánycélt a GDP 3,7%-áról 4,1%-ra emeli, míg az Államadósság Kezelő Központ arról tájékoztatott, hogy az idei devizakötvény-kibocsátás keretében 838 milliárd forint helyett 1685 milliárd forintot terveznek kibocsátani.

Hoffmann Mihály, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a kérdésre, hogy az EU-pénzek elmaradása miatt indokolt-e a bejelentés, úgy reagált: "az elhangzottak így is értelmezhetők". A hivatalos bejelentésre addig vártak, amíg befejeződött a nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelése, amelyek mindegyike azt a következtetést vonta le, hogy a kormány jelenleg fegyelmezettnek tűnik a költségvetési ügyekben, viszont a kampány időszaka kockázatokat hordozhat. Érdemes megjegyezni, hogy májusban az államháztartási hiány 2800 milliárd forintra csökkent, amit az MVM legutóbbi osztalékfizetése indokolt, hiszen ez a bevétel most érkezett az államkasszába.

A hét képe: légi tragédia Indiában. Az Ahmadábádból Londonba tartó járat katasztrófája során mindössze egy utas élte túl a borzalmas balesetet. A Boeing, amely egyébként is nehéz helyzetben volt, most sorsdöntő pillanat elé néz: az illetékes hatóságok döntése, hogy pilótahiba vagy műszaki hiba állt a tragédia hátterében, kulcsszerepet játszhat a jövőbeni vizsgálatokban és a hasonló esetek megelőzésében.

Megrázzák és átalakítják a teljes magyar védelmi ipart: előzetes megállapodás született arról, hogy a 4iG Csoport védelmi és űripari cége tulajdonrészt szerez az állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 holding nemzetközi vegyesvállalatában.

A szóban forgó vegyesvállalatok döntően olyan innovatív és korszerű eszközöket fejlesztenek, amelyek iránt a honvédség már jelentős megrendeléseket helyezett el, ami azt jelzi, hogy potenciálisan képesek lehetnek a nemzetközi piacra való belépésre. Fontos megjegyezni, hogy ezekben a vállalatokban a magyar félnek nincs többségi tulajdonrésze, és az esedékes tranzakciókhoz elengedhetetlen a külföldi partnerek beleegyezése is.

Miközben a közélet prominens alakjai, az üzleti szféra képviselői és a reklámszakma tagjai egyaránt sóhajtoznak a már régóta várt átláthatósági törvény késlekedése miatt, a kormány tanácsadó testülete, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, nem éppen kedvező fényben tűnik fel. A legfrissebb beszámolója ugyanis részletesen felsorolja azokat a konzervatív és szuverenista külföldi szervezeteket, amelyekből támogatást nyer. Ráadásul az MCC brüsszeli képviselete titkolja pénzügyeit, ami miatt az Európai Unió vizsgálatot indított az iroda ellen.

A nagy magyar szuverenitás témáját érintve érdemes megemlíteni, hogy kormányunk nem tudta megóvni az orosz mezőgazdaságot Brüsszelben. Az új uniós szankciók kapcsán csupán a magyar kormány szavazott nemet. Az orosz mezőgazdasági termékeket érintő új vámok bevezetését korábban az Európai Parlamentben a Fidesz mellett a Tisza képviselője sem támogatta, így világosan látszik, hogy van egyfajta folytonosság a régi és az új magyar jobboldal között.

Le kellett zárni a hévízi tófürdő központi épületét, ugyanis a kormány tulajdonosként hagyta, hogy lepusztuljon. A helyiek már érzik a forgalom csökkenését, ami azért is különösen nagy baj, mert gyakorlatilag az egész település a szobakiadásból, vagy valamilyen más módon a turizmusból él.

Az önkormányzat segítsége sajnos hiábavalónak bizonyul, hiszen a tófürdő üzemeltetése 2013 óta állami irányítás alatt áll. A fürdő teljes felújításának költsége a korábbi becslések szerint körülbelül 15 milliárd forintra rúg. Amennyiben a kórház felújítása is tervbe lenne véve, akkor a végösszeg már 30 milliárd forint körüli összegre emelkedne.

Izrael péntek éjjel légitámadást hajtott végre Irán ellen, ami komoly feszültséget generált nemcsak a politikai színtéren, hanem a befektetési piacon is. Az olajárak azonnal megugrottak, a forint hirtelen jelentős értékvesztést szenvedett el, majd ezt követően egy kisebb korrekciót mutatott. Ezen kívül a gázárak is emelkedésnek indultak, jelezve a piaci bizonytalanság növekedését.

Ha Irán valóban megvalósítaná fenyegetését, és lezárná a Hormuzi-szorost, az nem csupán a globális olajpiacot forgatná fel, hanem Katart, a világ egyik legjelentősebb LNG-exportőrét is elzárná a nemzetközi kereskedelemtől. Ez pedig komoly aggodalomra ad okot az európai energiabiztonság szempontjából, hiszen a lehetséges megtorlás célpontjaivá Izrael tengeri gázmezői is válhatnak.