Így hát Magyarország nekivágott az útnak, de sajnos nem a helyes irányt választotta.

Csökkent a magyar GDP az év elején; az USA és Ukrajna megkötötte régóta várt megállapodását; elkészült a törvényjavaslat, amellyel bármelyik város megakadályozhatná új betelepülők érkezését. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Fél évvel ezelőtt Orbán Viktor azt mondta, hogy meglepetés vár ránk, amikor 2025 első negyedévének gazdasági adatai napvilágra kerülnek. Nos, a várakozások nem csupán beteljesültek, hanem a legrosszabb forgatókönyvek valósultak meg: a GDP 0,4 százalékkal csökkent. Az elemzők szerint most már az is bizonytalanná vált, hogy a korábban kitűzött 3-6 százalékos éves növekedési célból először 3,4, majd 2,5 százalékra csökkentett cél elérhető-e, hiszen a 1 százalékos növekedés is kérdésessé vált.

A kormány világossá tette, hogy az EU felelős a helyzetért, mivel inkább Ukrajnának folyósít támogatásokat, miközben azt ígéri, hogy ez majd valóban fellendíti a gazdaságot, ha 100 helyett 150 új gyár kezd el működni. Orbán Viktor pedig kifejtette, hogy őt nem a mögöttes okok foglalkoztatják.

Az Európai Unió gazdasági helyzete szempontjából kedvező hírek érkeztek: a bruttó hazai termék (GDP) 1,4%-os növekedést mutatott, ami meghaladja a várakozásokat. Ugyanakkor aggasztó, hogy a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú Ausztria és Németország éppen mínuszban teljesít, ami kedvezőtlen hatással lehet a hazai fejlődésre.

Esett az Egyesült Államok GDP-je is, amit a vámháború előtti óriási importnövekedés okozott, valamint az, hogy az emberek visszafogottabban költötték a pénzüket. Donald Trump ezen a héten épp enyhített az autóvámokon, miután belátta, hogy a 25 százalékos általános vám túl nagy drágulást okozna. Persze a populista gazdaságpolitikától ez nem szokatlan, de a kapkodás, ami kíséri, az már egészen új még Trumptól is.

De el kell ismerni, jött egy ritka pillanat is: történt valami értelmes dolog, amihez az Egyesült Államoknak köze van. Az USA és Ukrajna képviselői aláírták a keretmegállapodást az ukrán ásványkincsek közös kitermeléséről - anyagilag az USA járt jobban, de Ukrajna így megkaphatja az oroszok elleni védekezéshez szükséges támogatást, ráadásul ez tényleg érdemi kompromisszum volt ahhoz képest, ahonnan elindultak a tárgyalások. És ami legalább ennyire fontos: amíg az amerikai kormány több tagja, élén Donald Trumppal, még egy hete is putyinista szlogeneket mondott fel Ukrajna felelősségéről, a megállapodásban ilyesmiről már szó sem volt.

Mert most, hogy elért a századik napjához Donald Trump második elnöksége, már jól látszik, hogy épp ez a legnagyobb különbség az első Trump-elnökséghez képest: amíg nem ütött be a Covid, Trump írogathatott populista ostobaságokat a Twitteren, de a nagy szavak mögött ugyanolyan volt a politikája, mint bármelyik jobboldali elnöké, idén viszont teljesen elszabadult. Az biztos, hogy óriási a káosz a határokon belül és a nemzetközi színtéren is, legyen szó akár a gazdaságpolitikáról, akár a jogállami keretek teszteléséről. A legnagyobb baj az, hogy az Egyesült Államok többé nem megbízható partner, lehetetlen tervezni, ha nem tudni, milyen lesz a politikája egy hét múlva.

Bármelyik település, legyen az város vagy falu, mostantól megakadályozhatja egy új törvényjavaslat révén, hogy új lakók költözzenek a területére. Felmerül a kérdés, hogy sok település – különösen a Budapest körüli agglomerációban és a Balaton partján – már a telítettség határán áll, de ez a megoldás komoly veszélyeket rejt magában. Az ingatlanpiac korlátozása értékcsökkenést idézhet elő, ráadásul fokozhatja a túladóztatást és az etnikai kirekesztést is. A tervezet tehát nemcsak jogilag, hanem társadalmi szempontból is vitatható.

Ha a külföldi belépésről van szó, a tavaly bevezetett vendégletelepedési program sajnos nem működik. Szerencsére azonban Pintér Sándor a háttérben tevékenykedve, saját hatáskörében titokban dönthet arról, kit enged be az országba. Amennyiben úgy véli, hogy az adott személy betelepülése a nemzeti érdekeket szolgálja, akkor akár azonnal intézkedhet is.

A hét látványos pillanata: Spanyolország és Portugália területén óriási áramszünet sújtotta a lakosságot, amely a gazdasági szektorban milliárdos nagyságrendű veszteségeket idézett elő.

A Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál arra hivatkozva, hogy a médiapiacon tiltott állami támogatás gyanúját veti fel, hogy a kormányközeli sajtótermékek kapják az állami reklámpénzeket. Ha a testület elfogadná az érvelést, az érintett cégeknek akár közel 450 milliárd forintot is vissza kellene fizetniük.

Valóban semmilyen piaci logika nem indokolja, hogy a kormányunk és az állami cégek kizárólag kormánybarát médiumokban hirdessenek. Azt pedig a HVG is kimutatta már, hogy ha valami miatt elapadnának az állami források, akkor a legtöbb kormányközeli lap és hírportál a mostani formájában fenntarthatatlanná válna.

A kereskedők üzenete Nagy Mártonnak a következőképpen fogalmazható meg: "Az árrésstop egy olyan intézkedés, amely rövid távon ugyan képes enyhíteni az inflációs nyomást, de hosszú távon komoly, visszafordíthatatlan károkat okoz a nemzetgazdaság szerkezetében." A nemzetgazdasági miniszter pedig arra utalt, hogy a jelenlegi árrés szabályozásra valószínűleg május végén túl is szükség lesz, és lehet, hogy még több termékre kiterjesztik a korlátozásokat.

A HVG havi bevásárlókosara egyértelműen megmutatja, hogy az inflációval kapcsolatos kormányzati intézkedések legfeljebb átmeneti megoldásokat nyújthatnak. Varga Mihály is hangsúlyozta, miután a jegybank megőrizte a kamatszintet, hogy áprilisra további lassulás várható az infláció terén, ám ezt követően a mutatók a 4 százalékos szint körül stabilizálódhatnak.

A klímaválság világméretű kihívás, amely súlyos következményekkel járhat, de fontos kérdés, hogy mit tehetnek mindezekre a politikai döntéshozók, a közösségek, az egyének és a tudósok. Ezt a komplex témát Zlinszky János biológus, Gelencsér András kémikus és Ürge-Vorsatz Diána fizikus vitatták meg egy izgalmas beszélgetés keretében.

A résztvevők között nem alakult ki konszenzus a klímaváltozás kezelésének módját illetően. Egyesek szerint elegendő csupán a tünetekkel foglalkozni, míg mások úgy vélik, hogy a csökkenő népesség mellett is folytatott intenzív fogyasztás problémájára is megoldást kell találni. Ami biztos, hogy a szakértők egyetértenek abban: a politikai vezetők hajthatatlanok a folyamatos növekedés ígéretével kapcsolatban. Kérdéses, hogy egy esetleges katasztrófa felébreszti-e a társadalmat a változás szükségességére, vagy pedig ennek a gondolatnak a megértése is lassan, fokozatosan zajlik majd.

Évtizedekkel ezelőtt Dánszentmiklós nem éppen ínycsiklandó Kajla nugátjáról volt híres, azonban ma már egy teljesen új arculattal vált ismertté a Pest megyei település. A helyi étterem, a Botanica, amely a Dining Guide ranglistáján a legjobb tíz vidéki étterem közé került, mostanra a gasztronómiai élvonalba emelkedett. Munk Tamás séf vezetésével, aki két évvel ezelőtt a Michelin-csillag elnyerésével tette fel Dánszentmiklóst a gasztronómiai térképre, a Botanica a csillag megszerzésére tör.

Ellátogattunk egy különleges helyre, amely 2016 óta várja vendégeit. Ez a családi vállalkozás igyekszik megidézni Dél-Franciaország hangulatát, még ha a bejáratnál nem is a gyönyörű francia táj, hanem a jellegzetes Kádár-kockák fogadnak minket. A hely varázsa abban rejlik, hogy a francia életérzés egy kis darabját próbálja elhozni a mindennapokba, még a szürke panelházak között is.