Santorini: Erőteljes földrengés és szökőár fenyegetése | 24.hu Santorini, a festői görög sziget, nemcsak gyönyörű látványáról, hanem geológiai aktivitásáról is ismert. A legfrissebb hírek szerint a területen nagy erejű földrengés és szökőár kialakulásána

Hétfőn két, 5-ös magnitúdójú földrengés rázta meg Szantorini szigetét, ami miatt a turisták, valamint a helyi lakosok is igyekeznek elhagyni a területet. A napok óta tartó intenzív földrengéssorozat aggodalmat keltett, és sokan kérdezik, mi állhat a jelenség hátterében, valamint hogy várható-e további súlyosabb földrengés.

Az utóbbi napokban jelentős aktivitás tapasztalható az Égei-tenger Szantorini szigetének környékén, ahol január 27-én kezdődött földrengés-sorozat erőteljesen felgyorsult. A hétvége során több mint 200 rengés történt, és ezek közül több tucat esetében a magnitúdó meghaladta a 4-es szintet.

A rengések a sziget északkeleti részén, körülbelül 20-30 kilométeres távolságban lépnek fel, és a hipocentrum, vagyis a kőzetelmozdulás mélysége általában 2 és 10 kilométer között mozog, ám vannak olyan esetek is, amikor a fészekmélység ennél jelentősen nagyobb. Szantorini neve hallatán sokan az 3650 évvel ezelőtti vulkánkitörésre asszociálnak, és a jelenlegi földrengéseket is szinte automatikusan egy lehetséges újabb vulkáni esemény előjeleként értelmezik. Azonban a földrengések részletes elemzése és a mögöttes földtani viszonyok nem támasztják alá ezt a feltételezést. Ennek ellenére a helyzet nem mentes a szorongástól: ez a régió, ahol a természet erői folyamatosan formálják a tájat, mindig is izgalmas és egyben aggasztó terület volt.

Az Égei-tenger a Föld egyik legdynamikusabb vidékének számít, ahol a természet hatalmas erői, mint például a földrengések és vulkánkitörések, szüntelenül formálják a tájat és az életet.

Harangi Szabolcs, a geológus-vulkanológus professzor, aki az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetét irányítja, a 24.hu-nak küldött elemzésében fejtette ki véleményét.

Az Égei-tenger medencéje és környezete Európa legnagyobb földrengésveszélyes területe, ahol akár 8-as magnitúdójú földrengések is bekövetkezhetnek, és szinte nap mint nap tapasztalható valamilyen földmozgás. E mögött két fő lemeztektonikai tényező húzódik meg:

Az Afrikai-kőzetlemez különleges felépítésű, mivel óceáni típusú, nagy sűrűségű bazaltos földkéregből és az alatta található harzburgitos földköpeny kőzeteiből áll. Ez az anyag fokozatosan süllyed a szilárd, de mégis képlékeny földköpenybe, létrehozva egy íves vulkáni övet, amely a peloponnészoszi Sousaki-Methana vulkánoktól egészen Milos és Szantorini vulkánjain keresztül Nisyrosig terjed. Mivel az alábukó kőzetlemez rendkívül sűrű, nem csupán sekély szögben hatol be a földköpenybe, hanem közben folyamatosan süllyed is. Ez a folyamat hátragördülő mozgást eredményez, amelynek következtében az alábukás helye fokozatosan dél felé vándorol.

Ez a folyamat magához vonzza a fölötte elhelyezkedő kőzetlemezt, amelyben a süllyedési öv mentén, a merőleges feszültségek hatására, széthúzódásos erők lépnek fel. Ennek következtében normál vetők mentén lezökkenések és elmozdulások jönnek létre, amelyek földrengéseket generálnak, valamint mély árkokat formálnak a tengerfenéken. Szantorini is egy ilyen geológiai környezetben helyezkedik el.

A Kréta sziget térségében húzódó alábukási zóna előterében található a délnyugat-északkeleti csapású Christiana-Szantorini-Kolumbo vulkáni zóna, ami egy 100 km hosszú, 45 km széles árokban helyezkedik el. Az árok két oldalán jelentős normál vetők okozta lezökkenések, meredek, akár több száz méteres tengeralatti sziklafalak vannak. A vulkáni öv kialakulása tehát a szubdukció okozta extenzióhoz kapcsolódik, a vulkáni működés pedig az alábukó kőzetlemez feletti földköpenyben zajló magmaképződéshez köthető.

A Christiana vulkán már régen inaktív, míg a Szantorini egy potenciálisan aktív, de jelenleg szunnyadó vulkáni rendszer, amelynek legutolsó kitörése 1950-ben zajlott le. Északkelet felé található a tengeralatti Kolumbo vulkán, valamint további 24 hasonló vulkán, ahol az utolsó kitörés 1650-re nyúlik vissza. A jelenlegi földrengés aktivitása ebben a tektonikus árokban zajlik, ahol az elmúlt száz évben vulkáni események és földrengések tragikus következményekkel jártak, halálos áldozatokat is követelve.

1650-ben a Kolumbo vulkán tenger alatti kitörése tragédiával végződött, hiszen 70 ember életét követelte. A katasztrófa fő okai a vulkáni gázok kiáramlása, valamint a kitörés következtében bekövetkező víz alatti lejtőomlás okozta szökőár voltak. Szantorini szigetén ez a szökőár körülbelül 20 méteres hullámokat generált, amelyek pusztító erejükkel elérték a partokat. A vulkánkitörés több szakaszban zajlott, és akadt egy rövid időszak, amikor egy apró sziget is megjelent a tenger színén, de a hullámok hamarosan elmosták azt. A vulkánkitörés hátterében riolitos magma erőteljes felszínre törése állt, melynek során több mint 5 köbkilométernyi vulkáni anyag jutott a felszínre. Ennek következtében jelentős vulkáni struktúrák alakultak ki a tenger alatti területen.

A legfrissebb kutatások eredményei szerint a Kolumbo vulkán alatt, 7-12 kilométer mélyen egy olvadéktartalmú magmatározó található, amelynek felső része jelentős kőzetolvadékot tartalmaz. A víz alatti területeken több helyen is erőteljes szén-dioxid gázkiáramlások figyelhetők meg, amelyek komoly kockázatokat rejtenek magukban. 2011-2012-ben a Kolumbóhoz kapcsolódóan egy jelentős vulkanotektonikus földrengés sorozat következett be, amelyet körülbelül 14 millió köbméter magma felnyomulása idézett elő a földkéregben, és ez akár 10 centiméteres felszínemelkedést is eredményezett.

Bár a vulkánkitörés elmaradt, a terület továbbra is aktív vulkáni rendszerként funkcionál. Érdemes kiemelni, hogy a kőzettani és geokémiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a Kolumbo és a Szantorini vulkánok két különálló vulkáni rendszert alkotnak. Ezek a rendszerek eltérő magmaösszetétellel rendelkeznek a földkéreg magmatározóiban, és közöttük nincs közvetlen összefüggés.

A térség különösen veszélyes a tektonikus eredetű földrengések szempontjából. 1956 júliusában egy 7,5 magnitúdójú földrengés rázta meg Amorgost, amit követett egy 6,9 M erősségű utórengés. Ezek a földrengések a normál vető menti elmozdulások, valamint az alábukó kőzetlemezben bekövetkezett kőzetmozgások következményei voltak. Az Amorgos földrengés intenzitása meghaladta a 7-es fokozatot, így hatása több száz kilométeres távolságra is érezhető volt, súlyos károkat okozva. A vető mentén körülbelül 8-10 méteres elmozdulások és lezökkenések történtek, ami tragikus következményekkel járt: 52 ember életét vesztette, több mint százan megsérültek, és több mint 3000 épület szenvedett súlyos rongálódást.

A víz alatt, a meredek domborzaton bekövetkezett földrengés hatalmas földcsuszamlást idézett elő, amely szökőárat generált. Ennek következményeként Amorgos sziget délnyugati partjainál 20 méter magas hullámok törtek a partra. Mindössze 13 perccel később egy 6,9 magnitúdójú földmozgás rázta meg a környéket, amely a 140 kilométeres mélységben, az alábukó kőzetlemezben zajlott le.

A fentiekből világosan kirajzolódik, hogy e térség a Föld egyik legdynamicsabb régiója, ahol a földrengések, vulkánkitörések és a vulkáni gázok kiáramlása komoly kihívások elé állítanak minket. Jelenleg egy ilyen válságos helyzet bontakozott ki, amely során elengedhetetlen, hogy alaposan megértsük a múlt földtani eseményeit és a potenciális veszélyforrásokat. Csak így tudunk felkészülni a jövőben várható eseményekre. Ebben a kontextusban fontos, hogy ne csupán a legvalószínűbb forgatókönyvekre gondoljunk, hanem a legrosszabb esetekre is, amelyek...

Képzelj el egy hatalmas erővel bíró földrengést, amely a Richter-skála szerint meghaladja a 7-es magnitúdót. A tenger mélyén, meredek lejtők között, a föld hirtelen megremeg, mintha a Föld szíve egy pillanatra megállt volna. A tenger alatti domborzat meginog, és az instabil talaj hatására hatalmas földcsuszamlás indul meg, amely mindent letarol az útjában. A víz felszíne felkavarodik, és a szökőár, mint egy dühöngő óceáni szörnyeteg, felfakad, hogy elérje a partot, pusztító erejével mindent elsodorva, amit csak talál. Az események láncolata nem csupán természeti jelenség, hanem az emberi élet és a természet közötti vékony határvonal drámai ábrázolása, ahol a hatalom és a kiszolgáltatottság egyaránt megjelenik.

Ennek az esélye bár nem nagy, de mégis fontos erre is számítani. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a földrengésraj, hasonló erősségű földmozgásokkal folytatódik, majd abbamarad. Végül nem zárható ki az sem teljesen, bár jelenleg ennek a legkisebb a valószínűsége, hogy a földkéregben magma nyomul fel és ez okozza a földrengésrajt. A helyzet kritikus és szükséges a folyamatos figyelem és értékelés, amit a görög szakemberek végeznek, beleértve a lakosság tájékoztatását, illetve biztonságos helyre való szállítását.

A Tűzhányó blog Facebook-csoportban Harangi professzor és csapata rendszeresen figyelemmel kíséri és részletesen elemzi a legfrissebb eseményeket.