Sem Tusk, sem az Európai Bizottság nem nézi tétlenül, ha Lengyelországban pazarlásra kerül az uniós támogatások sora.
Az Európai Bizottság várja a lengyelországi támogatások odaítélését és sorsát tisztázó tények feltárását, másként az Európai Ügyészség és az OLAF közbelép. A lengyel ügyészség is vizsgálatot indított.
Pénteken a varsói kerületi ügyészség bejelentette, hogy nyomozás indult a lengyel nemzeti helyreállítási terv keretében észlelt állítólagos visszaélések miatt.
Az ügyészség válaszként reagált arra, hogy a közösségi média számos felhasználója felfedett olyan eseteket, amikor több lengyelországi szállodalánc és vendéglátóipari vállalkozás uniós helyreállítási forrásaikat jachtok, szaunák és szoláriumok beszerzésére fordította.
Az uniós pénzekből támogatott cégek adatait a lengyel helyreállítási terv hivatalos honlapján tették közzé. A honlap a médiabotrány kitörése után pénteken elérhetetlenné vált.
Az ügy kapcsán Donald Tusk kormányfő pénteken egy vidéki sajtóértekezleten kifejtette álláspontját, hangsúlyozva, hogy nem tűri a helyreállítási eszközök pazarlását. Ha az ellenőrzések során kiderül, hogy a források felhasználása nem volt indokolt, akkor gyors és határozott intézkedéseket vár el, beleértve a támogatások visszavonását is – tette hozzá.
Katarzyna Pelczynska-Nalecz fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős miniszter közölte: tárcája ellenőrzi az összes kérdéses szerződést. Aláhúzta: a szállodaipari és vendéglátási cégekre vonatkozó program az egész lengyel helyreállítási terv 0,6 százalékát képezi, és a koronavírus-járvány során kárt szenvedett kis- és középvállalkozók támogatását célozza.
Jan Szyszko, a fejlesztési alapokért és regionális politikáért felelős miniszterhelyettes, pénteken bejelentette, hogy a vitatott eszközfelhasználás következtében már július végén leváltották az állami vállalkozásfejlesztési ügynökség (PARP) vezetőjét.
Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, a fő ellenzéki párt vezetője, az X közösségi platformon megosztotta véleményét a helyreállítási tervről. Szerinte a program nem gazdasági fellendülést hozott, hanem komoly botrányt generált. Kiemelte, hogy a támogatás csupán egy szűk kör számára vált elérhetővé, míg a visszafizetési kötelezettség minden polgárt terhelni fog. Kaczynski szerint a pénznek a beruházásokra, innovációra és a gyógyszerbiztonság növelésére kellett volna fordítódnia, nem pedig haszontalan célokra.
Lengyelország számára összesen 59,8 milliárd euró áll rendelkezésre a helyreállítási terv keretében, amely dotációk és hosszú távú kölcsönök formájában érkezik. Eddig a lengyel kormány 15,8 milliárd eurót már lehívott ebből az összegből. Az eszközök felszabadítását Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly februárban bejelentette, hangsúlyozva a Tusk-kormány 2023 őszén végrehajtott intézkedéseit, amelyek a jogállamiság helyreállítását célozzák.
A korábbi PiS-kormány idején Brüsszel azt a következtetést vonta le, hogy Varsó nem felelt meg minden szükséges követelménynek ahhoz, hogy elinduljanak a kifizetések.
Maciej Berestecki, az Európai Bizottság szóvivője az RMF FM-nek nyilatkozva kiemelte, hogy "Lengyelországnak sürgősen tisztázó intézkedéseket kell hoznia" a támogatások elosztásával összefüggésben.
Novemberben Lengyelországnak el kell küldenie egy kifizetési kérelmet, amely lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy megvizsgálja, milyen mértékben felelnek meg a projektek a meghatározott kritériumoknak.
Az Európai Bizottság sajtószolgálata hangsúlyozta, hogy "a tagállamok felelőssége, hogy minden szükséges lépést megtegyenek az Unió pénzügyi érdekeinek megóvása érdekében".
A Bizottság jogosult beavatkozni abban az esetben, ha a lengyel hatóságok nem mutatnak kellő reakciót, különösen csalás gyanúja esetén. "Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a helyzet nem javul, az Európai Ügyészség és az OLAF fog lépni" - hangsúlyozta a szóvivő.
