A magyar boltokban tapasztalható áremelkedés nem csupán a nyugdíjasok képzeletének szüleménye: a valóságban is jelentősen megdrágult az életük. A Pénzcentrum cikke rávilágít arra, hogy a nyugdíjasok mindennapi kiadásai sokkal magasabbak, mint korábban, am

Bár 2025-re a korábbi évek drámai inflációs rázkódása már látványosan mérséklődött, a pénzromlás hatása még mindig jelen van. A statisztikák szerint ugyan van egyfajta csökkenés, a valóságban azonban sok magyar háztartás továbbra is úgy érzi, hogy az élet költségei soha nem voltak ennyire magasak. Ennek pedig a számok is tanúbizonyságot adnak. Az utolsó évtized adatai azt mutatják, hogy az élelmiszerek ára sokkal gyorsabban emelkedett, mint az általános infláció, különösen a 2022-2023-as krízisidőszakban, amikor a bolti árak szinte elszabadultak. Ez azt jelenti, hogy nem az emberek érzékelésében van a hiba, amikor azt tapasztalják, hogy a mindennapi élet költségei felerősödtek, még ha az átlagos adatok mást is sugallnak. Különösen aggasztó ez a nyugdíjasok számára, akik jövedelmük jelentős részét élelmiszerekre fordítják.

Bár 2025-re már jelentősen mérséklődött az elmúlt évek inflációs válságának hatása, a pénzromlás még mindig velünk van: szeptemberben az árak éves szinten több mint 4 százalékkal nőttek. Ez ugyan eltörpül a 2022-2023-as időszak drámai drágulása mellett, de a magyar háztartások emlékezetében mély nyomot hagyott az a korszak, amikor minden egyes bevásárlás valódi terhet jelentett. A mindennapi kiadások már nem csupán a pénztárcát, hanem a lelkünket is megterhelték.

Fontos észben tartani, hogy az általános inflációs index számos tételt ölel fel: a televízióktól és autóktól kezdve a bútorokon át egészen a különféle szolgáltatásokig. Emiatt nem feltétlenül tükrözi hűen a mindennapi megélhetés költségeit, vagy legalábbis nem azt, amit az átlagos ember tapasztal a saját életében. Éppen ezért nem meglepő, hogy a szubjektív inflációs érzékelés, különösen a kisnyugdíjasok vagy alacsony jövedelmű családok körében, gyakran jóval magasabb, mint amit a nemzetgazdasági átlag sugall. Tehát nem a fogyasztók érzékelésében van a probléma:

Aki szinte minden nap élelmiszert vásárol, és a vásárlási kosarának legnagyobb része az élelmiszer, mert másra alig jut forrása, az egészen más drágulási tapasztalatokat élhet meg, mint egy átlagfogyasztó vagy mint amit a nemzetgazdasági statisztikák mutatnak.

Éppen ezért a Pénzcentrum csapata most arra vállalkozott, hogy feltérképezze az élelmiszerárak alakulását az elmúlt egy évtized folyamán, összevetve azt az átlagos inflációval. Külön figyelmet fordítunk arra is, hogy a háztartások, különösen a nyugdíjasok, milyen mértékben érezték ennek hatásait a mindennapi életükben.

Ahhoz, hogy ne csupán az elmúlt év eseményeit nézzük, 10 évet ugrottunk vissza az időben, így az adatokat 2014-től 2024-ig terjedő időszakban elemeztük. Ennek eredményeként négy jól elkülöníthető korszakot sikerült körvonalaznunk. Az első ezek közül a stabil, alacsony inflációval jellemzett időszak volt, amely 2014 és 2018 között zajlott.

Az elmúlt öt év során a pénzromlás mértéke szinte folyamatosan 2 százalék körül mozgott. Bár az élelmiszerek ára ennél egy csekély mértékben gyorsabban emelkedett, a különbség mindössze 1 százalékponton belül maradt. A nyugdíjasok és a teljes háztartások között sem tapasztalhattunk számottevő eltérést ezekben az években. Így elmondható, hogy a fogyasztási szerkezet nem idézett elő jelentős eltéréseket az inflációs érzékelésben.

Ezt követően 2019-től kezdve egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az élelmiszerek árának emelkedése jelentős hatással van az inflációra. Az élelmiszerárak 2019-ben már 2 százalékponttal meghaladták az általános árindex növekedését. 2020-ra ez a különbség még inkább fokozódott, elérve a 4 százalékpontot (107,2% az élelmiszerek esetében, míg az általános árindex 103,3%-on állt). Érdemes észben tartani, hogy ezt a különbséget a lakosság már biztosan tapasztalta, hiszen az élelmiszerek drágulása sokkal élesebben érzékelhető volt, mint az átlagos gazdasági drágulás.

Ehhez képest 2021-ben kis visszarendeződés látható (itt az élelmiszerek enyhén alatta maradtak a teljes inflációnak), de mára már tudjuk, hogy ez csak átmeneti nyugalom volt az óriási inflációs vihar kitörése előtt.

A 2022-2023-as időszak inflációja Magyarországon valóban a modern történelem egyik legjelentősebb árdrágulási időszaka volt. 2022-ben az átlagos infláció 14,5%-ot ért el, míg az élelmiszerek ára elképesztő 26%-kal emelkedett – ez egy 11,5 százalékpontos eltérést jelent, ami rendkívül aggasztó. 2023-ra pedig a helyzet nem javult: az átlagos infláció éves szinten 17,6%-ra nőtt, míg az élelmiszerek esetében a drágulás 25,9%-ot mutatott. Az adatok tükrében egyértelmű, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelentős, és a lakosság számára mindennapi kihívásokat jelent.

Nemcsoda, hogy a két év igencsak megtépázta a hazai reálkereseteket, és akkor a nyugdíjasokról még nem is beszéltünk. A nyugdíjas infláció ugyanis mindkét évben az átlagnál is 0,7 százalékponttal magasabb volt.Ez egyben azt is jelenti, hogy az inflációs válság nyomán a hazai szépkorúak még inkább szenvedtek a pénzbeosztással.

Igaz, 2024-re valamelyest konszolidálódott az infláció helyzete Magyarországon. Ebben az évben az infláció újra 3-4 százalékra csillapodik. Viszont nem szabad elfelejteni a bázishatást, hiszen az előző évek brutális áremelkedései beépültek az árakba, örökre jó magasan hagyva azokat.

Ahogy a bevezetőnkben említettük, 2025 őszén az árak jelentős mértékben emelkednek, ami a háztartások számára kényelmetlen helyzetet teremt. Fontos megemlíteni a magyar kormányzat lényeges intézkedéseit, amelyek célja az árak kontrollálása: ilyen volt a korábbi árstop, valamint a jelenlegi, még mindig érvényben lévő árrésstop is, amelyek próbálnak enyhíteni az inflációs nyomáson.

Az utóbbi években a Pénzcentrumon számos szakértői írás jelent meg a témáról, és ezek mindegyike lényegében ugyanarra a következtetésre jutott. A "kedvezmények" rövid távon valóban segíthetnek a vásárlóknak, különösen a nehéz sorsú családok számára, de hosszú távon komoly piactorzító következményekkel járhatnak, amelyeket végül mindannyian megérzünk. Ezt érdemes figyelembe venni, különösen a válságos 2022-2023-as évek tükrében, amikor a hazai infláció mértéke gyakran az EU élmezőnyében szerepelt, és jelenleg is a legnagyobb drágulással küzdő országok között találhatjuk magunkat.

2014 és 2024 között az árak átlagosan körülbelül 65%-kal nőttek kumuláltan. Ezzel szemben az élelmiszerek ára még drámaibb emelkedést mutat, hiszen ez idő alatt több mint 90%-kal drágultak, ami azt jelenti, hogy a tíz év alatt majdnem megduplázódtak.

A viszgált 10 év alatt a nyugdíjasok inflációja ráadásul sok évben magasabb volt, mint az összes háztartásé átlagosan. Kiváltképp a legnehezbb két évben, így az ő reáljövedelmük immáron tartósan nagyobb nyomás alatt van.

A mostani adatsor tökéletesen megmutatja, miért félrevezető pusztán a hivatalos inflációs számokat nézni, és miért érezhette a magyar társadalom az elmúlt években, hogy "sokkal rosszabb a helyzet", mint amit a statisztika mutat. A fogyasztói árindex ugyanis mindig egy átlagos háztartás fogyasztási szerkezetére épül - csak éppen ilyen átlagos háztartás nem létezik.

Egy nyugdíjas esetében a havi kiadások körülbelül harmadát az élelmiszerek költése teszi ki, míg egy városi, aktív korú dolgozó esetében ez az arány inkább 20-25 százalékra tehető. Ezért, ha az élelmiszerek ára drasztikusan megemelkedik, annak következményei jelentősen eltérhetnek a különböző társadalmi csoportok számára.

Az élelmiszerárak drágulása ráadásul minden más termékkörnél erősebben jelenik meg a mindennapokban. Az energiaárak, a logisztikai költségek és a bérfeszültségek szinte azonnal beépülnek a bolti árakba, vagyis az inflációs hatás itt a leggyorsabb és a leglátványosabb. Emiatt az élelmiszerek az infláció legláthatóbb arcát adják: amikor a kenyér, a tej vagy a felvágott ára emelkedik, az emberek hajlamosak az egész gazdaságot drágulónak érzékelni, még akkor is, ha közben a tartós fogyasztási cikkek ára szinte stagnál.

Magyarországon az infláció hatása sokkal szélesebb körű társadalmi következményekkel jár, mint Nyugat-Európában. Ott az árak emelkedése főként a szolgáltatások szektorában és az ingatlanpiacon érzékelhető. Ugyanakkor az utóbbi években a nyugati országokban is jelentős mértékben megugrott az élelmiszerek ára, így a hazai árak is gyorsan felzárkóztak ehhez a trendhez.

A 2022-2023-as időszak drámai áremelkedése mély nyomot hagyott a gazdaságban. A munkavállalók ennek következtében jogosan követelnek magasabb béreket, hiszen a megélhetési költségek folyamatosan növekednek. Ezzel párhuzamosan a vállalatokat a minimálbér szintjéről is egyre nagyobb nyomás éri a bérköltségek emelkedése miatt. Mindezek mellett a gazdaság, ha egyáltalán mozdul, csupán stagnál, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Ehhez viszonyítva a nyugdíjasok helyzete még nehezebbnek tűnik. Magyarországon több mint félmillió nyugdíjas él olyan jövedelemmel, amely 140 000 és 219 999 forint között mozog. Ezzel szemben a medián bérek hazánkban nettó 400 ezer forint körül alakulnak.