A kormány egy sorsfordító bejelentést tett, amely teljesen átalakíthatja a jövőnket.
Nem váltak valóra a jóslatok: Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nem kezd féktelen költekezésbe - így lehetne összefoglalni azt, hogy a kormány ismertette a 2026-os költségvetést. Emellett módosította a kabinet az idei évi kilátásokat. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a gazdaságfejlesztési kiadások elengedhetetlenek a növekedés beindításához, de önmagukban nem elegendőek, mivel kis, nyitott gazdaság számára a külső környezet javulása is szükséges. Átfogó elemzés a 2026-os költségvetésről.
A gazdasági témák domináltak a legutóbbi Kormányinfón. Azon túl, hogy Nagy Márton ismertette a 2026. évi büdzsé főbb számait, bejelentette, hogy kiterjeszthetik az árrésstopot a háztartási és szépészeti termékekre is. Mielőtt a jövő évi költségvetésről beszélnénk, fontos megemlíteni, hogy a csúcsminiszter szinte elrejtette a sorai közt: idén már nem 3,6, hanem 4,5 százalékos inflációval és 4 százalék körüli hiánycéllal számolnak. Mint ismert, korábban a növekedési kilátásokat is módosították 2,5 százalékra. Ezek a változtatások önmagukban is hírértékek és részletes elemzésért kiáltanak, azonban a fókuszt elvitte a 2026. évi költségvetés.
A 2026-os költségvetést talán onnan érdemes indítani, hogy még márciusban a miniszterelnök a gazdasági évnyitón így fogalmazott: "az elmúlt tizenöt évben olyan kormánya volt Magyarországnak, amely a választás mindegyik évében, vagyis minden választási évben a költségvetési hiányt csökkentette - mondta akkor Orbán Viktor. - Az ellenfeleink az ellenkezőjét mondják, de annak nincs ténybeli alapja. Tehát az a helyzet, hogy olyan kormánya volt Magyarországnak, amely 2014-ben is, 2018-ban is és 2022-ben is a költségvetési hiány mértékét - választás ide, választás oda - csökkentette. Ez jól mutatja, elkötelezettek vagyunk a pénzügyi fegyelem irányában, és nem is tudunk, nem is akarok ebből engedni."
Nagy Márton csütörtöki bejelentésében elsőként kiemelte, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság 2025-re várhatóan eléri a 73,1 százalékot, míg 2026-ra a számok 72,3 százalékra csökkenhetnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy a költségvetés egyensúlyban van, hiszen az elsődleges egyenleg - a kamatok kifizetése nélkül - nullásra tervezett. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési hiányt az államadósság kamataiból fedezik. "A béke lehetőséget biztosít arra, hogy visszatérjünk az adócsökkentés politikájához, melynek középpontjában a családok állnak" - tette hozzá a gazdasági miniszter, majd részletesen kifejtette várakozásaikat.
Így a bruttó hazai termék, vagyis a GDP folyó áron elérheti a 95 ezer milliárd forintot, szemben az idei 88 ezer milliárdos értékkel. A kormányzati tervek szerint a kiadások jövőre megközelítik a 35 ezer milliárd forintot, míg a bevételek nagyjából 34 ezer milliárd forint körül alakulhatnak. A két oldal közötti különbség pénzforgalmi szemléletben 4100 milliárd forintos hiányt vetít előre, az uniós módszertan szerint számolt, az úgynevezett ESA-hiány 3700 milliárd forint lehet. A jövő évre tervezett ESA-alapú hiány a GDP 3,7 százalékára rúg majd - Nagy Márton szerint ez a mutató pedig kulcsfontosságú a fiskális egyensúly érdekében.
Érdemes egy pillanatra megállni és átgondolni a helyzetet, hiszen nem is olyan régen még sokan, beleértve nem csupán ellenzéki politikai szereplőket, hanem korábban meghatározó gazdasági szakembereket és nemzetközi hitelminősítőket is, aggasztónak találták a jövőt. Az volt a véleményük, hogy ha a fiskális irányítás Nagy Márton kezei közé kerül, míg a monetáris döntések Varga Mihály irányítása alatt zajlanak, akkor elkerülhetetlen lesz a költségvetési fegyelem megrendülése. Ráadásul a jegybank is a kormányzati elvárások szolgai kiszolgálására kényszerül, ami a Szabadság téren ismét egy laza, inflációt generáló monetáris politika térnyerését hozhatja magával.
Nagy Márton és Varga Mihály a korábbi gazdaságpolitikai irányvonalakat követve igyekeznek elkerülni azokat a szélsőségeket, amelyek sokak aggodalmát keltették. Most azonban térjünk rá a költségvetés legfontosabb adataira, amelyek 2026-ban várhatóan így alakulnak: a családpolitikai támogatások kerülnek a középpontba, a kormány 4800 milliárd forintot szán erre a célra. Ezen felül, ha a rezsivédelemre is figyelembe vesszük, akkor a támogatások összértéke elérheti a 5600 milliárd forintot.
A családtámogatási intézkedések között kiemelt helyet kap a háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége, valamint a kétgyermekes családokra kiterjesztett kedvezményrendszer, amelyek együttesen mintegy 270 milliárd forintot tesznek ki. Ezen felül a családi adókedvezmények megduplázására további 210 milliárd forintot különített el a költségvetés.
A kormány 800 milliárd forintot különít el a lakossági állampapírok után fizetendő kamatkiadásokra. A nyugdíjellátásra 7700 milliárd forintot fizenek, biztosítva a 3,6 százalékos inflációkövető emelést, illetve a teljes tizenharmadik havi nyugdíj kifizetését. Gazdaságfejlesztésre 4900 milliárd forint jut és 2360 milliárd forint uniós finanszírozás jöhet, idei 2000 milliárd forint után. A jövő évi büdzsében 1920 milliárd forintot, a GDP 2 százalékát szánják védelmi kiadásokra.
A bankszektor extraprofitadói továbbra is érvényben maradnak, mivel Nagy Márton véleménye szerint a nyereségek szintje még mindig kiugróan magas, ráadásul a kamatszint is jelentősen túllépi a járvány előtti értékeket. A kormány 2026-ra 360 milliárd forintos bevételt tervez, amelynek körülbelül fele leírható lesz állampapír-vásárlások révén. Az adó eltörlése csak abban az esetben merülhet fel, ha az alapkamat 6,5 százalékról 2-3 százalékra csökken.
Jövőre a kiskereskedelemben és a biztosítási szektorban is megmaradnak a szektorspecifikus adók. Emellett a kormány 400 forint körüli euró árfolyammal tervezte a 2026-os költségvetést, és a nemzetgazdasági miniszter kifejezte örömét a forint erősödésével kapcsolatban. Végezetül fontos tétel, hogy az Európai Unió jelenleg azt vizsgálja, hogy a védelmi kiadásokat részben kivonhatók legyenek a költségvetési elszámolás szabályai alól.
E témában már napvilágot látott egy uniós fehér könyv, amely lehetőséget kínálna a tagállamok számára, hiszen a GDP-hez viszonyítva akár 1,5 százalékos mozgásteret biztosíthatna. Jelenleg azonban ez a szabályozás még nem lépett életbe. A magyar kormány már felkészült erre a potenciális lehetőségre, ám a jelenlegi költségvetés nem kalkulál ezzel az extra mozgástérrel. Helyette egy védelmi tartalékot alakítanak ki, amely a jövőbeni döntések során rugalmasságot biztosíthat, amennyiben az uniós könnyítések végül életbe lépnek.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek a 2026-os költségvetéssel kapcsolatban elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány kismértékben felfelé módosította az idei év a jövő évi hiánycélt. Az ideit 3,7-ről 4 százalékra, a jövő évit 2,9-ről 3,7 százalékra. Ez abból a szempontból meglepő, hogy fontos a hiány lefaragása, azonban az idei költségvetést 3,4 százalékos növekedéssel tervezték, a tény ennél alacsonyabb, olyan 2 százalék körüli lesz. Bár ennek hatása a költségvetésre viszonylag kicsi, mert nem a fogyasztás növekedésével van probléma.
A kamatvágások elmaradása, valamint a megnövekedett piaci turbulencia következtében kialakuló magasabb hozamszintek miatt a kamatkiadások várhatóan a korábban tervezett értékek fölé emelkednek. Az új célszám már figyelembe veszi a közelmúltban bejelentett kiadásokat is, így ez egy reálisabb célkitűzésnek tekinthető. A költségvetéssel kapcsolatban elhangzott számok tükrözik a már ismert intézkedéseket, mint például a két- és háromgyermekes nők SZJA-mentessége, valamint a családi adókedvezmény megduplázása. Emellett világos képet kaptunk a költségvetés kiadási prioritásairól, amelyek középpontjában a családok támogatása, a gazdaság fejlesztése és a honvédelem áll – összegezte a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ugyanakkor fontos arra is kitérni, hogy mostanában a kormányzat a hiányt úgy határozza meg, hogy az elsődleges egyenleg nulla legyen - azaz kamatkiadásoktól megtisztítva legyen egyensúlyban a költségvetés. Ez egy lassan csökkenő trendet eredményez a költségvetési hiány tekintetében ez tavaly 5 százalékot tett ki. Bár a kamatkörnyezet bár a korábbinál kisebb, nem tértünk vissza a 2020-at megelőző nagyon alacsony szintre, amikor a GDP-arányos kamatkiadás 2 százalék volt.
Ahogy korábban említettük, 4900 milliárd forintot terveznek a gazdaság fejlesztésére, de Regős Gábor hangsúlyozza, hogy bár ez a kiadás elengedhetetlen, önmagában nem elegendő a növekedés elindításához. Kis, nyitott gazdaságként a külső környezet javulása is kulcsfontosságú. Ahhoz, hogy a bérek és a gazdaság teljesítménye valóban emelkedjen, elengedhetetlen, hogy a vállalatok hatékonyabb működésre törekedjenek és beruházásokba kezdjenek.
Itt különösen is fontos a kkv-k segítése, amelyeknél a fejlődés kritikus kérdés, illetve különösen is fontos az élelmiszeripar fejlesztése, hiszen ennek hatékonysági problémáiról az árak kapcsán sokat beszéltünk. Ezeket a beruházásokat segítheti tehát ez a terv, ami persze rövidtávon beruházást növel, hosszabb távon pedig importot tud kiváltani vagy az exportot serkenti.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megjegyezte, hogy a jövő évre tervezett 4,1%-os gazdasági növekedés valóban ambiciózus célkitűzés. Ennek megvalósítása azonban szoros összefüggésben áll a külső gazdasági környezet kedvező alakulásával, az uniós támogatásokhoz való hozzáféréssel, valamint a reálbérek jelentős emelkedésével. Az új gyárak termelési kapacitásának fokozódása is hozzájárulhat a célok eléréséhez. A 3,6%-os inflációs cél elérése reálisnak tűnik, noha felfelé irányuló kockázatok itt is jelen vannak. Az árak emelésére vonatkozó vállalások, amelyek az év első feléig érvényben maradnak, valamint a forint árfolyamának stabilizálása kulcsfontosságú lehet a folyamat során.
Regős Gábor véleménye szerint senkit sem érhetett váratlanul, hogy a kormány nem tervezi eltörölni a különadókat, hiszen a költségvetési helyzet messze nem kedvező. A bankok és biztosítók már részesültek bizonyos kedvezményekben, de az érintett adótól a kormány érthető okokból nem tud elállni. A kiskereskedelem területén ez az adó jelentős hatással bír, mivel gyakorlatilag egy extra áfakulcsként funkcionál a nagyobb üzletláncok számára. Itt érdemes megjegyezni, hogy meglepő lett volna, ha egy árrésstop mellett ezt az adót eltörlik. Különösen annak fényében, hogy a kormány úgy véli, a kiskereskedelmi láncok túlzott profitra tesznek szert.
Az uniós támogatások körüli politikai diskurzus folyamatosan lázban tartja a közbeszédet. Jelenleg Magyarország nem tud hozzáférni a kohéziós alapok egy részéhez, és az RRF (Helyreállítási és Ellenállóképeségi Eszköz) teljes összegéhez sem. A szakértők szerint eddig körülbelül 1 milliárd euró veszett el, és kérdéses, hogy ezt valaha sikerül-e visszaszerezni. Ezen kívül a kohéziós alapok 9,6 milliárd eurója, valamint az RRF-ből származó 6 milliárd euró is zárolás alatt áll. "Ez a helyzet számos beruházás elmaradásához vezet, mivel a szükséges finanszírozás nem érkezik meg. Ennek következményeként a GDP és a lakosság jóléte is csorbul, hiszen ezek a források gazdasági támogatásokhoz és állami szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódnak" - hangsúlyozta Regős Gábor az Indexnek adott nyilatkozatában.
