Soha nem tapasztalt számok bukkantak fel: így gazdálkodtak a magyarok a hatalmas állampapír-pénzeső során.

A befektetési világ kiemelkedő szakértői lépnek színre, és nem érdemes kihagyni a Portfolio különleges rendezvényét! Itt a lehetőség, hogy első kézből hallhass a legfrissebb trendekről és stratégiákról. Ne maradj le róla!

Az idei év első felében elsősorban az állampapírokból kiáramló pénzek határozták meg a hazai befektetési piacot, hiszen hét hónap leforgása alatt több mint 1700 milliárd forintnyi kamatot és tőkét fizettek ki az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír különböző sorozatai. Az inflációkövető papírok kifizetései azért rúgtak ilyen magasra, mert a 2025-ben végződő, 2024-ben kezdődő kamatperiódusokban a 2023-as éves átlagos inflációhoz igazodtak a kamatok - márpedig a 2023-as inflációhoz hasonlót azelőtt rég nem láttunk Magyarországon: 17,6%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint a megelőző évben. (Utoljára 1997-ben volt jelen ezt is meghaladó mértékű infláció az országban, abban az évben 18,3% volt az éves átlagos áremelkedés.)

A hatalmas pénzkiáramlást tovább fokozta, hogy a "menetrend szerinti" kamat- és tőkekifizetéseken felül a háztartások a nem lejáró Prémium Magyar Állampapírokból is komoly volumenű tőkekivonást hajtottak végre: az MNB megtakarítási jelentése az év első felében már kamatot fizető sorozatok esetében 2189 milliárd forint névértékű PMÁP-eladást mért. Azóta frissebb adatok is rendelkezésre állnak: az ÁKK közelmúltban közzétett számai azt mutatják, hogy a 2024 végén már létező, 2025-ben nem lejáró Prémium Magyar Állampapírok összesített névértékes állománya év elejétől október közepéig 2534 milliárd forinttal, 39%-kal csökkent.

A nagyszabású portfólióátrendezés mögött legfőképpen az áll, hogy az eddig népszerű inflációkövető állampapírok kamata a 2024-es, viszonylag mérsékelt (3,7%-os) éves átlagos infláció miatt jelentősen csökkent. Ennek következtében ezek a kötvények drámai mértékben elvesztették versenyképességüket.

A tőkelejáratokat, a kamatfizetéseket és az eladásokat együtt számítva tehát elmondható, hogy idén hozzávetőleg 4000 milliárd forintnyi pénz szabadult fel a Prémium Magyar Állampapírokból.

A Magyar Nemzeti Bank jelentéséből az is kiderül, mihez kezdtek a befektetők a kézhez kapott pénzekkel. Szembetűnő, hogy nem azonos mértékben fektették újra magyar állampapírba ("újították meg") a PMÁP-ból különböző okokból felszabaduló összegeket.

A legnagyobb arányban a közel 2200 milliárd forintnyi visszaváltott kötvény újult meg állampapírban (58 százalék),

míg a közel 500 milliárd forintnyi lejáratból 35%, az 1100 milliárd forintnyi kifizetett kamatból pedig 42% volt az újra állampapírba történő befektetés. Az MNB ezek alapján úgy kalkulál, hogy az összes kiáramló pénzből kb. 50% újulhatott meg magyar állampapírban.

Az idei év egyik fő tanulsága, hogy a PMÁP-ból kiszálló, de továbbra is állampapír-befektetésben gondolkodó magyarok egyértelműen a legmagasabb kamatokra csaptak le, azaz tudatosan keresték azokat a befektetéseket, amelyekkel a korábbinál ugyan alacsonyabb, de mégis maximális nominális hozamot érhetnek el változatlan kockázati szint mellett. Azt eddig is tudni lehetett, hogy a látványos portfólióátrendezés két fő nyertese a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír lett, előbbi 6,5%-os, utóbbi 7% feletti kamattal csábította a befektetőket az idei első félév folyamán.

Az MNB legfrissebb elemzése alapján pontos számadatokat tárt fel arról, hogy mekkora tőkebeáramlás volt megfigyelhető az idei év legkedveltebb befektetési papírjai esetében, amelyért kifejezetten a PMÁP-pénzeső felelős.

A jegybank szakértői úgy vélik, hogy az inflációhoz kötött kötvényekből áramló ezermilliárdok jelentős hatással bírnak.

A megújítási arány összességében 50%-ra tehető, míg a háztartások által befektetési alapokba és részvényekbe irányított források körülbelül 10%-ot képviselnek – áll a Magyar Nemzeti Bank jelentésében. Azonban a PMÁP-pénzek felhasználásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre további részletek, így a rendelkezésre álló 40%-nyi összeg elköltésének pontos megoszlásáról nincs információnk. Nem tudjuk, hogy ebből az összegből mennyit fordítottak például más típusú befektetésekre, ingatlanvásárlásra, hiteltörlesztésre vagy napi kiadásokra.

Az viszont bizonyítható, hogy a lakáspiacon is komoly pénzek jelentek meg ebből a forrásból: a Magyar Nemzeti Bank májusi lakáspiaci jelentésében úgy kalkulált, hogy 2024 negyedik és 2025 első negyedévében összesen csaknem 300 milliárd forintnyi megtakarítási többlet zúdult az új lakások piacára.

Különösen érdekes rész az MNB friss adatsorából a számlaegyenleg szerinti csoportosítás, ugyanis közel sem azonos aktivitást mutattak a legszerényebb (500 ezer forint alatti) és a kifejezetten nagy méretű, pl. 100 millió forint és 1 milliárd forint közti PMÁP-portfólióval rendelkezők.

Az MNB úgy számol, hogy idén összességében a PMÁP-tőke 36%-át vették ki lejárat előtt a befektetők, de megfigyelhető egy olyan összefüggés, miszerint

minél több pénze volt valakinek inflációkövető állampapírban, annál nagyobb arányban szállt ki az alacsonyabb kamatozásra váltó befektetésből.

Kivétel ez alól a legfelső vagyoni réteg: akik 1 milliárd forintnál is több pénzt tartottak PMÁP-ban, ők átlag alatti aktivitást mutattak, csupán 28%-át adták el a kötvényeiknek. (Az inflációkövető állampapírok visszavásárlási költsége az Államkincstárnál a névérték 1%-a, azaz például 100 millió forint névértékű kötvény eladása 1 millió forintos költséggel valósítható meg.)

Az MNB legfrissebb jelentése rávilágít arra, hogy a negyedévente végzett lakossági felmérések alapján a lakossági állampapírral rendelkező személyek közel kétharmada nem tervezte, hogy lejárat előtt visszaváltja értékpapírját. Ezen válaszok összhangban állnak a legutóbbi ténybecslés eredményeivel, amelyek azt mutatják, hogy az idei első félévben a számlatulajdonosok 66 százaléka nem döntött a PMÁP visszaváltása mellett.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján most kiderült, hogy a befektetők milyen mértékben és kedvvel fektették újra a felszabaduló PMÁP-kamatokat és PMÁP-tőkét, a számlaméretük függvényében. A legkevésbé gyakori döntés az volt, hogy a lejáró tőkét újra állampapírba helyezzék, ez a pénzek 17%-ától 40%-áig terjedő arányban valósult meg. A legnagyobb arányt a 50-100 millió forintos számlaegyenleggel rendelkező befektetők körében tapasztalták.

Ennél valamivel gyakoribb volt a kézhez kapott kamatok megújítása: a kamatok 22%-ától 46%-áig terjedő részt forgattak vissza állampapírba a PMÁP-tulajdonosok, a legmagasabb megújítási aktivitást itt is az 50-100 millió forintos portfólióval rendelkezők mutatták. Az MNB jelentése arra is kitér, hogy a rendszeres lakossági felmérés szerint a megkérdezett állampapír-tulajdonosok 43-48 százaléka jelezte, hogy újra állampapírba fektetné az állampapírok után kapott kamatokat, ez összhangban áll az itt látott 42%-os ténybecsléssel.

Végül a leggyakoribb az volt, hogy valaki a lejárat előtt eladott PMÁP-tőkerészt ismét állampapír-vásárlásra használja fel, ez rendkívül tudatos döntéshozatalra utal, hiszen ezzel a befektetés szinte minden tulajdonsága (pl. kockázati szintje) változatlan marad, miközben lehetőség nyílik magasabb hozam elérésére. Ezt újabban az Államkincstár állampapírcsere funkciója is támogatja, melynek keretein belül egyetlen tranzakcióval megoldható a meglévő állampapír eladása és a felszabaduló (1%-os költséggel csökkentett) tőke újrabefektetése. Ilyen döntést a pénzek 40-61%-áról hoztak a befektetők, leginkább az 50-100 milliós egyenleggel rendelkezők mutattak ilyen aktivitást az MNB mérése szerint.

A befektetési alapok az idei állampapír-pénzkiáramlás kapcsán komoly várakozásokkal indultak, de úgy tűnik, a valóság némileg eltért a tervezett céloktól. A korábbi időszakok adatai és a piacon tapasztalható, egyszeri többletkereslet ellenére a nettó értékesítések végül a vártnál alacsonyabb szinten zártak. Ráadásul, a háztartások egyre inkább a külföldi alapok irányába orientálódtak: 2023-ban a lakosság nettó tranzakcióinak 8-9%-a irányult külföldi befektetésekre, 2024-ben viszont jelentős növekedés következett be, és 2025-re a külföldi alapok által realizált tranzakciók aránya már 30% fölé emelkedett.

A hazai befektetési alapok teljesítménye az első három negyedévben figyelemre méltó, hiszen több mint 1250 milliárd forintos nettó értékesítést könyvelhettek el. Ennek a hatalmas összegnek a túlnyomó része, több mint 50%-a, az abszolút hozamú alapokhoz került, amelyek továbbra is vonzó célpontnak számítanak a befektetők körében. A vegyes alapok szintén kedvelt opciónak bizonyultak, hiszen közel 300 milliárd forintos nettó beáramlást regisztráltak. Ezzel szemben a kötvényalapok nem élvezték a befektetők bizalmát, mivel nettó értelemben csaknem 170 milliárd forint távozott tőlük.

Idén először a Portfolio megtisztelő feladatnak tekinti, hogy november 5-én, a Portfolio Professional Investment Day keretein belül díjakat ítéljen oda a magyar vagyonkezelési, alapkezelői és privátbanki szektor kiemelkedő szereplőinek. E díjak célja, hogy a szakma legjobbjait, valamint azokat az intézményeket ismerjük el, akik objektív mutatók, közönségi visszajelzések és független szakmai zsűri véleménye alapján hozzájárulnak a hazai befektetési és vagyonkezelési ágazat jövőjének alakításához. Ne hagyd ki a lehetőséget, hogy részt vegyél a szavazásban – kattints erre a linkre, és segíts nekünk kiválasztani Magyarország legjobb befektetési alapját, alapkezelőjét, privát- és prémium bankját!

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. Forrás: Getty Images.

A jelen dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a következő információk jogi szempontból részletes tájékoztatást nyújtanak.