Feltárultak a legfrissebb, aggasztó adatok a magyar nyugdíjak helyzetéről.

Tovább szélesedett a szakadék a nők és a férfiak nyugdíja között, de a nemek közti különbségen túl sok más dimenzió mentén is rendkívül nagy egyenlőtlenségek tapasztalhatók. 2024-ben összességében rosszabbodott a nyugdíjasok relatív anyagi helyzete a társadalom egészéhez képest, mivel a nyugdíjak kevésbé emelkedtek a béreknél. A KSH friss nyugdíjjelentéséből csemegézünk.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta közzéteszi az átlagnyugdíjakat, a nemek közötti eltéréseket csak évente egyszer van módunk megvizsgálni. Most napvilágot látott a 2025. januári adat: a legújabb számok szerint a férfiak átlagnyugdíja 267 400 forintot tett ki, míg a nőké 228 000 forintra rúgott. Ez azt jelenti, hogy a két nem közötti különbség meghaladja a 39 ezer forintot. A tavalyi és tavalyelőtti adatokhoz viszonyítva a nemek közötti szakadék tovább nőtt: míg 2023-ban a nők a férfiak átlagnyugdíjának 86,1%-át kapták, 2024-re ez az arány 85,7%-ra, idénre pedig már csak 85,3%-ra csökkent.

A nemek közötti különbségek, amelyek folyamatosan bővülnek, két alapvető okra vezethetők vissza: a nők átlagkeresete és szolgálati ideje jelentősen elmarad a férfiakétól. Ezek a tényezők kulcsfontosságúak, hiszen ezek alapján határozzák meg az egyéni nyugdíjakat.

Az Eurostat 2023-as kimutatása szerint a magyar férfiak és nők közti bérszakadék 17,8%,

A nyugdíjba vonuláskor figyelembe vett szolgálati idő átlagos hossza alapján a nők 4,7 évvel elmaradnak a férfiaktól (33,8 év a nőknél, míg a férfiaknál 38,2 év) az Államkincstár 2019-es statisztikái szerint. Ez a kettős hátrány sajnos a nyugdíjak összegében is megmutatkozik. Ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok szerint a nyugdíjrendszer bizonyos mértékig képes enyhíteni az aktív életszakaszban tapasztalható jövedelmi különbségeket.

A nők rövidebb szolgálati ideje amiatt is jellemző, mert csak ők használhatják ki a "Nők40" korkedvezményt, melynek értelmében az öregségi nyugdíjkorhatár - 65 éves kor - betöltése előtt is nyugdíjba vonulhatnak, amennyiben igazolni tudnak legalább 40 évnyi jogosító időt. A Nők40 program rendkívül népszerű, minden évben az összes (férfiakat is tartalmazó) nyugdíjmegállapítás 28-29%-a ennek keretein belül történik.

2025 januárjában 857 ezer férfi és 1,41 millió nő, mindösszesen 2,27 millió ember részesült öregségi nyugdíjban vagy más saját jogon járó ellátásban (életkoron alapuló ellátások, megváltozott munkaképességűeknek járó ellátások), azaz a nő és férfi ellátottak aránya 62-38%. A nők nagy fölényét az az egyszerű demográfiai tény okozza, hogy a férfiak általánosságban rövidebb ideig élnek.

A nyugdíjszintek között jelentős eltérések mutatkoznak a nemek arányában: az alacsonyabb nyugdíjak esetében a nők vannak túlsúlyban, míg a magasabb jövedelmű nyugdíjasok között a férfiak dominálnak. Például azoknál, akik havi 500 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapnak, 50 ezer férfi mellett csupán 28 ezer nő található. Ez a két csoport együttesen az összes nyugdíjas 3,4%-át képviseli, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden harmincadik nyugdíjas jogosult legalább havi félmillió forint ellátásra.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által alkalmazott 20 ezer forintos szélességű sávok alapján megfigyelhető, hogy a nyugdíjak eloszlása felfelé mozdult el. Míg tavaly januárban a legnagyobb csoport a 160-180 ezer forintos sávban helyezkedett el, ahol 241 ezer ember volt, addig idén az 180-200 ezer forintos kategória vált a legnépszerűbbé, amelyben már 216 ezer fő található. Ez a változás arra utal, hogy a nyugdíjak szintje fokozatosan emelkedik, és a magasabb jövedelmi sávok felé terelődnek.

Ötéves szélességű korosztályokra bontva a nyugdíjasok csoportját azt látjuk, hogy a 66-70 évesek vannak a legtöbben, ők feltehetően az utóbbi néhány évben mentek nyugdíjba, hiszen az öregségi nyugdíjkorhatár 2022-ben elérte a mostani szintjét, nemtől függetlenül 65 évet - eltekintve a fentebb említett Nők40 kedvezménytől. A Nők40-nek köszönhetően sokan már 61 évnél fiatalabb korban is nyugdíjba mennek, ebben a korosztályban férfiak egyáltalán nem is fordulnak elő, nők viszont 42 ezren vannak. Az alábbi adatsor alapján egyszerű becsléssel azt mondhatjuk, hogy a magyar nyugdíjasok átlagos életkora 73-74 év között lehet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentése szerint 2024-re a nyugdíjasok anyagi helyzete a társadalom egészén belül kedvezőtlen irányba változott. Míg a munkavállalók reálkeresete 9,2%-kal nőtt, addig a nyugdíjak reálértéke csupán 2,2%-os emelkedést mutatott. Ennek hátterében az áll, hogy a kormány a múlt évi inflációt túlértékelte, ami miatt az év elején 6%-os nyugdíjemelést hirdettek meg. Az infláció viszont lényegesen alacsonyabb lett, mindössze 3,7%-ot ért el, így a nyugdíjasok az emelés és az infláció közti különbséget reáljövedelem-növekményként "élvezhették".

A tavalyi évben tapasztalt szerény nyugdíjemelkedés és a jelentős bérnövekedés következtében a nyugdíjak értéke 6,4%-kal eltávolodott a bérek szintjétől. Ez a mértékű leszakadás 2019 óta a legnagyobb, ami aggasztó tendencia.

A nyugdíjak reálértéke általában - a tavalyi évhez hasonlóan - lassabban emelkedik, mint az aktív munkaerő jövedelme. Ennek fő oka a kizárólag az inflációt követő indexálás, amely figyelmen kívül hagyja a bérek növekedésének ütemét. Ugyanakkor a nyugdíjasok helyzetét jelentősen javította a 13. havi nyugdíj bevezetése, amelynek köszönhetően a nyugdíjasok összes juttatásának reálértéke 2020 és 2025 között mégis jelentős mértékben növekedett. A Portfolio elemzése szerint a vizsgált időszak alatt egy átlagnyugdíjban részesülő nyugdíjas összes állami támogatása, beleértve az olyan egyedi juttatásokat is, mint a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium, a következőképpen alakult.

A zöld színnel kiemelt számok azokat az összegeket tükrözik, amelyeket ténylegesen megkaptak, míg a narancs színnel jelölt adatok a nyugdíjas inflációval módosított értékeket mutatják. Ez utóbbiak így azt is jelenthetik, hogy a 2020-as árak alapján hol helyezkedne el a nyugdíjasok reáljövedelme.

A 13. havi nyugdíj bevezetése elméletileg csupán egy egyszeri, 8,33%-os növekedést jelentene az összes juttatásban. Azonban a vizsgált időszak során ennél jóval jelentősebb, 19,6%-os emelkedést tapasztaltunk az összjuttatás reálértékében. Ez a növekedés nem magyarázható bázishatással, mivel sem 2020-ban, sem 2025-ben nem voltak olyan egyszeri tételek (mint például nyugdíjprémium), amelyek torzíthatnák az adatokat. A jelenség mögött a nyugdíjas társadalom természetes "cserélődése" áll: a nyugdíjasok egy része elhunyt, helyüket pedig új nyugdíjasok foglalják el. Az újonnan belépők nyugdíjai általában a valorizációs szorzók sajátosságai miatt magasabbak a régieknél, így az átlagnyugdíj folyamatosan növekedhet, még akkor is, ha az adott időszakban más módon nem történik változás a nyugdíjasok juttatásaiban.

A legfrissebb nyugdíjjelentés rávilágít, hogy hazánk gazdagabb és szegényebb területei között a nyugdíjak terén is jelentős eltérések figyelhetők meg. A legelőnyösebb helyzetben Budapesten, különösen a budai kerületekben élők vannak, míg Kelet-Magyarországon sokkal kedvezőtlenebb a helyzet. A fővárosban az átlagnyugdíj akár a 289 ezer forintot is elérheti, ám a kerületek között itt is jelentős eltérések találhatók: míg a XII. kerületben ez az összeg 331 740 forintra rúg, addig a XX. kerületben mindössze 262 146 forint. Ezzel szemben a Mórahalmi, Kisteleki, Kiskőrösi, Csengeri és Baktalórántházai járásokban az öregségi nyugdíjak átlagosan 190 ezer forint alatt alakulnak. Ez azt jelenti, hogy a leggazdagabb budai kerület és a legszegényebb járás között majdnem 150 ezer forint a különbség, ami a 13. havi nyugdíjat is figyelembe véve évente körülbelül 1,9 millió forintnyi eltérést jelent az átlagos juttatásokban.