Szantorini: Felfedték a titkot, ami a sorozatos földrengések mögött áll | 24.hu

A szakértők szerint alakulhatnak még veszélyesen a dolgok: kiszabadulhatnak mérges gázok és akár szökőár is jelentkezhet.

A kutatók már hosszú ideje fáradoznak azon, hogy feltárják, mi rejlik a Szantorini térségében tapasztalható gyakori földrengések mögött. Az okokkal kapcsolatban eddig eltérő nézetek ütköztek, ám most úgy tűnik, hogy végre egy tudományos bizonyítékokkal alátámasztott magyarázatra bukkantak.

A görög sziget térségében, a szigettől északkeletre bő két hete tart egy erőteljes földrengésraj, ami széles figyelmet kapott. A földrengésraj egy olyan jelenség, amikor fokozatos nő a földrengések száma, ami naponta több száz is lehet, majd idővel lassan csökkenni kezd és abbamarad. Ennek időtartama több hét vagy több hónap is lehet.

A görög hatóságok vészhelyzetet hirdettek, és több mint 10 ezer embert telepítettek ki a szigetekről. Naponta több mint 200, 2-es magnitúdónál erősebb földrengés rázta meg a területet, és ezek összesített száma a vészhelyzet ideje alatt meghaladta a 20 ezret. Az események között akadt egy tucatnyi 5-ös magnitúdójú rengés, valamint több mint 220, 4-es magnitúdónál erősebb földrengés is.

A szakértők először arra gyanakodtak, hogy a rengések a sziget egyik vulkánjához köthetőek, esetleg a tektonikus lemezek mozgásai okozzák. A földrengésraj kezdete után jó két héttel, február 14-én viszont ismertté vált a görög geológusok és geofizikusok által megalkotott magyarázat, ami arra mutat rá, hogy a Szantorini helyzetet magma mozgása okozza.

A friss információk szerint a jelenség hátterében az áll, hogy friss magma nyomult a földköpenyből az alsó földkéregbe, körülbelül 20 kilométeres mélységbe

- írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus professzor, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének vezetője a 24.hu-nak elküldött elemzésében. A mélyből aztán további kisebb magmamennyiség, továbbá gázok migrálhattak feljebb, a földkéreg sekélyebb részére, ami északkeletre okozott rengéseket.

Ez a magyarázatot alátámasztja az a megfigyelés, hogy a földrengések epicentrumai egy olyan helyen találhatóak, ahol nem találhatóak ismert vulkánok. Így a vulkáni aktivitásnak nincs közvetlen kapcsolata a sziget vulkáni rendszereivel; sokkal inkább arról van szó, hogy egy új magmatömeg tör a felszín felé, miután a földköpeny részleges olvadása megtörtént Anhydros kicsiny szigetének környezetében.

A magma felnyomulása óriási nyomást jelent, aminek következtében az egykori törések mentén elmozdulások történtek, mégpedig pont olyan kőzet lezökkenések, mint egy tektonikai széthúzás esetében. A törésekbe, repedésekbe magma és magmás gázok nyomultak, amelyek számtalan kisebb földrengést idéztek elő.

Az utóbbi napokban a földrengések gyakorisága csökkent, ami alapján valószínű, hogy a raj fokozatosan lecseng. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a jövőben ismét megnövekedett magmaáramlás tapasztalható a földkéregben.

Ha jelentős mennyiségű magma kezd el felfelé mozogni, az nemcsak a magma felszínre jutását idézheti elő, hanem akár egy erőteljes, 6-os magnitúdójú földrengést is kiválthat.

Egy ilyen eseménynek számos, bár kisebb valószínűségű, de annál veszélyesebb következménye lehet. Például a vulkáni gázok felszabadulása, amely az 1650-es Kolumbo kitörés során több tucat életet követelt. Ezen kívül tömegmozgások és lejtőcsuszamlások is előfordulhatnak, amelyek akár szökőárakat is generálhatnak.

Harangi Szabolcs véleménye szerint a figyelem folyamatos fenntartása elengedhetetlen. Fontos, hogy továbbra is gyűjtsük a tudományos adatokat és megfigyeléseket, és ezeket szakszerűen értelmezzük. Emellett a vészhelyzet kezelésének fenntartása is kulcsfontosságú, ahogyan a lakosság megbízható és szakszerű tájékoztatása is prioritást élvez.