Számtalan ember fektetett be korábban a hirtelen távozó állami banki vezető körüli induló vállalkozásokba.
A nem egészen egy éve posztjára került csúcsvezető, Katona Bence eddig hivatalos kritikával nem találkozott, és úgy tűnik, hogy az sem számít problémának, hogy több százmillió forint közpénz került a köréhez tartozó startupokhoz.
A Solus I. Kockázati Tőkealap összesen körülbelül 800 millió forintot invesztált az online catering megoldásokat és ételrendelési szolgáltatásokat kínáló Ordit Hungary Kft.-be, több lépésben. Az innovatív vállalat, amely már milliárdos éves bevételt generál, teljes mértékben illeszkedik a főként uniós forrásokból létrehozott tőkealap célkitűzéseihez. Érdemes megemlíteni, hogy a tizenegy évvel ezelőtt alapított cég többségi tulajdonosa Katona Bence Gergely, aki szeptember végén távozik az állami Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatói posztjáról. 2020 őszén, amikor a Solus belépett az Orditba, Katona az MFB-csoport saját kockázati tőkealap-kezelőjének, a Hiventures vezetője volt.
A Solus I. navigátora a Solus Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., amely akkoriban az MKB (a mostani MBH) bankcsoporthoz tartozott. Két, együttesen tízmilliárdos nagyságrendű tőkét forgató, uniós hátterű alapot kezelt: a Solus I. és a Solus II. nevűt. A Solus I. az összesen 70 milliárd forintos Intelligens szakosodási kockázatitőke-program része volt, tőkéjében 70 százalékos állami részvétellel.
A rendszer működése úgy alakult, hogy az uniós források, melyek kockázati tőke-befektetésekre voltak szánva, az MFB-n (Magyar Fejlesztési Bank) keresztül jutottak el az olyan alapkezelőkhöz, amelyeket az állami pénzintézet választott ki. Az MFB válasza a HVG kérdésére hangsúlyozta: „Az uniós összeférhetetlenségi szabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely kizárná, hogy az MFB-csoport vezető tisztségviselőjének cége részesedést nyerjen az MFB által kezelt EU-s alapból.” Az állami bank egy 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó kormányrendeletre hivatkozott, amely az uniós alapok felhasználásának kereteit szabályozta, beleértve az összeférhetetlenségi ügyeket is; az MFB szerint ezek a szabályok a mai napig érvényesek maradtak.
A jogszabály elsősorban a befektetési döntést megalapozók-meghozók oldaláról közelíti meg a kérdést. Leegyszerűsítve: a döntésben nem vehet részt az, aki közreműködött a támogatási kérelem összeállításában, továbbá akinek munkavégzőként, vezető tisztségviselőként, tulajdonosként köze van a kérelmezőhöz, vagy a felsoroltak hozzátartozója. Ilyen alapon valóban semmi látnivaló sincs az Ordit körül. Csakhogy a rendeletnek van egy gumiparagrafusa.
