Tarjányi Péter: Átléptük a harmadik világháború küszöbét Egyre inkább úgy tűnik, hogy a globális feszültségek és konfliktusok egy új, félelmetes korszak küszöbén állnak. A geopolitikai játszmák, amelyek a világ különböző pontjain zajlanak, mind arra utal
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az Egyesült Államok iráni nukleáris létesítmények elleni vasárnapi támadásával végleg lezárult egy korszak a Közel-Keleten. A szakértő közösségi médiában közzétett elemzésében úgy fogalmaz: Amerika "kilépett az árnyékból", a térség pedig "belépett a nyílt háború korába".
Tarjányi Péter az Egyesült Államok által indított támadások kapcsán kiemelte: ez a döntés "teljesen megsemmisíti a diplomáciai álmokat", hiszen a Közel-Kelet átalakulása ezentúl "nem a tárgyalóasztalok körül, hanem a harctereken és célkeresztek alatt fog zajlani".
A biztonságpolitikai elemző véleménye szerint az Egyesült Államok hajnalban végrehajtott közvetlen csapása Irán három nukleáris létesítményére azt jelzi, hogy "nem csupán szövetséges, hanem hadviselő félként lépett színre egy olyan régióban, ahol eddig inkább a háttérből befolyásolta az eseményeket."
Irán reakciója csupán idő kérdése. Az válasz nem közvetlen formában fog megérkezni, hanem rakéták, drónok, kibertámadások és proxy-hadseregek révén. Az Egyesült Államok és Izrael ellen Libanonban, Irakban, Jemenben, valamint a világ más pontjain is megjelenhetnek ezek a fenyegetések.
- figyelmeztetett Tarjányi, miközben komoly arccal nézett a szemembe.
A szakértő hangsúlyozta, hogy "ez nem három különálló konfliktus, hanem egy összefonódott stratégiai válságlánc" - ezzel az ukrajnai háborúra, az iráni-amerikai-izraeli feszültségekre és a tajvani helyzetre utalt. Véleménye szerint Washingtonnak "jelenleg három különböző térségre kell egyidejűleg figyelmet fordítania, döntéseket hoznia és erőt demonstrálnia".
Tarjányi véleménye szerint Moszkva "elégedetten szemléli a NATO figyelmének megoszlását", míg Peking "kihasználja az új körülményeket". Eközben a Kelet-tömb - amely Oroszországot, Kínát, Iránt, Észak-Koreát és Belorussziát foglalja magában - egyre nyilvánvalóbban konfrontálódik a Nyugattal.
Történelmi fordulópont előtt állunk. Ez csupán a kezdet, és a jövő még sok meglepetést tartogathat számunkra. Jelenleg nem világháborúval nézünk szembe, de biztosan érezzük, hogy a feszültségek fokozódnak, és valami nagyobb hírverés előtt állunk.
- zárta nem túl megnyugtató elemzését a szakértő.
Június 21-ről 22-re virradó éjszaka a Közel-Keleten történelmi jelentőségű katonai akció zajlott, amelyről már beszámoltunk. Az Egyesült Államok B-2 Spirit lopakodó bombázói három kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményt támadtak meg: Fordót, Natanzt és Iszfahánt. A mélyen megerősített bunkerek ellen a hadsereg GBU-57 típusú bunkerromboló bombákat vetett be, különös figyelmet fordítva Fordóra, amely Irán egyik legjobban védett nukleáris komplexuma.
Donald Trump volt az első, aki bejelentette a támadást, majd magyar idő szerint vasárnap hajnali négy órakor a hivatalos tévébeszédében "lenyűgöző katonai sikernek" minősítette a műveletet. Az elnök kifejtette, hogy "Irán kulcsfontosságú nukleáris dúsító létesítményeit teljesen eltüntették a föld színéről". Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök üdvözölte a támadást, míg Irán "hadüzenet nélküli háborús cselekménynek" titulálta azt, és megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba. Az iráni atomenergia-ügynökség pedig határozottan kijelentette, hogy "soha" nem fogja felfüggeszteni az ország nukleáris programját.
Tarjányi Péter nemrégiben az Index Frontvonal című műsorában osztotta meg gondolatait a Közel-Kelet aktuális helyzetéről, amelyet az alábbi linken találhatnak meg.
