Még messze lehet az infláció csúcsának elérése.
Lejártak a választások, de a közéleti témák továbbra is megkerülhetetlenné váltak. A költségvetési hiány leküzdése érdekében ugyanis a kormányzat kénytelen megszorító intézkedéseket bevezetni, ezek miatt növekszik az infláció. A pénzromlás egy átlagos ember számára mindenképpen rossz hír. A jelenlegi helyzet értékeléséhez pedig az is hozzátartozik, hogy már közel fél éve az Európai Unió tagállamai közül Romániában a legmagasabb az infláció.
Az inflációról folytatott diskurzus során fontos megérteni, hogy a fogyasztói kosár - amely az alapvető élelmiszerek, üzemanyagok és energia költségeit foglalja magában, tehát mindazt, ami a mindennapi élethez elengedhetetlen - értéke emelkedik. Ezt Fábián István, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének társult oktatója hangsúlyozta. Kiemelte, hogy a fogyasztói kosár értékének növekedése egyértelműen a növekvő inflációval áll összefüggésben.
Jelenleg Európában az inflációs ráta 2-3% között mozog, de akadnak olyan országok, ahol ez 0-1% között alakul. Ezzel szemben Romániában a helyzet aggasztóbb: az inflációs ráta 6-7% körül ingadozik. Fábián István közgazdász szerint ez azt tükrözi, hogy az országban az elmúlt félév során jelentősebb drágulás tapasztalható, mint a kontinens más részein. A magasabb infláció hátterében politikai instabilitás áll, hiszen az évet egy zűrzavaros helyzetben indítottuk. Decemberben az Alkotmánybíróság érvénytelenítette az államelnök-választást, ami újabb kampányt eredményezett, ezzel pedig többletköltségeket generált. Emellett Romániában a költségvetési deficit és a szükséges intézkedések kérdése is sokat foglalkoztatta a közbeszédet. Ezek a tényezők megnehezítik a kormány számára, hogy inflációellenes vagy csökkentő intézkedéseket hozzon, hiszen a megszorítások arra kényszerítik a vállalkozásokat, hogy több adót fizessenek. Az állam megnövekedett bevételei mellett a gazdálkodók az áremelésre reagálnak, ami tovább növeli a fogyasztói kosár értékét és ezzel párhuzamosan az inflációt is. Így tehát a drágulás spirálja folytatódik, s a helyzet egyre bonyolultabbá válik.
A megszorító intézkedések sorában fontos megemlíteni, hogy július elsejétől a villamosenergia árplafonjának eltörlése is bekövetkezett. Ezen kívül 2024. március 31-étől a földgáz árának hatósági szabályozása is megszűnik. Az Európai Unió elvárásai miatt valószínű, hogy a földgáz esetében sem várható további hosszabbítás az árplafonra vonatkozóan. Jelenleg a villamosenergia-piac liberalizálása érződik a leginkább, amely szintén július elsején lépett életbe. Ezen túlmenően augusztus elsejétől a forgalmi adó (héa) emelkedése is hozzájárult az infláció növekedéséhez, így a gazdasági helyzet továbbra is kihívások elé állítja a fogyasztókat.
Több gazdasági szakértő vélekedik úgy, hogy szeptemberre tehető az inflációs csúcs elérése, ám Fábián István nem osztja ezt a nézetet. Szerinte a közelgő hónapban nem biztos, hogy elérjük a csúcsot, és a jövőbeli kilátások sem tűnnek kedvezőnek: nem kizárt, hogy az év végére a 9-10%-os inflációs szintet is megüthetjük. Felvetődik a kérdés, miért nem augusztusra várták az infláció tetőzését, amikor az első árplafon nélküli villanyszámlák érkeznek, és a vásárlók is egy magasabb héával találkoznak. A közgazdász hangsúlyozta, hogy a kormány gazdasági intézkedéseinek hatásait mindig figyelembe kell venni, hiszen ezek gyakran késlekednek, amiért sokan szeptemberi tetőzésről beszélnek. Emellett megemlítette, hogy számos vállalat fokozatosan próbálja beépíteni az árakba a héemelkedést, és egyes üzletemberek kifejezetten azzal hirdetik magukat, hogy augusztus elsejétől nem emeltek árat, vállalva ezzel a héaemelkedés anyagi terheit.
Bár a héa csupán 2%-kal nőtt, a kereskedők nem ritkán ennél jóval jelentősebb áremeléseket eszközölnek. Ennek fő oka, hogy több egyéb adó is megugrott, amit nekik kell majd megfizetniük az állam számára. Gondoljunk csak a közelmúltban eltörölt villamosenergia-árplafonra, vagy a növekvő jövedéki adóra az üzemanyagok esetében. Ráadásul a következő évben az osztalékadó is 10%-ról 16%-ra emelkedik. Összességében tehát azt tapasztalhatjuk, hogy az árak emelkedése szinte minden területen megfigyelhető, ami természetesen az inflációs rátát is felfelé nyomja.
