**A megfázás és torokfájás körüli tévhitek, amelyek akadályozhatják a gyógyulást** A megfázás és a torokfájás sok ember életében előforduló, gyakori problémák, de sajnos számos félreértés is övezi őket. Ezek a tévhitek nemcsak a gyógyulást nehezítik meg,

Lehet-e fagyit enni fájós torokkal? Segít-e a citromlé vagy a csípős fűszer a megfázás leküzdésében? Akkor is fertőzünk, ha nincs lázunk? Mikor szedjünk antibiotikumot? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre gyűjtöttük össze a válaszokat.

Újra teret hódít a járvány, és sajnos egyre többen küzdenek megfázással vagy influenzával. Mindenki arra vágyik, hogy minél hamarabb magához térjen a betegségből, ezért sokan különféle házi praktikákhoz folyamodnak. Azonban nem mindegyik módszer bizonyulhat hatékonynak. Most összegyűjtöttünk néhány elterjedt tévhitet a megfázás és a torokfájás kapcsán, hogy felkészülten nézhessünk szembe a náthával.

A megfázást és az influenzát vírusok okozzák, így a baktériumok ellen hatásos antibiotikum ilyenkor nem segíti a gyógyulást, ráadásul ha túl gyakran és helytelenül szedünk antibiotikumot, az akár még veszélyes rezisztenciát is okozhat a gyógyszerrel szemben.

A vírusos megbetegedések esetén sokszor nincs szükség gyógyszeres kezelésre, a fülfájás, a torokgyulladás vagy a hörghurut azonban lehet bakteriális eredetű is, és a nátha, influenza következtében is kialakulhat bakteriális felülfertőződés. Ilyenkor már indokolt az antibiotikumos kezelés, ennek megállapítását azonban hagyjuk az orvosra! Így tehát erős, hosszabb ideig tartó fájdalommal, duzzadt nyirokcsomókkal, levertséggel járó torokfájás esetén mindenképp javasolt elmenni az orvoshoz.

Bár már rengeteget tudunk a Szent-Györgyi Albert által felfedezett C-vitaminról, de a nátha megelőzésében és kezelésében játszott szerepét illetően még mindig nem egyértelmű a szakemberek állásfoglalása. Az azonban már egyetemes álláspontnak tűnik, hogy képes lerövidíteni a megfázás időtartamát, illetve a tünetek súlyosságát is mérsékelni tudja, különösen, ha már a betegség előtt rendszeresen szedjük, annak kialakulását azonban nem feltétlenül akadályozza meg a kutatások alapján.

A Magyar Orvosi Kamara tájékoztatása szerint az emberi szervezet napi 80 mg C-vitaminra van szüksége a megfelelő működéshez. Ezzel szemben a magyar lakosság mintegy 40%-a naponta 1000 mg-ot fogyaszt, ami nem feltétlenül jelent problémát. Általánosan megállapítható, hogy míg 200 mg-ig a C-vitamin szívódása szinte teljes, addig 1000 mg esetén ez a szám már csak 50-60% körüli. Fontos megjegyezni, hogy a veseproblémákkal küzdőknek, valamint a terhes nőknek érdemes óvatosan bánniuk a nagy dózisokkal, mivel ezek emésztési zavarokat okozhatnak.

A pirulákon túl citrusfélékben is bőven találni ebből a vitaminból, de a paprikafélékben, különösen a kaliforniai paprikában sokkal több van .Egy kisebb, piros színű kaliforniai paprika 2-300 milligrammnyi C-vitamint is tartalmazhat. Szintén jó forrás még a brokkoli, a kelbimbó, a kivi, az eper, az ananász és a sárgadinnye is.

A megfázás tüneteinek enyhítése mellett a C-vitamin jelentős szerepet játszik a kollagén, azaz a sebek gyógyulásában kulcsszerepet betöltő fehérje termelésében is. Ezen kívül a C-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket gyakran javasolják a fertőzések elleni védekezés, a műtétek utáni fájdalom csökkentése, valamint a vérnyomás mérséklése érdekében is.

Az angol nyelvben létezik egy mondás, amely szerint a megfázást érdemes "táplálni", míg a láz esetén inkább "éheztetni" kell. Ez a nézet arra utal, hogy ilyenkor a folyadékbevitel kulcsfontosságúbb, mint az étkezés. Valóban, a háziorvosok folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a pihenés mellett a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása elengedhetetlen, ha valaki megfázással küzd. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni az étkezésről sem, hiszen a szervezetnek szüksége van energiára a kalóriák formájában, hogy az immunrendszer hatékonyan tudjon működni. E két tényező együttes figyelembevételével támogathatjuk a gyógyulás folyamatát.

A betegség ideje alatt sokan tapasztalják az étvágy csökkenését, ezért ilyenkor különösen lényeges a megfelelő hidratáltság és az elektrolitok visszapótlása. Ebben a helyzetben a húsleves remek választás, mivel könnyen emészthető fehérjeforrást kínál, miközben hidratálja a szervezetet. Ráadásul a gőze is hozzájárulhat a gyógyulási folyamathoz, segítve a légutak tisztítását és az általános közérzet javítását.

Ha valaki nem képes egy kiadós étkezés elfogyasztására, érdemes alternatív kalóriatartalmú folyadékokat választania. Ilyen lehet például a kókuszvíz, amely hidratál és tápláló hatású, vagy az elektrolitokban gazdag sportitalok, amelyek segítenek a folyadékpótlásban. Továbbá, egy frissítő smoothie, tele C-vitaminban gazdag gyümölcsökkel és zöldségekkel, szintén remek megoldás lehet az energiaszint fenntartására.

Gyerekként óva inthettek minket a szülők attól, hogy vizes hajjal lépjünk az utcára, mert megfázunk, de valójában ez önmagában még nem vezetne betegséghez. A nedves haj nem vonzza jobban a vírusokat, és nem növeli a megbetegedés esélyét, azonban ha a megfázás vírusa már jelen van a szervezetben, akkor a hideg előhozhatja a tüneteket.

A megfázás, az influenza és a koronavírus mind olyan kórokozók, amelyek testnedvekkel terjednek, legnagyobb részük pedig rhinovírusokhoz köthető. A fertőzés kockázata általában akkor növekszik, amikor egy fertőzött személy tüsszent, köhög vagy orrot fúj. Ezen kívül a megfázás más módon is terjedhet: ha egy beteg ember megérint minket vagy egy olyan felületet, mint például egy kilincs, amit aztán mi is megfogunk, és a kezeinket az arcunkhoz, szánkhoz vagy szemünkhöz visszük.

Bár mindenkinek megvan a maga stílusa, azt azért nem javasolnánk, hogy vizes hajjal vagy túl könnyű öltözetben merészkedjünk ki a mínuszok közé. A tartós hideg ugyanis összehúzza az ereinket, ami megnehezíti immunrendszerünk védekezését a bennünket támadó vírusokkal szemben. Ráadásul nedves hajjal sokkal könnyebben áthűlhetünk, és a hajszálaink is megsínylik a hideget: a fagyás és a törés elkerülése érdekében jobb, ha a hajunkat szárazon tartjuk.

Sokan azt hiszik, hogy a tejtermékek növelik a nyáktermelést, de a BBC cikke szerint ennek nincs megingatható tudományos alapja. A nyálkahártyák fontos szerepet játszanak számos testrészen, mint például a légcsőben, tüdőben, nyelőcsőben és gyomorban, mivel védelmet nyújtanak az irritációval és sérülésekkel szemben. Ezek a nyálkahártyák tehát elengedhetetlenek, de persze senki sem vágyik arra, hogy feleslegesen nagy mennyiségű nyák halmozódjon fel, főként, ha már egy megfázás miatt amúgy is fokozottan termelődik.

Vannak emberek, akik tejfogyasztás után diszkomfortot tapasztalnak, de ez a jelenség nem feltétlenül a nyáktermelés következménye. A tej emulziós természetű, ami azt jelenti, hogy amikor a nyállal elegyedik, az apró zsírcseppek összetapadnak. Ez a folyamat különös, szokatlan érzéseket idézhet elő a fogyasztókban.

Mi a helyzet a fagylalttal? Érdekes, hogy a tej önállóan nem növeli a nyáktermelést, így valószínű, hogy a fagylalt sem fogja ezt okozni. Ugyanakkor felmerül a kérdés, vajon a hideg, édes finomság nem hűti-e le túlzottan a testünket, különösen megfázás esetén. Ennek valószínűsége azonban elenyésző. Igaz, hogy a jéghideg ételek rövid időre lehűthetik a gyomrot, de az emésztés megkezdésével a szervezet hőtermelése beindul, így hamarosan visszaáll a normális hőmérséklet.

A gyulladt torok esetében a fagyizás hűsítő élménye átmenetileg enyhítheti a fájdalmat, ami különösen üdvözítő lehet egy mandulaműtét után. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a cukor fogyasztása csökkentheti a szervezet védekezőképességét, és gátolhatja a fehérvérsejtek hatékony működését, amelyek létfontosságúak a gyógyulás során.

Bár a megfázást és az influenzát eltérő vírusok idézik elő, a két betegség tünetei sok hasonlóságot mutatnak. Mindkét esetben tapasztalhatunk lázat, izomfájdalmakat és általános fáradtságot is. A láz a testünk természetes védekezési reakciója, amely a kórokozók legyőzésében játszik kulcsszerepet.

Január elején Kemenesi Gábor virológust és Várdi Katalin pulmonológust kérdeztünk arról, hogyan lehet megkülönböztetni a koronavírus-fertőzést az influenzától és a mezei megfázástól, mikor érdemes orvoshoz fordulni, illetve hogyan lehet elkerülni a megbetegedést? Az erről szóló cikkünket itt tudják elolvasni:

Az Everyday Health szakértői véleménye szerint a fertőzőképesség nem feltétlenül kapcsolódik a láz jelenlétéhez. Léteznek olyan egyének, akik minimális tüneteket mutatnak, mégis képesek a betegség terjesztésére, ahogyan azt a koronavírus-járvány során is tapasztalhattuk.

A megfázás már egy nappal a tünetek megjelenése előtt is fertőző, a legfertőzőbb időszaka pedig a betegség első négy napja. Bár a vírusok a szervezetben maradhatnak a tünetek elmúlása után is, az idő előrehaladtával csökken a fertőzésveszély.

Sokan szkeptikusak azzal szemben, hogy a gyógynövényes szerek segítenek-e a torokfájás kezelésében. Bár a tudományos bizonyítékok egyelőre korlátozottak, egyes gyógynövények valóban rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek enyhíthetik a tüneteket. Például a méznek antimikrobiális hatása van, tehát képes elpusztítani a baktériumokat, és meleg teába keverve nyugtathatja a torkot. Hasonlóképpen a gyömbér is gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal bír, és teaként fogyasztva vagy ételekhez adva segíthet a torokfájás enyhítésében.

A fokhagyma régóta a népi gyógyászat kedvelt eleme, köszönhetően annak antimikrobiális hatásainak, amelyek potenciálisan támogatják az immunrendszert a vírusokkal szembeni harcban. Ezen kívül bővelkedik olyan növényi vegyületekben, melyek antioxidánsokként működnek, ezáltal védve a szervezetet a káros szabadgyököktől. Mindazonáltal jelenleg még nem áll rendelkezésre meggyőző bizonyíték arra, hogy a fokhagyma hatékonyan megelőzné vagy kezelnéd a megfázást.

Számos gyógynövény hozzájárulhat a gyógyulási folyamathoz, azonban lényeges, hogy körültekintően használjuk ezeket a természetes szereket. A gyógynövények kölcsönhatásba léphetnek más gyógyszerekkel, ami miatt nem mindenki számára lehetnek biztonságos alternatívák. Különösen fontos, hogy terhesség vagy bármilyen alapbetegség esetén mindig kérjük ki egy egészségügyi szakember véleményét, mielőtt döntést hoznánk a használatukról.

Vannak, akik a csípős ízeket választják torokfájás esetén, míg mások távolságot tartanak tőlük, attól tartva, hogy ez csak súlyosbítja a problémát. Noha egyes fűszerek valóban enyhíthetik a torokfájást, addig bizonyosakat, mint a chili, a csípős szószok és a szerecsendió, érdemes elkerülni, mivel ezek fokozhatják a gyulladást és a kellemetlen érzéseket.

A fűszeres ételek sokak számára ínycsiklandó élményt nyújtanak, és számos egészségügyi előnnyel is bírhatnak, de fontos tudni, hogy ezek az előnyök csak egészséges állapotban érvényesülnek. Torokfájás esetén azonban érdemes óvatosnak lenni, mivel a csípős szószok és paprikák irritálhatják a torkot. Ezek az ételek fokozzák a nyálkatermelést és gyulladást okozhatnak, ami különösen kellemetlen lehet. A Házipatika szerint bár átmenetileg érzéstelenítik a szájüreget és a garatot, a szúró, kaparó fájdalom nem tűnik el véglegesen; a gyulladás továbbra is jelen van, így a fájdalom hamarosan újra jelentkezik. Érdemes tehát elkerülni a fűszeres ételeket, amíg a torokfájás tart, hogy a gyógyulás gyorsabb és kényelmesebb lehessen.

A chilipaprika különleges hatóanyaga, a kapszaicin felelős a fűszeres ételek csípős ízéért. Amikor ezt az ízletes zöldséget fogyasztjuk, a kapszaicin stimulálja az orrunkban és az arcüregeinkben található idegvégződéseket, ami fokozza a nyáktermelést. Az orrfolyás, amit ilyenkor tapasztalunk, a testünk védekező mechanizmusa, amely arra irányul, hogy megszabaduljon az irritáló anyagtól. Bár a csípős ételek fogyasztása valóban segíthet átmenetileg tisztítani az arcüregeket, a hatás nem tartós. A megnövekedett nyáktermelés néha éppen ellenkezőleg, rontja az orrdugulást, különösen, ha megfázásról van szó.

Sokan úgy vélik, hogy a citrom szopogatása vagy citromlé fogyasztása hatékony módszer a torokfájás enyhítésére. Noha a citrom gazdag C-vitaminban, ami jótékony hatással lehet az immunrendszerre, a tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy közvetlenül segítene a torokfájás megszüntetésében. Sőt, a citrom savas jellege bizonyos esetekben még fokozhatja is a torok irritációját.

A citrom helyett érdemes változatosan fogyasztani C-vitaminban gazdag gyümölcsöket és zöldségeket az immunrendszer erősítésére, mint már említettük, például a paprikában is nagyon sok rejlik a vitaminból. Emellett a bőséges folyadékbevitel segíthet a torok nedvesen tartásában és a fájdalom csillapításában.

Sokan tévesen azt gondolják, hogy a forró italok, mint például a tea vagy a leves, csak fokozzák a torokfájást, pedig valójában éppen ellenkezőleg, segíthetnek a tünetek enyhítésében. A meleg folyadékok nyugtatóan hatnak a torokra, mivel csökkentik az irritációt. Ezek a forró italok serkenthetik a vérkeringést az érintett területen, ami elősegíti az erek tágulását, így csökkentve a fájdalomérzetet és ellazítva az izmokat. Ha mézet vagy citromot adunk hozzá, a tea jótékony hatásai tovább fokozódnak, így még hatékonyabban küzdhetünk a kellemetlen tünetek ellen.

Ne feledjük, hogy a mértéktartás kulcsfontosságú! A forró italok fogyasztása nem mindig a legjobb választás, mivel ezek súlyosbíthatják a torok irritációját. Érdemes inkább egy kicsit lehűteni a folyadékot, mielőtt nekiállnánk élvezni.

Szinte mindenki átélte már gyerekkorában azt a pillanatot, amikor a hűtőből előkap egy frissítő, hideg üdítőt, és gondtalanul megtölti vele a pohárját. Ekkor pedig anyukája figyelmeztetően szól: „Lassan, mert megfájdul a torkod!” De vajon tényleg van alapja ennek a figyelmeztetésnek? Milyen hatással lehetnek a jéghideg italok a szervezetünkre?

Bár sok ember osztozik ezzel a tapasztalással, a MedicalNewsToday tájékoztatása szerint jelenleg nincs olyan tudományos bizonyíték, amely megerősítené ezt az aggályt.

Általánosságban a hidegterápia segíti az erek összehúzódását és csökkentheti a fájdalmat azáltal, hogy érzésteleníti az érintett területet. A hideg italok továbbá csökkenthetik a gyulladást és a duzzanatot is. Ugyanakkor a testhőmérséklet tartós csökkentése lassíthatja a gyógyulást és meghosszabbíthatja a felépülési időt. Ez a probléma azonban ritkán merül fel hideg italok fogyasztásakor.

Bár a torokfertőtlenítő spray-k átmeneti enyhülést nyújthatnak, mert csökkentik a fájdalmat, de nem feltétlenül ez a leghatékonyabb megoldás hosszú távon. Ezek a spray-k általában helyi érzéstelenítőket vagy fertőtlenítő szereket tartalmaznak, amelyek ideiglenesen csillapítják a fájdalmat és elpusztíthatják a baktériumokat, de nem szüntetik meg a torokfájás kiváltó okát. Ha a spray-k csak rövid ideig hoznak enyhülést, érdemes más módszereket is kipróbálni, például torokcukorkákat, gyógynövényes teákat vagy vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat.

A téli hónapokban kiemelkedően fontos a betegségek megelőzése, és ennek egyik leghatékonyabb módja lehet...

Bár a megfázás ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, számos más vakcina segíthet a légúti fertőzések, amelyek hasonló tüneteket okoznak, megelőzésében. Ilyen például az influenza elleni oltás, a koronavírus vakcina, valamint az RSV-oltások, amelyek különösen a veszélyeztetett csoportok számára ajánlottak.