Tíz évvel a Volkswagen dízelbotránya után négy embert ítéltek el, azonban az ügy körüli viták és következmények továbbra is érezhetők a globális autóiparban. Az eset nem csupán a vállalat hírnevét sújtotta, hanem számos jogi és etikai kérdést is felvetett
A vád és a bíróság szerint a négy fő felelőst sikerült elítélni a Volkswagen tíz éve kezdődött dízelbotrányában, a terheltek szerint viszont ők csak bűnbakok, és semmiképp sem csalók. A VW akkori vezérének perét ugyanakkor felfüggesztették.
Négy évnyi jogi küzdelem után végre megszületett a döntés a Volkswagen négy vezetője és mérnöke ügyében, akik Németország történetének talán legnagyobb ipari csalásához, a dízelbotrányhoz kapcsolódnak. Ez az első jogerős ítélet a vállalatnál körülbelül egy évtizede kibontakozott botrány kapcsán. A bíróság két elítélt számára letöltendő, míg a másik két vádlott számára felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, miután közel 150 tanú vallomását hallgatták meg az eljárás során.
A botrány 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) bejelentette, hogy szabálytalanságokat észleltek a Volkswagen (VW) piacvezető modelljeinél. A problémát egy motorvezérlő eszköz okozta, amely lehetővé tette, hogy az autók emissziós értékei a törvényes határokon belül maradjanak. Néhány nappal később azonban kiderült, hogy a helyzet sokkal súlyosabb, mint azt elsőre gondolták: egy széleskörű csalásról van szó, amely megrázta az autóipart és a közvéleményt.
A Volkswagen 2009 óta körülbelül 11 millió dízelmotoros járművet érintően hajtott végre manipulációt.
A vállalat titkos megoldásokat alkalmazott a gépjárműveiben, amelyek lehetővé tették, hogy a tesztelési folyamatok során a járművek látszólag megfeleljenek a károsanyag-kibocsátási normáknak. A valóságban azonban ezek a járművek az utakon nem tudtak következetesen tartani a megengedett határértékekhez, és sok esetben akár negyvenszeresen is túllépték azokat. Ennek következtében a levegőbe jelentős mennyiségű mérgező nitrogén-oxid került, és ez a probléma a mai napig fennáll. A Német Környezeti Segély (DUH) jelentése szerint körülbelül 8 millió ilyen autó még mindig aktívan közlekedik az utakon.
Miután 2006-ban a felelősök előtt világossá vált, hogy nem fognak tudni megfelelni a szigorúbb amerikai szabályozásnak, kifejlesztettek, és egyre több járműbe be is építették azt a szoftvert, amely felismerte, ha a kibocsátás szempontjából teszt alá vettek egy kocsit, és ilyenkor fokozta a kibocsátás-szabályozást, hogy megfeleljenek a levegőminőségi előírásoknak.
A Volkswagen elismerte, hogy alkalmazta a kérdéses szoftvert, ami után számos vezető pozíciója vált bizonytalanná. A dízelmotoros járművek szegmense gyakorlatilag összeomlott, ezzel nem csupán a vállalatot, hanem a német autóipar iránti bizalmat is súlyosan megrendítette a hír.
A braunschweigi tartományi bíróságon a vádlottak - az ügyészség szerint a dízelbotrány négy fő felelőse - végig tagadták a csalás vádját, gyalogáldozatnak vallották magukat, és azt állították, hogy mindenről beszámoltak feletteseiknek, vagy azt, hogy ők nem tudtak arról, hogy törvénytelen, amit csinálnak.
