A magyar háztartások többségénél átlagosan 53 ezer forinttal emelkedett a havi kiadás, ami jelentős terhet ró a családokra.

A kiadások növekedése lassult, azonban a magyar lakosság túlnyomó része továbbra is érzékeli a mindennapi megélhetés költségeinek emelkedését – olvasható a K&H biztos jövő felmérés második negyedéves összegzésében. Az, hogy a háztartások mekkora mértékű árnövekedéssel találkoznak, jelentős mértékben függ a jövedelmi helyzettől, a családi állapottól és a nemtől.

Továbbra is a megélhetési költségek emelkedése jelenti az egyik legnagyobb kihívást a lakosság számára, bár a tavalyi szinthez képest némi enyhülés tapasztalható. Míg 2023-ban a válaszadók 92 százaléka számolt be növekvő kiadásokról, 2024-ben és 2025-ben ez az arány 80 százalék körülire csökkent. Az érintettek közel fele, 49 százalék jelentős, míg 31 százalék kisebb mértékű drágulást tapasztalt.

A megélhetési költségek növekedését leginkább a magasabb és közepes jövedelmű csoportok tapasztalták: 88, illetve 82 százalékuk jelezte, hogy a kiadásaik emelkedtek. Ezzel szemben az alacsony jövedelműek körében ez az arány csupán 71 százalékra tehető.

Jelentősebb árcsökkenést csak kevesen érzékeltek: a megkérdezettek mindössze 12 százaléka tapasztalt csökkenést a megélhetési költségekben. Ebben a csoportban az alacsony jövedelműek voltak többségben (17 százalék), míg a közepes és magas jövedelműek körében ez az arány 12, illetve 7 százalék volt. A költségnövekedést számszerűsítve: akiknél nőttek a kiadások, átlagosan havi 53 ezer forinttal magasabb költségről számoltak be - ez megegyezik a tavalyi értékkel. A legkisebb növekedést az alacsony és a magas jövedelműek körében mérték (49 és 50 ezer forint), míg a közepes jövedelműeknél az átlagos többletkiadás elérte az 59 ezer forintot. Mindez egyébként azt is jelenti, hogy a különböző jövedelmi kategóriába tartozó válaszadókat nagyon eltérő mértékben érintette a kiadások növekedése. Az alacsony és közepes jövedelműek jelentős részénél a teljes bevételre vetítve két számjegyű arányt képvisel a 49 és 59 ezer forintos kiadásnövekedés, miközben a magas jövedelműeknél ez legfeljebb 7 százalékos. Vannak azonban még azok, akik szerint nem változtak a költségeik, ők a válaszadók 8 százalékát képviselik.

A legfrissebb kutatások rámutatnak, hogy a háztartás összetétele jelentős hatással van a kiadások alakulására. A gyermeket nevelő családok esetében átlagosan 57 ezer forinttal emelkedtek a megélhetési költségek, míg a gyermektelen háztartásoknál ez a szám 49 ezer forintra rúgott. Érdekes, hogy a nemek közötti eltérések is megfigyelhetők: a nők havi szinten 57 ezer forintos többletkiadást tapasztalnak, míg a férfiak esetében ez az összeg 49 ezer forintra tehető.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy a drágulást tapasztalók egyharmada (33 százalék) 20 és 49 ezer forint közötti emelkedést említett, további közel egyharmaduk (32 százalék) 50 és 99 ezer forint közötti növekedést tapasztalt. 18 százalék szerint a költségek növekedése 100 és 200 ezer forint között volt. Emellett 12 százalékuk kisebb, mint 20 ezer forintos többletet jelzett, míg 5 százalékuk havi 200 ezer forintot meghaladó költségnövekedésről számolt be.

A felmérés a kiadások alakulása mellett azt is megvizsgálta, hogyan változott a középkorúak jövedelme. A válaszadók csaknem felénél (49 százalékánál) nőttek a bevételek, átlagosan 45 ezer forinttal. Ugyanakkor a megkérdezettek 15 százaléka csökkenésről számolt be, esetükben 64 ezer forint volt a visszaesés. 36 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy bevételeik nem változtak az elmúlt évhez képest. Összesítve az eredményeket az látszik, hogy minden válaszadóra vetítve 12 ezer forinttal nőttek a bevételek átlagosan.

A felmérés eredményeit elemezve Székely Pálma, a bank értékesítési és életbiztosítási üzletágának vezetője, megosztotta gondolatait: "Ha összehasonlítjuk a felmérésben szereplő 12 ezer forintos bevétel-növekedést a költségek 40 ezer forintos emelkedésével, akkor azt látjuk, hogy az összkép továbbra is kedvezőtlen. Jelenleg a háztartások átlagosan havi 28 ezer forinttal állnak rosszabb pénzügyi helyzetben, mint egy évvel ezelőtt. Bár 2023-hoz képest a számok valamivel biztatóbbak, a háztartások anyagi helyzete még mindig komoly terheket cipel. A költségek növekedése gyorsabb ütemben zajlik, mint a bevételek emelkedése. Ez különösen aggasztó, hiszen ennek következtében sok háztartás nem képes megfelelően takarékoskodni rövid távon, és hosszú távon is nehezen tudnak félretenni az öngondoskodásra."