Több ezer ember választja Magyarországot új otthonául, köszönhetően a miniszteri különböző döntéseknek.
A kormány 2024-ben radikálisan módosította a bevándorlási szabályokat, ami következtében a letelepedési és tartózkodási engedélyek kiadásának folyamata Magyarországon rendkívül bonyolulttá vált. Pintér Sándor belügyminiszter azonban a nemzeti érdekek figyelembevételével egyedi elbírálási jogkörrel rendelkezett, amely lehetővé tette számára, hogy meghatározza, ki jogosult letelepedési vagy bevándorlási engedélyre az ország területén.
A Portfolio legfrissebb jelentése szerint tavaly összesen 1146 tartózkodási és 990 letelepedési engedélyt állítottak ki nemzeti érdekekre hivatkozva. Az adatok közérdekű adatigénylés révén kerültek napvilágra, és kiderült, hogy a legtöbb tartózkodási engedélyt, összesen 248 darabot, kínai állampolgárok kapták. Ez a tendencia valószínűleg összefügg a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztésével, amely gazdasági vonzereje miatt sok külföldi befektetőt vonz.
A kínai állampolgárok után a törökök és az amerikaiak következnek a sorban, előbbi 162, míg utóbbi 161 engedéllyel rendelkezik. A kiadvány hangsúlyozza, hogy az ukrán állampolgárok közül csupán 11-en kaptak tartózkodási engedélyt, míg az oroszok esetében ez a szám már 38. Érdekes, hogy letelepedési engedélyt egyetlen ukrán sem kapott egyedi miniszteri döntés alapján, míg orosz állampolgárok közül 16-an élvezték ezt a lehetőséget.
A letelepedési lista élén Dél-Afrika áll, ugyanis 394 ember kapott letelepedési engedélyt. Ezt követi Venezuela és Kína, 198 és 117 fővel. A lap azt azonban nem tudja, hogy mi indokolhatta a kormány azon döntését, hogy mintegy négyszáz dél-afrikai állampolgár letelepedési kérelmét engedélyezze, illetve milyen nemzeti érdek alapján.
Áprilisban a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta, hogy 2024. május 1. és 2025. március 31. között összesen 1801 kérelmet nyújtottak be, amelyek a nemzeti érdekekre hivatkoztak tartózkodási engedélyek iránt. Ebből 1442 kérelmet engedélyeztek, míg 259-et elutasítottak. Jelenleg 94 eljárás van folyamatban, és hat esetben megszüntették az eljárást.
A Belügyminisztérium által közzétett jelentés alapján a kérelmek túlnyomó része török, vietnámi, kínai és iraki állampolgároktól származik. Ezenkívül a kérelmezők gazdasági indokokra is hivatkoztak, például a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével kapcsolatban.
