Több egészségügyi intézményben ideiglenesen felfüggesztették a szakrendeléseket: íme a részletes lista.
Az intézmények számára idén havi 12,5 milliárd forintos pluszforrás áll rendelkezésre, ami remélhetőleg hozzájárul a helyzet javulásához.
Személyi és szakmai minimumfeltételek hiányában egyre több egészségügyi intézmény kénytelen szüneteltetni vagy átszervezni bizonyos szakrendeléseit - derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozataiból, amelyet az Index gyűjtött össze. A helyzet aggasztó, mivel az orvosi ellátás megszorításai közvetlen hatással vannak a betegekre. A szükséges szakemberek és megfelelő szaktudás hiánya miatt sok intézmény kénytelen átértékelni működését, ami a páciensek számára jelentős fennakadásokat okozhat. Az NNGYK által közzétett információk rávilágítanak arra, hogy az egészségügy stabilitása érdekében sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a betegek megfelelő ellátásban részesülhessenek.
A határozatból kiderül, hogy több helyszínen nem csupán átmeneti szünetről, hanem évekig tartó szolgáltatáskimaradásról van szó, mivel nincs elegendő szakorvos, vagy nem teljesülnek a működéshez szükséges szakmai feltételek.
Itt a lista:
A Blikk korábban már tájékoztatott arról, hogy a dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet kardiológiai fekvőbeteg-ellátása év végéig szünetelni fog. Ezen kívül a szentesi kórházban megszüntették a kemoterápiás kezeléseket, és a traumatológiai osztályon a protézisműtétek is Szegedre kerültek.
Gárdos Csaba, a Magyar Államkincstár költségvetési felügyeletének igazgatója egy nemrégiben tartott szakmai előadás során felhívta a figyelmet arra, hogy a kórházak adósságállománya már meghaladja az 50 milliárd forintot. Az Országos Kórházi Főigazgatóság által üzemeltetett intézmények esetében ez az összeg 39 milliárdra rúg. Ráadásul, a tartozások mértéke havonta 12-20 százalékkal emelkedik. Tavaly augusztusra például az intézmények 86 milliós tartozást halmoztak fel, mindezt úgy, hogy az utolsó kifizetésre még júliusban került sor.
"Fájdalmasabb, amikor két miniszter várja tőlünk az eredményeket" - nyilatkozta az igazgató, utalva arra, hogy a kórházi költségvetési felügyelőknek a centrumkórházak és az országos intézmények tapasztalatait a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium felé is jelenteniük kell. Gárdos hangsúlyozta, hogy kollégái alapos munkát végeztek, hiszen összesen 130 felsőoktatási, kulturális és egészségügyi intézmény ellenőrzésén vettek részt.
„A kiskórházaktól egészen a nagykórházakig szinte mindenhol megjelent a felügyelet” - emelte ki, hozzátéve, hogy tevékenységük révén 2021-ben 28 milliárd forintot, míg 2024-ben 20 milliárdot sikerült megtakarítani az állami intézmények számára. A konszolidáció során a vidéki egyetemi klinikai központok részesedése 30 százalékot tesz ki, és az állami kórházakkal együtt februárban az állam összesen 96 milliárd forintnyi adósságot rendezett. A legnagyobb elmaradás az intézmények között 8,5 milliárd forint volt, míg tavaly ilyenkor 6,1 milliárd, 2023-ban pedig 2,6 milliárd forintra csökkent a kórházak tartozása. Az idei évtől kedvezőbb fejleményekre számítanak, hiszen a kórházak havi 12,5 milliárd forintos többletforrással gazdálkodhatnak.
