Több tízezer ember vonult utcára, hogy kifejezze ellenállását a szerb kormány intézkedéseivel szemben.
Több tízezer ember gyűlt össze a szerbiai Kragujevacon, hogy kifejezze elégedetlenségét a szerb kormány intézkedéseivel szemben, különösen az újvidéki vasúti tragédiával kapcsolatosan. A tüntetők és civil csoportok számos követelést megfogalmaztak.
Több tízezer egyetemi diák és tiltakozó gyűlt össze szombaton a közép-szerbiai Kragujevacon, hogy hangot adjon elégedetlenségének a kormány politikájával szemben. Ez a demonstráció a legnagyobb kormányellenes megmozdulás volt azóta, hogy november elsején tragikus baleset történt az újvidéki vasúti pályaudvaron, ahol az előtető összeomlása következtében tizenöt ember vesztette életét – számolt be róla az MTI.
A diákok négy napon keresztül gyalogoltak Belgrádból és a dél-szerbiai Nisből Kragujevacba, hogy részt vegyenek a szombati demonstráción, amely miatt 15 órától lezárták a város legfontosabb csomópontjait.
Szerbiában február 15. az államiság napja. 1804-ben ezen a napon, a Julianus-naptár szerinti gyertyaszentelő napján kezdődött meg a törökök elleni első szerb felkelés, 1835-ben pedig ugyanezen a napon fogadták el - éppen Kragujevacon - az első demokratikus szerb alkotmányt, amellyel kezdetét vette a modern szerb állam kialakítása.
Az államiság napja tiszteletére Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovica) ünnepi eseményre kerül sor, ahol Aleksandar Vučić köztársasági elnök is részt vesz. Az ünnepség során elfogadják a Vajdaság Szerbiától való elszakíthatatlanságáról szóló nyilatkozatot, amely valójában az alkotmányban rögzített alapelvek megerősítését jelenti. Az esemény jelentős lépés a térség identitásának megerősítésében és az állami összetartozás hangsúlyozásában.
A tiltakozások november hónap elején robbantak ki, miután az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november első napján leomlott, ami tizenöt ember életét követelte. Az érintett hatóságok 13 személyt vádoltak meg mulasztással és veszélyeztetéssel az ügy kapcsán. Ezen felül az újvidéki ügyészség nyomozást indított a felújítás során felmerült esetleges korrupciós gyakorlatok gyanúja miatt.
A tragikus események hatására civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők egyaránt az utcára vonultak, hogy hangot adjanak követeléseiknek. Főbb igényeik között szerepel a baleset felelőseinek azonosítása és elszámoltatása, valamint a vasútállomás felújításának részleteit tartalmazó dokumentumok nyilvánosságra hozatala. Emellett arra is sürgetik a hatóságokat, hogy vonják felelősségre azokat, akik az elmúlt hónapokban erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben. Továbbá követelik, hogy a tiltakozások kapcsán vádemelés alatt álló diákokat és tanárokat szabadon engedjék, valamint a felsőoktatás költségvetésének 20 százalékos emelését is sürgetik.
A kormány álláspontja szerint a követelések már teljesültek, mivel az illetékes hatóságok folyamatosan közzéteszik a felújítási munkálatokkal kapcsolatos dokumentációkat. Ezen kívül eljárás indult azok ellen, akik bántalmazták a tiltakozókat. Aleksandar Vucic köztársasági elnök közbenjárásának köszönhetően a korábban őrizetbe vett diákok és tanárok szabadlábra kerültek. A költségvetési források átcsoportosításával pedig sikerült a felsőoktatásra szánt költségvetést 20 százalékkal növelni. Ennek tükrében a kormány úgy véli, hogy a további tiltakozások már nem indokoltak.
A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük rokonszenvező építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 alatt több hullámban újították fel, és a munka 2024-ben is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic január végén jelentette be lemondását. A miniszterelnök lemondását a parlamentnek is el kell fogadnia, majd új miniszterelnököt kell választani, ennek hiányában a jogszabályok szerint előrehozott választásokat kell tartani.
