Gyakran többet fogyasztunk, mint amennyire valóban szükségünk van, ami nem csupán az egészségünkre van negatív hatással, hanem a gazdasági helyzetünkre is kedvezőtlenül hat.

Simonyi Gábor, a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórház anyagcsere-központjának osztályvezető főorvosa kiemelte, hogy a túlsúlyos és elhízott páciensek munkaerőpiacról való kiesése a nemzetgazdaság számára jelentős hátrányt okoz.

"Ahogyan a világ számos más országában, úgy Magyarországon is - az Egyesült Államokhoz képest talán némi késéssel - a '90-es évektől kezdve egyre gyakoribbá vált az elhízás és a túlsúly. Ebben nagy szerepe volt az életmódbeli változásoknak" - mondta Simonyi Gábor, a DBC Szent Imre Egyetemi Oktatókórház anyagcsere-központjának osztályvezető főorvosa a Mandiner azon felvetésére, hogy a '70-es és '80-as évek strandfotóin alig lehetett túlsúlyos vagy elhízott nőket vagy férfiakat látni.

Hozzátette:

A főorvos hangsúlyozta, hogy az emberi genetikai állomány az elmúlt száz év során lényegében változatlan maradt, ezért a súlyproblémákért egyértelműen a környezeti tényezők okolhatóak. "A magyarok mindig is vonzódtak az étkezéshez, és a hazai konyha nem éppen a könnyű, diétás fogásairól ismert. A mezőgazdaság gazdag alapanyagot biztosított, és már a múlt század második felében, a 'gulyáskommunizmus' időszakában is észlelhető volt, hogy sokan az evés révén próbálták pótolni a szabadságuk hiányát" - tette hozzá.

Úgy véli, hogy a rendszerváltás utáni időszak, különösen a gyorséttermek elterjedése, még inkább rontotta a helyzetet.

A beszélgetés során szóba került egy, a mai társadalomban egyre látványosabb jelenség: sok kamasz és fiatal felnőtt jelentős túlsúlyt cipel. Simonyi Gábor ezzel kapcsolatban elmondta: valóban szembetűnő a változás, hiszen 50-60 évvel ezelőtt egy átlagos, 30 fős iskolai osztályban legfeljebb egy-két "kövér gyerek" volt, ma viszont ez a szám legalább háromszorosára nőtt.

Arra a kérdésre, hogy a háttérben mennyire állhatnak hormonális problémák vagy olyan betegségek, mint például az inzulinrezisztencia, a szakorvos határozott választ adott:

"A rendeléseink során azt észleljük, hogy a túlsúlyos páciensek gyakran hajlamosak külső okokat keresni az elhízásuk hátterében, legfőképpen hormonális problémákra hivatkozva. Sokan nehezen ismerik el, hogy valójában a helytelen étkezési szokásaik és a mozgás hiánya áll a súlyproblémáik mögött. Amikor valaki külső tényezőket hibáztat, lényegében mentesíti magát a felelősség alól."

Simonyi hangsúlyozta, hogy valóban léteznek hormonális rendellenességek, amelyek hozzájárulhatnak az elhízáshoz, ám ezek rendkívül ritkák. Például a pajzsmirigy alulműködése viszonylag gyakran előfordul, de megfelelő orvosi beavatkozással és a hormonális egyensúly helyreállításával ez a probléma kezelhető. "Ezért nem helyénvaló azt állítani, hogy a hormonális diszfunkciók állnak a túlsúly és az elhízás gyors növekedésének hátterében - különösen nem a gyermekek esetében" - mondta a főorvos.