Törőcsik Franciskáért indultunk Szentendrére, és egy felejthetetlen élménnyel gazdagodtunk, amely örökre velünk marad.

Korszakos film forog a szentendrei skanzenben, a Magyar menyegző című táncfilm produkcióján tettünk látogatást. A Káel Csaba rendező és Lajos Tamás producer-vezető operatőr nevével fémjelzett alkotás 2026 elején kerül a mozikba. A forgatás (egyik, mert a másik maga a kalotaszegi Méra) helyszínén eltöltött délután élményei mondatják velünk, hogy sokat veszít, aki nem nézi meg ezt a különleges alkotást.

A magyar néptánc és népzene kulturális jelentőségének filmszintű ábrázolása mindeddig elmaradt a hazai filmes palettáról. Ezzel szemben a vizuális művészetek másik ága, a fényképezés, gazdag anyagot kínál, hiszen Korniss Péter, a legnevesebb magyar fotográfus, közel hat évtizeden át dokumentálta a táncházmozgalmat és a mezőségi Szék falu életét, a tánc középpontba állításával. Ezt a lenyűgöző munkát a Hosszú úton című kiállítás során ismerhettük meg, amely két éve nyílt meg a Várfok Galériában.

A most készülő "Magyar menyegző" című film célja, hogy pótolja a magyar kultúrában tátongó űrt, és bemutassa a hazai művészeti kincsek egyik legfontosabb aspektusát. E projekt küldetése, hogy játékfilmes formában tárja a nagyközönség elé a magyar identitást mélyen meghatározó hagyományokat, különös figyelmet szentelve a néptánc, népzene és népművészet gazdag világának. A hazai támogatókkal együttműködve zajló forgatás március 29-én indult, és az Index lehetőséget kapott arra, hogy bepillantson a film kulisszái mögé, felfedve e különleges alkotás születésének titkait.

A teljes igazságot tekintve, az 1943-ban bemutatott "Kalotaszegi Madonna" című film, amely Sárdy János és Adorján Éva főszereplésével valóságos kultikus darabbá vált, már nyolc évtizeddel ezelőtt nyújtott egy röpke, ám annál varázslatosabb betekintést egy olyan világba, amely akkor még elevenen élt, de mára már jórészt eltűnt vagy a feledés szélére került. A képzeletbeli Kalotafő falujában játszódó történetet egyébként a festői székelyföldi Borszék festői tájain forgatták, megörökítve ezzel a régmúlt idők hangulatát és szépségét.

A szentendrei skanzenben vagyunk, március 29. óta itt forog a Magyar menyegző, Káel Csaba filmje. A játékfilm két budapesti fiatalember, András és Péter történetét követi nyomon, akik a 70-es évek végén Budapestről Erdélybe utaznak, hogy részt vegyenek András unokatestvérének lakodalmán. Az erdélyi, kalotaszegi faluban (Méra) életre szóló kalandba keverednek. A két fiatalnak hamarosan azonban olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek következményei kiszámíthatatlanok.

Nem szeretnék túlságosan mélyen belemerülni a film történetébe, hiszen az igazi élmény, ha mindenki saját szemével fedezi fel a cselekmény rejtelmeit. Annyit azonban elárulhatok, hogy a film igazán magával ragadó, tele izgalmas fordulatokkal. A két főszereplőt, Kovács Tamást és Kövesi Zsombort, remekül formálják meg, Tamás már a Hunyadi-sorozatban is megcsillogtatta tehetségét, ahol Brankovics Stefánt, a megvakított szerb despota fiát játszotta. Mellette pedig a fiatal és tehetséges Törőcsik Franciska brillírozik a Magyar menyegző női főszereplőjeként, így máris egy kiemelkedő szereplőgárdáról beszélhetünk. Ráadásul itt van még a film többi karakterét életre keltő színészek, mint Bubik Réka, Györgyi Anna, Lengyel Ferenc, Ert Balázs, Rohonyi Barnabás, Znamenák István és Anger Zsolt, akik mind hozzájárulnak a mozi varázsához.

A film producere Lajos Tamás (Örök tél, Blokád, Semmelweis), aki vezető operatőrként ezúttal a kamerát is kézbe veszi. A koreográfiákat Zsuráfszky Zoltán, Zs. Vincze Zsuzsa és Mihályi Gábor alkotta meg, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a Magyar Állami Népi Együttes művészei táncolják, az autentikus dallamok Pál István Szalonna zenekarvezető irányításával csendülnek fel. A film látványtervezője Szendrényi Éva, jelmeztervezője Vavrinecz Krisztina (Deadline, Megbélyegzetten), vágója pedig Makk Lili (Hunyadi, Blokád, Terápia).

A szentendrei skanzen egyik hatalmas épületét kalotaszegi, mérai csűrnek, pajtának rendezték be, ahol a sztori alapját képező esküvőt, a menyegzőt tartják. Itt találkoztunk a film alkotóival.

Káel Csaba kifejti, hogy a táncfilmet, amelyet készítenek, az 1981-es Carlos Saura mestermű, a Vérnász, valamint a trilógiát kiegészítő Carmen és a Boszorkányszerelem inspirálta. "Bár ezek a filmek a tánc próbafolyamata során kialakuló emberi kapcsolatokat mutatták be, mi a Magyar menyegzővel egy lépéssel tovább merészkedtünk" - mondja. Zsuráfszky Zoltánnal és Lajos Tamással régóta a tánc szerelmesei, és Káel Csaba is táncolt a Bartók Táncegyüttesben egyetemi évei alatt. A film alapját képező történet szoros kapcsolatban áll a saját élettörténetével; első, külső helyszínen forgatott filmjét Zoltánnal és Batyu kollégájával készítette 1988-ban. Tamással is közös múltjuk van, hiszen a kétezres évek elején két olyan filmet forgattak, amelyek táncosokat is felvonultattak. "Így jutottunk el a jelenhez, ahol a célunk, hogy kifejezzük a kalotaszegi kultúra iránti szeretetünket, amely sajnos már csak nyomokban található meg" - zárja gondolatait.

A Magyar menyegző sztorija 1981-ben játszódik, ugyanabban az évben, amikor a rendező a valóságban is becsöppent egy esküvőre. Ez a találkozás olyan hatással volt rá, amely a mai napig is kitart. Lenyűgözte a filmest a kalotaszegi emberek barátságos habitusa, természetessége, a zene, a tánc, és mindenekelőtt a felülmúlhatatlan szépségű kalotaszegi népviselet.

Úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy ezt az eltűnőben lévő varázslatos világot megörökítsük és bemutassuk a nagyközönségnek - mondja Káel Csaba. - Ennek a világnak, az életnek pedig mi más lenne a csúcspontja, mint a fiatalok egybekelése, a menyegző. A fantasztikus háttérrel, a feldíszített csűrrel, a színpompás népviseletbe öltözött násznéppel. Ennek a bemutatására szövetkeztünk a Nemzeti Táncegyüttessel és a Magyar Állami Népi Együttessel, valamint a hozzájuk tartozó zenészekkel, Pál István Szalonna vezetésével. A főszereplő Törőcsik Franciska, aki nemcsak törökül és szerbül beszél, hanem magyarul is remekül táncol, partnere pedig Kovács Tamás.

A rendező ügyesen beépítette a Hunyadi-filmet a narratívába, így nem feledkezett meg a klasszikus utalásról...

A csűr előtt, a szabadban, Káel Csabát faggattuk, mikor volt az utolsó alkalom, hogy nagyjátékfilmet rendezett. "Ez már jó ideje volt, 2001-ben, amikor a Bánk bánt készítettük, de azóta rengeteg reklám- és dokumentumfilmet hoztam létre, sőt, közel negyven operát is dirigáltam. Szóval, eltelt már 24 év. A Magyar menyegzőt Korniss Péter szelleme lengi körül, Lajos Tamás, a vezető operatőrünk, el van ragadtatva Korniss fényképeitől, hiszen együtt is dolgoztak, és azok a képek mélyen bevésődtek az emlékezetébe. Nem az a szándékunk, hogy nosztalgiával tekintsünk vissza az eltűnőfélben lévő kultúrára; éppen ellenkezőleg: arra törekszünk, hogy a nézőt csábítsuk, hogy ellátogasson Kalotaszegre, és megélje a népművészet csodáinak utolsó pillanatait."

Lajos Tamás betekintést nyújt a produkció pénzügyi aspektusainak világába, és megosztja velünk a háttérben zajló izgalmas részleteket.

A Magyar menyegző című film jelenleg másfél milliárd forint támogatásból készül. Ennek az összegnek hozzávetőleg a felét állja az MTVA, mint koprodukciós partner; jelentős összeggel szállt be a Mol - Új Európa Alapítvány, és más magánbefektetők is támogatják a filmet. A film elkészítésének érdekében jelenleg is zajlik további források bevonása

A producer kifejezi, hogy fontos számára a kreatív egyediség, és arra ösztönöz, hogy a szöveg új, eredeti megközelítéssel készüljön el.

Zsuráfszky Zoltán, a neves koreográfus, személyes élményeit osztja meg velünk. „Célunk, hogy megmutassuk ennek a kultúrának a lenyűgöző szépségét, az értékeit és csodáit” - hangsúlyozta. - „Miután öt éjszakai forgatás után befejezzük a lakodalmi jelenetet, útnak indulunk Japánba, az oszakai világkiállításra, ahol bemutatjuk a magyar tánckultúrát, hogy az egész világ megismerhesse.” Az öt éjszaka valóban különleges, hiszen a táncosok alkalmanként akár tíz órán át is dolgoznak, folyamatosan tökéletesítve a táncokat, amíg minden részlet kifogástalan nem lesz. „Ez óriási élményt jelent számomra, mint koreográfusnak, és a táncosaim számára is.” A kalotaszegi népviselet a csodálatos magyar népviseletek sorában is kiemelkedik szépségével. „Ha azt mondom, hogy a Hunyadi-film páncéljai egy kisebb vagyont érnek, akkor a Magyar menyegzőben található gyöngyökkel díszített mellény, szoknya és bujka értéke több százezer, sőt akár millió forint is lehet.”

A próbafolyamat varázslatos élményéről osztja meg gondolatait Hetényi Kulcsár Klára, a Magyar Állami Népi Együttes tehetséges táncosnője.

A tánc a lelkünk mélyén él, de sosem könnyű, amikor egy ilyen monumentális kihívással találkozunk. Nagy örömmel tölt el minket, hogy részt vehetünk ebben a különleges produkcióban, és már alig várjuk, hogy végre láthassuk a filmet a vásznon. Mindig figyelünk arra, hogy formában tartsuk magunkat, az új lépések elsajátítása a mindennapjaink szerves része. A lassú csárdás, a pörgős szapora és a férfiakra jellemző legényes mind a repertoárunk színes palettáját gazdagítja. Hamarosan Mérára utazunk, ahol a forgatás folytatódik – az lesz az igazi élmény, hiszen az eredeti környezetben táncolhatunk!

A Liszt Ferenc- és Magyar Örökség-díjjal kitüntetett Pál István Szalonna a kárpátaljai Viskről származik, kevesen tudják, hogy a világhírű futballmenedzser és játékosügynök Varga Sándor unokaöccse.

"Ugyan viski vagyok, de mi, viskiek ugyanazt a zenei nyelvet beszéljük, mint a kalotaszegiek - mondja az Indexnek a virtuóz. - A kárpátaljai magyarság muzsikáját nagyon legyalulta az új stílus. Nekünk nem maradt meg annyi a régi stílusú muzsikából, mint Kalotaszegen, ahol elég nagy tömbben él a magyarság, és meglehetősen elszigetelve a külvilágtól. Minél jobban megyünk beljebb, a mezőségi Székre vagy a Székelyföldre, annál több régi muzsikával találkozunk. De hogyha Kalotaszegen azt mondják, hogy most muzsikálunk egy magyar rendet, azt muzsikálhatnánk Visken is. A zenei nyelv egy és ugyanaz, amit az egész Kárpát-medencében beszélünk."

Szalonna bemutatja az évszázados családfákra visszanyúló legendás muzsikus "családokat", ezeket a virtuóz cigányzenészeket, akikkel a szentendrei forgatáson is összefutunk.

Bánffyhunyadon a Varga család, híresen tehetséges Csipás família ma is varázslatos dallamokkal örvendezteti meg a közönséget. A filmben a legfiatalabb hegedűs, Varga István ragyogóan képviseli ezt a hagyományt. Árus Béla, akinek gyökerei a mérai Árusokhoz nyúlnak vissza, a tangóharmonika mestereként tündököl, míg Tóni Rudolf, egy neves brácsás dinasztia örököse, brácsájával gazdagítja az összhangzást. Netti Sándor is a hegedűn játszik, ők pedig a kisbácsiak csapatát alkotják, mindannyian Kalotaszegről érkeztek. Mi pedig csatlakozunk hozzájuk a Magyar Állami Népi Együttes zenekarával és a Szalonna-bandával, hogy együtt egy felejthetetlen zenei élményt nyújtsunk!

Nagy örömünkre a kalotaszegi muzsikusok és a Szalonna-banda egy igazán különleges jam sessionre gyűltek össze, és egy teljes órán át ontották magukból a dallamokat a ragyogó napsütésben, miközben a forgatási szünetet élveztük. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez volt a skanzenbeli látogatásunk legemlékezetesebb pillanata. A hangulat annyira felfokozódott, hogy valaki még egy tízezrest is ügyesen befűzött a prímás vonójába!

Aztán folytattuk a beszélgetést a filmben szereplő lányokkal, köztük Törőcsik Franciskával, és a történetbeli édesapjukkal, a kackiás bajuszával büszkélkedő Lengyel Ferenccel.

Annyit elárulhatok, hogy a konfliktus a Franciska által megformált nagyobbik lányom körül bontakozik ki, különösen, amikor a fiúk megérkeznek Pestről. De részletekbe most nem bocsátkozom - mondta a színész egy titokzatos mosollyal az arcán.

A férfi főszereplő a Hunyadiból is megismert Kovács Tamás, ami a közelmúltig a székesfehérvári Vörösmarty Színház művésze volt, de nemrégiben átigazolt a Vígszínházba.

Örömmel tölt el, hogy egy sokrétegű karaktert formálhatok meg. Az általam megtestesített fiatalember alapvetően derűs, ugyanakkor nem mentes a bonyolultabb, zűrösebb vonásoktól sem. Különösen izgalmas számomra, hogy elsajátítottam a kalotaszegi táncokat – ezáltal gazdagabb lettem, nemcsak művészileg, hanem emberileg is. Ez a közeg valóban inspiráló, és úgy érzem, hogy ez a produkció pályafutásom egyik legfontosabb állomása – fogalmazott a férfi főszereplő.

Ketten érkeznek Pestről Kalotaszegre, közöttük van Kövesi Zsombor, akit a filmben Andrásként ismerhetünk meg. Ő a Vörösmarty Színház tehetséges művésze, aki új kalandok elé néz ezen a festői vidéken.

Nem számít, végül is a filmvásznon fogunk vele összefutni, ha más nem, akkor ott.

De a történetnek még koránt sincs vége, mert összefutunk öt hamisítatlan mérai szépséggel, akik gyönyörű kalotaszegi viseletüket díszítő gyöngyökkel ékesítik. Tájszólásuk olyan varázslatos, hogy az ember szíve szinte megolvad tőle, szívesen hallgatnánk őket reggelig, de a felvétel továbbra is folyik, így be kell lépniük a csűrbe.

Mi pedig összeszedjük magunkat, és visszautazunk Budapestre a szentendrei skanzen varázslatos forgatási helyszínéről, mintha egy álomvilágból lépnénk ki.