Gondolkodik, hogy melyik állampapír lenne a legjobb választás számára?

A világunk folyamatosan változó, tele feszültségekkel és válságokkal, amelyeket a kiszámíthatatlanság jellemez. Ebben a zűrzavaros környezetben sokan úgy vélik, hogy a változó kamatozású befektetések lehetnek a nyerőek, de mi történik akkor, ha még a bizonytalanság is ingatag? Mikor érdemes a változó kamat mellett dönteni, és mikor a fix kamatozású állampapírokra érdemes támaszkodni?

Az állampapírok kibocsátója nemrégiben módosította számos értékpapír feltételeit. Egyes rövidebb futamidejű sorozatok megszűntek, míg a fix kamatozású állampapírok kamata emelkedett, a változó kamatozásúak kamata pedig csökkent. Az állam nyíltan kifejezte szándékát, hogy a változó kamatozású papírok helyett inkább a fix kamatozásúakat részesíti előnyben, és emellett a futamidők átlagos hosszát is szeretné növelni.

A hároméves fix kamatozású lakossági értékpapír (Fix MÁP) már nem elérhető, hiszen helyette csupán az ötéves opció maradt a befektetők számára. Hasonló módon alakultak a Bónusz változó kamatozású papírok is, amelyek immár csak hatéves hátralevő futamidővel állnak rendelkezésre.

Az átalakítást követően a következő lakossági állampapírok állnak rendelkezésre a piacon:

Léteznek olyan befektetési lehetőségek is, amelyek eredetileg intézményi befektetők számára készültek, mint például a fix, hosszú futamidejű államkötvények, diszkont kincstárjegyek, valamint egyéb változó kamatú értékpapírok. Azonban ezek általában kedvezőtlenebb feltételekkel rendelkeznek, mint a lakossági befektetések.

Melyik állampapírt érdemes választanom? A fix kamatozású vagy a változó kamatozású lehetőség a megfelelőbb számomra? Ezt a dilemmát számos befektető boncolgatja. Mindkét típus rendelkezik saját sajátosságaival, amelyek különböző helyzetekben lehetnek kedvezőek vagy éppen ellenkezőleg, hátrányosak.

A pénzügyi tankönyvek és a józan paraszti ész alapján a hosszabb távú, fix kamatozású értékpapírok vásárlása általában azok számára előnyös, akik pontosan szeretnék megtervezni a bevételeiket. A fenti grafikon például jelentős ingadozásokat mutat a hozamok terén. Legtöbbször az emberek akkor döntenek a fix kamatozású befektetések mellett, ha a kamatszint csökkenésére vagy legalábbis annak stagnálására számítanak. Ezzel szemben a változó kamatozású értékpapírok iránti érdeklődés általában azok körében erősödik, akik az emelkedő kamatoktól félnek.

Ebben az esetben a fix kamatozású befektetésekkel nem járunk jól, mivel a megemelkedett kamatok lehetőséget adtak volna számunkra, hogy magasabb hozamot érjünk el, ha nem zárjuk le a tőkénket hosszabb időtávra. A változó kamatozású értékpapírok kamata viszont a növekvő kamatkörnyezetben folyamatosan emelkedik, míg a fix kamatozásúak kamata változatlan marad.

Tehát hozamemelkedés esetén változó kamatozásút, hozamcsökkenés esetén fix kamatozásút érdemesebb vásárolni.

Csak általában nehezen megjósolható, hogy milyen irányt vesz a (kamat)pálya.

Most gondoljunk bele a kibocsátó állam szerepébe: nála éppen fordított a helyzet. Ha csökkenő hozamokra számít, akkor inkább változó kamatozású értékpapírokban próbál eladósodni, ilyeneket fog kibocsátani, mert így idővel csökkennek az ő kamatfizetési terhei. Ha viszont arra számít, hogy a kamatok emelkedni fognak, akkor inkább fix kamatozású papírokat bocsát ki, tehát viszonylag hosszabb időre bebiztosítja magának a - később már kedvezőbbnek, alacsonyabbnak számító - jelenlegi kamatterhet. Pontosan ellentétesek tehát az érdekei a befektetőkével, az állampapír-vásárlókéval.

Amennyiben a magyar állam kizárólag piaci elvek mentén tevékenykedne (bár ez nem mindig van így), akkor érdemes lenne az éppen javasolt megoldásokkal éppen ellentétes irányba lépni. Ha a fix kamatozású lehetőségeket próbálja ránk erőltetni, akkor előnyösebb lenne a változó kamatozású konstrukciót választani, míg ha a változó kamatozású ajánlatokat népszerűsíti, akkor a fix kamatozású ajánlatot érdemes priorizálni.

Valószínűleg sokkal kifinomultabb elemzésekkel és részletesebb információkkal rendelkezik, mint az átlagos befektetők, és sokkal világosabb rálátása van a várható kamatlábak alakulására.

A kisbefektetők gyakran nincsenek teljesen tisztában azzal, hogy merre tartanak a kamatok, mivel nem rendelkeznek a megfelelő szakmai háttérrel, vagy ha mégis van némi tudásuk, az sokszor nem elég megalapozott. Az is kérdéses, hogy a magyar állam valóban ennyire racionális döntéseket hoz-e, hiszen elképzelhető, hogy más szempontok is szerepet játszanak a kibocsátások tervezésében. Például az állam célja lehet, hogy a kamatkiadások kiszámíthatóbbá váljanak, vagy éppen a futamidők meghosszabbítása. Ne felejtsük el, hogy még a legnagyobb szakértők is tévedhetnek, és váratlan piaci események is előfordulhatnak, amelyek megzavarhatják a tervszerűséget.

Jövőre választások várnak ránk, amelyek számos jelentős változást hozhatnak. A forint eddigi erősödése kedvezően hatott az infláció mérséklésére. Azonban ha valamilyen okból, például egy energiaársokk vagy egy váratlan piaci zűrzavar következtében a forint gyengülni kezd, akkor Magyarországon az infláció és a kamatszint emelkedése várható, ahogyan azt az utóbbi évek tapasztalatai is mutatják. Ebben a forgatókönyvben a fix kamatozású állampapírok nem feltétlenül bizonyulnak a legjobb választásnak.

Másrészt érdemes visszaemlékezni arra az időszakra, amikor körülbelül öt éve a kamatok szinte a nullához közel mozogtak az országban, és az állampapírhozamok is rendkívül alacsony szintre süllyedtek. A jövőben elképzelhető, hogy a jegybank ismét kamatcsökkentésre számíthatunk, de egyelőre nem világos, hogy ez pontosan mikor fog bekövetkezni. Ilyen körülmények között a fix kamatozású értékpapírok választása lehet a kedvezőbb opció.

Előfordulhat, hogy az euró értéke drámaian megugrik, miközben a kamatok alacsonyan stagnálnak. Ilyen körülmények között egy euróban denominált befektetés, például a magyar EMÁP kötvény, kifejezetten előnyös választás lehet számunkra.

„De hát én nem tudom, hogy az állampapírhozamok felfelé vagy lefelé fognak-e mozogni, akkor most mit tegyek?” - merülhet fel a kérdés az olvasóban. Ilyen esetben, ahogyan azt számos szakértő is tanácsolja, célszerű egy sokszínű portfóliót kialakítani. (A portfólió a különféle befektetéseink összességét jelenti, egyfajta befektetési palettát vagy mixet.) Érdemes például egyaránt vásárolni fix és változó kamatozású állampapírokat. Továbbá, ha szeretnénk még inkább diverzifikálni a kockázatainkat, érdemes lehet eurós befektetéseket is belevonni a képbe.

Ha több lábon állunk, minden egyes forgatókönyvhez tartozik olyan portfólióelem, amely kedvező eredményeket hozhat. Ezáltal csökken a valószínűsége annak, hogy a befektetéseink kiemelkedően jól szerepeljenek, de ugyanakkor a lehetőség is, hogy az egész portfóliónk jelentős veszteségeket szenvedjen el. A pénz megfelelő elosztása nemcsak a kockázatot mérsékli, hanem biztosabb alapokra helyezi a befektetéseinket. Még a biztonságos állampapírok között is lehetőséget ad arra, hogy nyugodtabban hajtsuk álomra a fejünket.

A különböző lejáratok alkalmazása lehetőséget ad arra, hogy rugalmasabban reagáljunk a pénzügyi igényeinkre, így ha csak a tőkénk egy részére van szükség, akkor több opció közül választhatunk. A sokféle értékpapír kezelésével pedig mélyebb megértést nyerünk a befektetési lehetőségekről és az állampapírpiacról. Ami a birtokunkban van, arra mindig fokozott figyelmet szentelünk.

Persze a többféle értékpapírral több a munka is, gyakrabban kellhet kamatokat újra befektetni, vagy a lejárt összegek elhelyezéséről gondoskodni.

Fájóan kevés nálunk az olyan állampapír, amely "vedd meg és felejtsd el!" típusú, nem igényel gondoskodást, minimális vele a macera. Ilyen azonban az ötéves Magyar Állampapír Plusz, amely a kamatokat automatikusan újrabefekteti a futamidő alatt. Hozama korábban több évig alatta maradt más értékpapíroknak, de most egészen versenyképesnek tűnik.

A lejáratkor elérhető legnagyobb hozam, azaz az EHM, a hivatalos tájékoztatás alapján évi 6,97 százalékot tesz ki.

Ezért majdnem olyan előnyös, mint a Fix MÁP. Emellett folyamatosan hozzáférhető, ami szinte kockázatmentessé teszi a vásárlást. Más fix kötvényekkel ellentétben nem kell attól tartanunk, hogy az emelkedő hozamok miatt veszítünk az árfolyamából. A visszaváltás ráadásul a kamatfizetéseket követően öt munkanapon belül 100%-os értéken, vagyis levonás nélkül történik.

Amennyiben a körülmények kedvezően alakulnak, a következő évben jelentős hozamokra lehet számítani a magyar hosszú távú állampapírok révén. Nem elrugaszkodott lehetőség, hogy 150-200 bázispontnyi hozamcsökkenés következzen be a több mint tízéves futamidejű állampapírok piacán – fogalmazott nemrég Zsiday Viktor alapkezelő. Érdekes megjegyezni, hogy ő általában kritikus szemmel figyeli a magyar gazdaság alakulását, és a kincstári optimizmusra semmiképpen sem jellemző.

A szakértő véleménye szerint a közelgő választások és az EU-s támogatások várható újbóli érkezése, valamint a Magyar Nemzeti Bank új, a forint stabilitását célzó politikája mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közeljövőben újabb kamatcsökkentéseknek nézhetünk elébe.