Februárban tovább fokozódott az infláció üteme!

2023 februárjában Magyarországon az éves inflációs ráta 5,6%-ra emelkedett. A gazdasági elemzők előzetesen arra számítottak, hogy a januárban tapasztalt váratlanul magas, 5,5%-os infláció csökkeni fog, és 5,3%-ra mérséklődik. Azonban az újabb adat ismét csalódást okozott, hiszen a várt szám helyett a drágulás tovább fokozódott.

Az infláció januárban váratlan és kellemetlen meglepetést hozott. Az áremelkedések üteme jelentősen túllépte a piaci várakozásokat, ami arra késztette a közgazdászokat, hogy újraértékeljék az idei előrejelzéseiket. Az év eleji adatok különösen aggasztóak voltak, mivel több tényező összhatásaként magasabb árnyomásra utalnak. A nyersanyagok drágulása, a forint gyengülése, a kormányzati adóintézkedések árfelhajtó hatása, valamint a gyors béremelkedés mind hozzájárultak a helyzet súlyosbodásához, és felerősítették a jövőbeli inflációs várakozásokat is.

A februári inflációs adatokra vonatkozó előrejelzések már a kezdetektől fogva a pesszimista hangulatot tükrözték. Az elemzők kezdetben jelentős árindex-csökkenést reméltek, de a valóság felülírta ezeket a várakozásokat. A prognózisok finomítása során kiderült, hogy a várt mérséklődés csupán csekély mértékű lesz. Ráadásul ez a minimális csökkenés is hamarosan a túlzott optimizmus áldozataként mutatkozott meg, hiszen a valóságos adatok továbbra is a magas árak terhe alatt kínozták a gazdaságot.

az infláció kissé tovább gyorsult, 5,6%-ra.

A tartósabb ármozgások megragadásra hivatott maginflációs mutató 6,2%-ra emelkedett, ez három hónapja még csak 4,4%-os volt.

Az újonnan megjelent adatok tovább erősítik azt a nézetet, hogy a magyar gazdaságot általában véve egyre növekvő árnyomás sújtja. Az év eleji árkorrekciók ebben a kontextusban mindig kulcsfontosságúak, és 2025 első két hónapjában a tapasztalt dinamika minden előzetes várakozást túlszárnyalt.

A Központi Statisztikai Hivatal februári jelentésének részleteiben több érdekességet találhatunk, melyek a meglepetést magyarázzák. A legfontosabb és legfájdalmasabb, hogy az élelmiszerárak tovább robognak felfelé, egyetlen hónap alatt 1,2 százalékkal emelkedett az átlagos árszint. Bár a szakértők is számítottak rá, hogy ezen a területen tovább tart a drágulás, a mértéke még így is meglepő. Éves alapon már 7,1%_os az élelmiszerinfláció, ezzel tulajdonképpen megvalósult Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétvégén megfogalmazott várakozása, miszerint "az élelmiszerinfláció 7% felé emelkedik, akár februárban itt lehet". Az áremelési szándékokat fűthette az árstopok újbóli bevezetésének lebegtetése, ami előtt racionális kompenzáló lépés lehetett a boltoktól a veszteséges időszakra való felkészülés.

Egyetlen hónap leforgása alatt az étolaj ára 5,4%-kal emelkedett, míg a kávé 5,2%-os dráguláson ment keresztül. A margarin esetében a növekedés 4,4%-ot tett ki. Az idényáras élelmiszerek, mint például a burgonya, friss zöldségek, hazai gyümölcsök és déli gyümölcsök összességében 3,8%-kal drágultak. A kenyér ára 3,3%-kal nőtt, a párizsi és kolbász 2,7%-kal lett költségesebb. A csokoládé és kakaó 2,3%-os áremelkedéssel zárta a hónapot, míg a vaj és vajkrém ára 2,0%-kal emelkedett. A baromfihús 1,9%-os drágulása is hozzájárult az élelmiszerárak emelkedéséhez.

A forintgyengülés hatását fedezhetjük fel a tartós fogyasztási cikkek árindexének további emelkedésében. Tavaly ugyanekkor a kereskedők már a forint visszaerősödését érvényesítették az árakban, most szemlátomást az év eleji árfolyammozgás még nem hagy nyomot az árakban, a várakozásokba inkább a tavaly ősztől látott nagy forintgyengülés ment át. Ez megerősíti azt a tapasztalatot, hogy a hirtelen nagy gyengülési hullámok idején az árfolyamváltozás gyorsan átmegy az árakba, fordított mozgás esetén ez jóval lassabb.

Az inflációs mutató növekedése figyelhető meg, mégpedig annak ellenére, hogy az üzemanyagok éves áralakulásában a tavalyi adóemelések hatása már nem érvényesült, így ezek az árak a statisztikai indexet akár csökkenteni is tudták volna.

Hamarosan érkeznek a további információk!