Sajnos rendkívül aggasztó a magyar lakáspiac állapota, hiszen az építkezések száma drámaian alacsony.

Több mint 300 év alatt újulna meg a teljes magyar lakásállomány

Idén januárban a KSH adatai szerint 4,616 millió lakóingatlan található hazánkban, amelyhez a tavalyi év során épült lakások is hozzájárultak, méghozzá több mint 13 ezer új ingatlannal. A zenga.hu elemzése a lakóingatlanok összegzésére alapozva készült, figyelembe véve a különböző háztípusokat is a lakásépítési volumen kalkulálásánál.

Jellemző, hogy a gazdaságilag erősebb vármegyékben valósul meg a legnagyobb lakásépítési aktivitás. Itt nemcsak a jövedelmek magasabbak az átlaghoz képest, hanem új beruházások is jelentős mértékben bővülnek, amelyek tovább ösztönzik a helyi ingatlanpiac fejlődését.

Nem meglepő, hogy Budapest és Pest vármegye kivételével, ahol tavaly az új lakások több mint fele készült el, Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás. Ebben a régióban tavaly több mint 1200 új lakóingatlan nyerte el a használatbavételi engedélyt.

„Kérlek, formáld át a szöveget egyedivé!” – kérte Futó Péter, a zenga.hu elemzési vezetője.

A határ menti vármegyét követően következett Fejér vármegye, amelyet gyakran Budapest nyugati agglomerációjának részének tekintenek. Itt összesen 715 lakóingatlant adtak át, és Székesfehérvár mellett a Velencei-tó is népszerű választás lett az építkezők számára.

A meglévő lakásállomány arányait figyelembe véve megállapítható, hogy az aktuális építkezési kedv mellett mennyi idő alatt lehetne annyi új lakást építeni, amennyi a jelenlegi állományt kitevő mennyiség. Ezáltal meghatározhatjuk a teljes állomány elméleti megújulásának időtartamát. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy elméleti számítás, mivel az építkezések száma évről évre változik, így a becsült megújulási idő sem lesz állandó.

Futó Péter rámutatott, hogy a 2024-es adatok alapján az országos lakásállományból csupán 0,3 százalékot adtak át az előző évben. Ha ez a tendencia folytatódik, és évente mindössze 13 295 új lakás épül, akkor a teljes állomány cseréje körülbelül 347 évbe telne.

A fővárosban nyilvánvalóan nem lenne szükség ekkora időtartamra, hiszen Budapest esetében a tavalyi építkezési ütem mellett a teljes lakásállomány megújulása körülbelül 152 évet venne igénybe. Ezt követi Győr-Moson-Sopron vármegye, amely 177 év alatt érné el ugyanezt a célt. A rangsort Pest, Fejér és Somogy vármegyék folytatják, ahol az elméleti megújulási idő 205 és 334 év között mozog.

A legutolsó helyezett Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 2024 során mindössze 100 új lakás készült el.

így, ha ez lenne a jövőben is a trend, a teljes állomány 2850 év alatt cserélődne ott le. Abszolút értékben pedig Nógrád vármegyében építették a legkevesebb lakást, mindössze 40 használatbavételi engedélyt adtak ki tavaly, ami 2224 éves elméleti megújulási időt eredményezne.

„Bár idén még nem tapasztalható jelentős növekedés, a jövő évben már több lakóingatlan építése várható. Ezt támasztja alá, hogy az idei első negyedévben átadott lakások száma 3 százalékkal elmaradt a tavalyi év hasonló időszakától, ugyanakkor az építési engedélyek kiadása 25 százalékkal növekedett. Noha általában kevesebb lakást adnak át, mint amennyi engedélyt kiadnak, optimista jövőt vetít előre, hogy szinte minden vármegyében több építkezés tervezett, mint amennyi 2024-ben megvalósult” - nyilatkozta a zenga.hu elemzési vezetője.

A címlapkép egyedi illusztrációként szolgál. Forrás: Getty Images.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ