Trump határozottan kifejezte véleményét Putyinnal kapcsolatban, ami új reménysugarat hozott az ukránok számára, akik most már kezdik érezni, hogy az új amerikai elnökben bízhatnak.
Donald Trump hétfőn újságírók előtt úgy fogalmazott, hogy az Ukrajna ellen folytatott orosz háború "komoly problémák elé állította" Vlagyimir Putyint. Az amerikai elnök felszólította orosz hivatali partnerét, hogy keressen békés megoldást, mivel a konfliktus "nem kedvező fényben tünteti fel őt".
"Zelenszkij azt mondta nekem, hogy alkut akar kötni, nem tudom, hogy Putyin akar-e ... Lehet, hogy nem. Szerintem alkut kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, hogy nem köt alkut" - mondta Trump az Ovális Irodában második elnökségének első napján újságíróknak.
Úgy vélem, Oroszország komoly kihívásokkal néz szembe. Érdemes alaposan megvizsgálni a gazdasági helyzetüket és az országon belüli inflációs folyamatokat. Személy szerint jó tapasztalataim voltak Putyinnal, és bízom benne, hogy lehetőség nyílik egy megállapodásra.
A Politico legfrissebb cikkéből kiderül, hogy az új amerikai elnök sokkal élesebb kritikát fogalmazott meg orosz hivatali partnerével szemben, mint korábban. Trump hangsúlyozta, hogy Putyin aligha lehet elégedett a Ukrajnával folytatott háborúja lassú ütemével – ez különösen figyelemre méltó, hiszen már közel három éve, hogy elrendelte a totális agressziót, és 11 év telt el azóta, hogy orosz katonák titkos módon elfoglalták a Krím félszigetet.
- jelentette ki Trump, kifejezve határozott véleményét.
"Adataink szerint közel egymillió orosz katonát öltek meg. Körülbelül 700 ezer ukrán katona halt meg. Oroszország nagyobb, több katonát veszíthet, de így nem lehet egy országot vezetni" - tette hozzá.
Ukrajna korábban cáfolta Trump összesített adatait, azt állítva, hogy több mint 43 ezer katonáját vesztette el harcban, és több mint 370 ezer a sebesültek száma. A Kreml nem közli a hivatalos veszteségek számát, de Ukrajna becslése szerint csak 2024-ben Oroszország 150 ezer katonát vesztett el, és több mint 400 ezren sebesültek meg.
A háború gyors lezárására törekvő új elnök tervei Moszkvával szemben, különösen egy "békemegállapodás" kikényszerítése kapcsán, egyelőre homályosak. Jelen pillanatban csupán spekulációk keringenek arról, hogy miként kívánja megvalósítani céljait. Az viszont biztató, hogy eddig nem mutatkozik jel arra, hogy elvtelen kompromisszumokra próbálná rávenni az ukránokat – bár ez a helyzet bármikor megváltozhat.
Az amerikai gáz- és olajkitermelés növelésének egyik fontos célja, hogy csökkentse az energiaárakat, amelyek Putyin számára alapvető bevételi forrást jelentenek. Ezt a lépést tovább fokozza, hogy Scott Bessent pénzügyminiszter nemrégiben új szankciókat helyezett kilátásba az orosz energiaszektor ellen. Ezek a szankciók a Gazpromnyeft és a Szurgutnyeftyegaszt, az ország két legnagyobb olajtársaságát, valamint az "árnyékflotta" 200 olajszállító hajóját is érinthetik.
Mindez a jelek szerint gyökeresen megváltoztathatja az ukránok hozzállását az amerikai elnökhöz. "Néhány hónappal ezelőtt Kijev még attól rettegett, hogy egy második Donald Trump-elnökség arra kényszerítené Ukrajnát, hogy kapituláljon Vlagyimir Putyin előtt. Ma már abban bízik, hogy Trump végre véget vet a három éve tartó vérengzésnek" - írja a Politico.
Kijev világosan látja a helyzetet: a béke legfőbb gátja nem a Fehér Ház úr, hanem a Kreml hatalmasságai. A Biden-korszak folytatásával összefüggésben az ukránok nyitottak arra, hogy felfedezzék, milyen irányba tereli őket ez a kiszámíthatatlan kaland – olvasható egy brüsszeli lapban.
Zelenszkij maga is elismerte, hogy Trump talán képes lehet arra, hogy Moszkvát és Kijevet végre a tárgyalóasztalhoz ülteti. "Trump üzletember, és pontosan tudja, hogyan kell nyomást gyakorolni" - hangsúlyozta az ukrán elnök kedden Davosban, miután egy határozott beszédet mondott, amelyben kifejezte optimizmusát az új kormányzat iránt.
A remény lángja, úgy tűnik, továbbra is él az ukrán nép szívében, még akkor is, ha olyan kompromisszumokra kényszerülhetnek, amelyeket a közelmúltban még elképzelhetetlennek tartottak. Valószínű, hogy el kell fogadniuk, hogy a háború előtti határokhoz való visszatérés már nem lehetséges (bár a megszállt területeket soha nem fogják orosz földként elismerni), és hogy a NATO tagsága is távolinak tűnik a közeljövőben.
