Turul-ügy: Lázár János és a Mi Hazánk közötti összefonódás | 24.hu A Turul-szobor körüli diskurzus új irányt vett, miután Lázár János és a Mi Hazánk politikai szövetségre lépett. A két fél közötti együttműködés egy sajátos politikai tájat rajzol, amelybe
Az építési és közlekedési miniszter határozottan megcáfolta a radikális párt állításait.
Megjelent a Magyar Közlönyben Lázár János építési és közlekedési miniszter rendelete, amelyben több ingatlan mellett "nemzeti emléknek minősülő műemlékké" nyilvánította a hegyvidéki szobrot, amelyet az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a II. kategóriába sorolt. A védetté nyilvánítás célja a "szobor képzőművészeti értékeinek megőrzése". Lázár János műemléki környezetet nem jelölt ki. Ez azért lehet fontos, mert Kovács Gergely hegyvidéki polgármester korábban jelezte, a szobrot áthelyezteti.
A nemzeti emlék státuszra való kijelölésének fő célja, hogy a meglévő műemléki kincsek védelme még hatékonyabbá váljon. Ezáltal hozzájárulunk kulturális örökségünk megőrzéséhez, és egyben lehetőséget teremtünk arra, hogy a jövő generációi számára láthatóvá tegyük nemzetünk építészeti értékeit.
A szobor 2024 őszén ideiglenes védettségben részesült Lázár János jóvoltából, azonban ezt a döntést a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette, miután a XII. kerületi Önkormányzat keresetet nyújtott be. Ennek eredményeként a Fővárosi Kormányhivatal új eljárás lefolytatására kapott utasítást.
A bíróság döntése után a Mi Hazánk jelezte: Lázár János csak trükközött az ideiglenes védelemmel, ezért Novák Előd és Toroczkai László azonnal törvényjavaslatot nyújtott be, hogy a nemzeti jelképet tartalmazó kulturális javak eltávolítása vagy megváltoztatása csak állami hozzájárulással legyen lehetséges. Azt írták: a közterületen jogszerűen elhelyezett művészeti alkotások hatékonyabb védelme érdekében indokolt az azok áthelyezésére és bontására irányuló önkormányzati döntés érvényességét az állam hozzájárulásához kötni.
A szobor felállítása 2005. október 22-én illegálisan történt, mivel a forgalom és a zaj miatt a Budapest Galéria nem támogatta az ötletet, és a Fővárosi Közgyűlés sem adta áldását a szobor létrejöttére (bár az emlékmű neveket tartalmazó része kapott támogatást). Az építésügyi hatóság engedélye nélkül a kihelyezés lehetetlenné vált. A kerület által benyújtott fennmaradási engedély iránti kérelmet a főváros elutasította, ezt követően pedig négy éven belül bontási határozat és jogerős bírósági döntés is született az ügyben. A helyzet rendezésére végül 2010-ben Pokorni Zoltán, az akkori fideszes polgármester javaslatára került sor, amikor is az önkormányzatoknak átadták a köztéri szobrok elhelyezésére vonatkozó döntési jogkört.
A miniszter legújabb rendelete több épület műemléki védettségét eltörölte. A közelgő, egy hét múlva életbe lépő rendelkezés, amelyet Lázár János jegyez, érintett alkotásairól a tervezet alapján itt olvashatsz.
