Orbán Viktor öt éves álma végre megvalósul – de mit jelent ez valójában Magyarország számára?
Hatalmas vállalást tett Orbán Viktor a szokásos februári évértékelőjén. 5 év várakozás után - először ugyanis 2020 januárjában beszélt erről a lehetőségről - idén októbertől kiterjeszti a kormány a 3 gyermekes anyákra is az örök életre szóló szja-mentességet, majd 2026 januárjától kezdődően - igaz lépcsőzetesen - a 2 gyermekes dolgozó édesanyák is megkapják ezt a jelentős kedvezményt. A radikális adóügyi intézkedések sorának itt még nincs vége: az új inflációs helyzet miatt a kormány már hajlandó hozzányúlni az általános forgalmi adóból származó bevételekhez, igaz csak célzottan és korlátozottan. A kabinet jól láthatóan a megszokott gazdaságpolitikai keretrendszerben gondolkodik, a gyermekes családok és a nyugdíjasok vannak a kedvezmények fókuszában, és a lépésekkel elsősorban a rövid távú kihívásokra reagál, és természetesen a gazdaságpolitikájával is ráfordul a 2026-os parlamenti választásokra. Adószakértő segítségével átfogóan értékeljük az eddig ismert részleteket.
Már a miniszterelnök pénteki rádióinterjúja előtt is egyértelmű jelei mutatkoztak annak, hogy a kormány új gazdaságpolitikai intézkedésekkel készül előrukkolni, különösen a közelgő 2026-os parlamenti választások fényében. Orbán Viktor szokásos rádiós beszélgetése után pedig már egyértelművé vált, hogy a kormányzati lépések elkerülhetetlenek. A várakozásoknak megfelelően, a korábbi évek évértékelőihez képest ezúttal meglepően sok konkrét gazdasági intézkedés került napvilágra:
Fajcsák Gábor, az RSM partnere és az adóüzletág vezetője válaszolt megkeresésünkre az anyáknak járó szja-mentességgel kapcsolatban. Kifejtette, hogy ez az intézkedés jelentős anyagi előnyöket hoz az érintett anyák és családok számára. A tervezett bevezetés után a családok éves szinten akár több százezer, sőt egyes esetekben millió forinttal is jobban járhatnak, a jövedelmük függvényében. A jelenlegi információk szerint azonban a megvalósítás több évbe telhet.
A fent említett intézkedések közül kiemelkedik a dolgozó édesanyák számára bevezetett, életre szóló szja-mentesség kiterjesztése, amely különösen jelentős lépésnek számít. A négy gyermeket nevelő anyák számára ez a kedvezmény már 2020 óta elérhető, de sokan emlékezhetnek a három gyermeket nevelő anyák teljes szja-mentességének javaslatára is. Ez a téma 2018 októberében merült fel a kormány körében, mint valós lehetőség, de 2019-re kiderült, hogy a költségvetési korlátok miatt egyelőre csak a négy gyermeket nevelők részesülhetnek ebben a támogatásban. Miután 2020 januárjában életbe lépett ez a rendelkezés, Orbán Viktor már akkor jelezte, hogy új családvédelmi akciótervet szeretne, és kifejezte vágyát, hogy a három gyermeket nevelő családokra is kiterjesszék az életre szóló szja-mentességet.
Öt éven keresztül ez a kedvezménykiterjesztés nem került napirendre, ami nem meglepő, hiszen a költségvetési keretek nem tették lehetővé. 2020 januárját követően érkezett a Covid, majd a koronavírus által okozott válság, ezt követte a választások előtti költekezés, később pedig a háború és az energiaválság, amelyek mind újraformálták a terveket. 2022-ben viszont a kormány egy egyszeri, de jelentős támogatás mellett döntött a családok számára, ami az szja-visszatérítés formájában valósult meg.
Most viszont nagyon úgy tűnik, eldőlt hogyan terjeszti ki több százezer új családra az életre szóló szja-mentességet, és az eddigi tervekre még rá is emel az Orbán-kormány, ugyanis
Teljesen váratlanul érkezett a hír, hogy a két gyermekes munkavállalókra vonatkozó intézkedéseket is kiterjesztik az anyák támogatására.
Ez egy teljesen új kezdeményezés, hiszen eddig nem esett szó a két gyermekes édesanyák számára biztosított kedvezményekről. Ez a lépés jóval szélesebb társadalmi rétegeket érinthet, ami azt jelenti, hogy a potenciális költségvetési bevételcsökkentés mértéke is jelentősen megnőhet. Nem meglepő, hogy Orbán Viktor a két gyermekes anyák szja-mentességéről úgy nyilatkozott, hogy ez egy fokozatosan végrehajtott intézkedés lesz, amely 2026 januárjától lép életbe.
Orbán Viktor világos indoklást adott a kormány családtámogatási lépéseinek szükségességéről. "Régi vágyunk, hogy a gyermeket nevelő szülők ne szenvedjenek anyagi hátrányt azokhoz képest, akik nem vállalnak gyermeket" - emelte ki a miniszterelnök szombati beszédében. Az eddig érvényben lévő adókedvezmény, amely az utóbbi években egyre inkább csökkent, pontosan e célt szolgálta, hiszen a kisgyermekek nevelésével járó közvetlen költségeket hivatott enyhíteni. Az élethosszig tartó adómentesség inkább egy filozófiai, értékalapú ígéret, amely a gyerekvállalást jutalmazza a nők aktív évei alatt. "Aki gyermekeket nevel, az jól tudja, hogy ami a gyerekek nevelésével elveszik a zsebéből, azt a szívében visszakapja. Ha sikerül rendes embert nevelnie, akkor végül anyagilag is jól jár, de ez hosszú évek kérdése" - tette hozzá Orbán. A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a 2010 óta működő családtámogatási rendszer nélkül ma körülbelül 200 ezerrel kevesebb gyermek lenne Magyarországon.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői néhány évvel ezelőtt végzett elemzései megerősítik a miniszterelnök érvelését. A jegybank elemzői akkor arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar családtámogatási rendszer rendkívül átfogó és generózus, azonban még így sem elegendő a családok gyermeknevelési költségeinek teljes fedezésére. Azóta pedig már tudható, hogy idén júliustól elindul a családi adókedvezmény duplázásának első lépése, ami azt jelenti, hogy a támogatási összeg emelkedik.
Fajcsák Gábor a legújabb bejelentésekkel összefüggésben lapunknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a jövedelemkülönbségek tükrében megállapítható, hogy...
Egyes családok esetében a kedvezmények közötti eltérés akár több százezer forintot is elérhet.
Különösen akkor, ha egy család esetében az szja jelentős részét már most sem szükséges kifizetni a tavaly bejelentett módosításoknak – például a családi adókedvezmény fokozatos emelésének – hála.
Jelenleg úgy tűnik, hogy a jövőbeni terveket nemcsak az újonnan született gyermekekre vonatkozóan vezetik be, hanem minden több gyermekes anya számára elérhetővé válik a mentesség. Ez akár több százmilliárd forintnyi adóelengedést is jelenthet, ami jelentős hatással lehet a makrogazdasági környezetre – fejtette ki a szakértő. Hozzátette, hogy az érintettek ezt a többletjövedelmet különböző módokon felhasználhatják: költhetik, megtakaríthatják, vagy akár beruházásokra is fordíthatják. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy ha a jövedelemtranszfer jelentős része a fogyasztásban realizálódik, akkor az állami többletkiadások költségvetési terhét mérsékelhetik a növekvő bevételek, ugyanakkor ez inflációt is generálhat. Ez a folyamat pedig idővel, fokozatosan csökkentheti a kedvezmény kedvező hatását, különösen az alacsonyabb jövedelműek körében.
Felmerül a kérdés, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb és hatékonyabb módja a források felhasználásának, hiszen így a kisebb jövedelemmel bírók helyzete csak korlátozottan javul. A szakértő arról is beszélt, hogy az szja-mentesség felerősíti azt a hatást, amelyet az egykulcsos adórendszer már önmagában is gyakorol az újraelosztási mechanizmusra.
Megemlítette a szakember azt is, hogy a magyar adórendszer azon sajátossága, hogy a fogyasztási adókat helyezi előtérbe a jövedelemadók helyett, azt okozza, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat az áfa, valamint az infláció emelkedése jobban sújtja arányaiban, mivel ők jövedelmük nagy részét elköltik és nem vagy csak kis mértékben tudnak félretenni. "Egy ilyen helyzetben, valamint az infláció újbóli emelkedése közepette felmerül a kérdés, hogy nem-e kellene egyfajta rászorultsági elvet is bevonni a dolgozók adóztatási, vagy adómentességi rendszerébe (ahogyan ez történni fog a nyugdíjasok esetében az áfa-visszatérítéssel), hogy az alacsonyabb jövedelműek relatív pozíciója javuljon erőteljesebben, jobban kivédve ezáltal az infláció és az áfa jövedelmet felemésztő negatív hatását. Ily módon akár kevesebb pénzből is többet lehetne adni, ha megfelelően célzott a támogatottak köre" - vetette fel Fajcsák Gábor megkeresésünkre.
Összességében elmondhatjuk, hogy bár jelen van a demográfiai ok az intézkedés mögött, de már nem annyira hangsúlyosan, mint a korábbi családtámogató intézkedéssorozatok idején, és nem is ez az elsődleges célja. Az intézkedés karaktere is abba az irányba mutat, hogy jelen esetben a kormánynak fontosabb volt a pénzügyi segítségnyújtás a családoknak, főleg a 2026-os parlamenti választások előtt, a lépés gyerekvállalást ösztönző karaktere másodlagosnak tűnik. Főleg ha tekintettel vagyunk arra, hogy nem felmenő rendszerben valósul meg az intézkedés, hanem a már megszületett gyermekek után is érvényesíthetőnek tűnik a kedvezmény, ahogy az megtörtént a 4 gyermekes édesanyák esetében. Elsősorban ugyanis az egy gyermekes családokat motiválhatja az, hogy 2026-tól kezdődően fokozatosan (feltehetően több éven keresztül) ugyan, de mentesülhet az édesanya az szja megfizetése alól, élete végéig (feltételezve azt, hogy az szja-mentesség ösztönzőleg hat a gyermekvállalásra, ezt azonban nem tudjuk). Sőt a bejelentések alapján azt is mondhatjuk jelen állás szerint, hogy ha csak az életre szóló szja-mentesség szempontjából közelítjük meg a kérdést, akkor a jelenlegi kétgyermekes családokat nem motiválja plusz gyermek vállalására az új bejelentés, hiszen már most beépül majd a várakozásukba, hogy hamarosan (legfeljebb néhány év alatt) megkapják ők is ugyanazt az életre szóló szja-mentességet, mint amit októbertől a 3 gyermekesek.
Fajcsák Gábor szintén úgy vélekedett, hogy "a két és háromgyermekes anyák életre szóló szja-mentessége rövidtávon már kevésbé mondható demográfiai intézkedésnek, hiszen nem felmenő rendszerben valósul meg, hanem azoknak is járhat (legalábbis, ha a 4 gyermekesekre vonatkozó szja-mentességhez hasonlóan vezetik be), akiknél már jelenleg is megvan a 2, illetve a 3 gyermek a háztartásban". "Az intézkedés rövid távú költségvetési hatása hatalmas lehet (bár a pontos adat nagyon nehezen becsülhető), miközben a születésszám növekedéséből (vagy inkább a csökkenésének megállításából) adódó gazdasági és társadalmi hatásai csak nagyon hosszú távon lesznek érezhetőek" - összegezte. Azt ugyanakkor kiemelte, hogy
Valószínű, hogy a gyermekvállalásra készülők körében sokakat inspirálhat a második gyermek megszületésének gondolata.
Ebből a nézőpontból nézve a kedvezménynek hatékony intézkedésnek tűnik, de valószínű, hogy a kedvezményben részesülők közül hosszú távon csak kevesen döntenek úgy, hogy a támogatás hatására második gyermeket vállalnak. "Ez alapján arra lehet következtetni, hogy a kedvezményezettek többsége olyan édesanya lesz, aki ugyan megkapja a kedvezményt, de nem tervez újabb gyermeket. Továbbá, az idősebb korosztály általában magasabb jövedelemmel bír, így a már meglévő gyermeket nem vállaló anyák esetében a mentesség költségei is magasabbak, különösen, hogy az alacsonyabb keresetűek esetében a jövőre emelkedő családi adókedvezmény már most is jelentős részesedést biztosít a jövedelmükből. Így a tervezett pénzforrások nagy része nem a további gyermekek születésére fog irányulni" - fejtette ki. "Ebből a szempontból a kedvezmény inkább egyfajta támogatásnak tűnik a családok számára, semmint népesedéspolitikai lépésnek. A tervezett lépcsőzetes bevezetés talán enyhíthet a fent említett hatásokon, de kérdéses, hogy hány lépcsőre lehet számítani" - tette hozzá.
Az adószakértő véleménye szerint a kedvezmények a jövedelmi különbségeket tovább súlyosbítják. Például egy bruttó 300 ezer forintot kereső édesanya havi 45 ezer forint kedvezményben részesül, míg egy bruttó 600 ezer forintot kereső már 90 ezer forint kedvezményt kap. Érdekesség, hogy a bruttó 1 millió forintot keresők számára a havi adókedvezmény már 150 ezer forintra rúg. Ez a strukturális eltérés arra utal, hogy a kedvezmények nemcsak anyagi előnyöket biztosítanak, hanem a jövedelmi egyenlőtlenségeket is felerősítik.
Fajcsák Gábor kifejtette, hogy jelentős eltérés mutatkozik a gyermeküket egyedül nevelő anyák és az együtt élő szülőkből álló családok között, különösen a legnehezebb helyzetekben. Az egyedülálló édesanyák számára idén havi 60 ezer, jövőre pedig már 80 ezer forint családi adókedvezmény jár két gyermek után. Ez azt jelenti, hogy a következő évben havi bruttó 533 ezer forintig mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól. Azok az édesanyák, akik ennél alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, azonban nem részesülnek további kedvezményekben. Az együtt élő szülők esetében az édesapa a teljes családi adókedvezményt igénybe veheti, míg az édesanya élvezheti a mentességet.
Hangsúlyozta, hogy a pontos adatok és a hatásokat részletesen elemező kutatások hiányában rendkívül nehéz megítélni ennek az adómentességnek az előnyeit. Aggodalomra ad okot, hogy ha a költségvetési és népesedéspolitikai következményeket összevetjük, akkor valószínűleg egy alacsony hatékonyságú intézkedésről van szó. Fontos azonban megemlíteni, hogy a mentesség révén keletkező jövedelem rövid távon támogatást nyújt a háztartások számára, ugyanakkor az elvesztett adóbevételek jelentős része olyan családokhoz kerülhet, akik kevésbé rászorulók, vagy egyáltalán nem szorulnak segítségre.
A 4 gyermekes anyák szja-mentessége a bevezetésének első évében 22 milliárd forintos bevételkiesést okozott, mára ez a 2025-ös költségvetés előirányzata szerint 52,5 milliárd forintra hízott. Jól látható tehát, hogy ez a kiesés évről évre nő és tartósan hiányzik a büdzsé bevételi oldaláról, ezért mondható rendkívül jelentős gazdaságpolitikai lépésnek az, hogy a kormány több lépésben ugyan, de komoly mértékben kiterjeszti az szja-mentességre jogosultak körét. De mégis hányan élhetnek majd a kedvezménnyel? - merülhet fel a kérdés jogosan. Alapvetően ettől függ ugyanis, hogy a kormány 2025 októberétől kezdődően hány száz és ezer milliárd forintokról mond le tartósan a családok érdekében.
Öt évvel ezelőtt, amikor még csupán lehetőségként merült fel a három gyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége, már bemutattuk számításaink eredményeit. Ebből világosan kiderült, hogy a gazdagabb családok számára ez az intézkedés jelentős előnyöket hordoz. Ennek különösen nagy a jelentősége, ha figyelembe vesszük, hogy a kiterjesztett szabályozás a négy gyermekes családok adómentességének keretein belül fog megvalósulni. Ez azt jelenti, hogy az édesapa érvényesítheti a családi adókedvezményt a saját jövedelméből és járulékaiból, ami csak azoknál a családoknál működhet, ahol elegendő jövedelem áll rendelkezésre.
A költségvetési hatás becsléséhez tudni kell, hogy hány 2 és 3 gyermekes család van ma Magyarországon és ezekben a családokban mennyire aktívak az édesanyák. Korábban már kiemeltük, hogy növeli a költségvetési hatásokat, hogy a 4 gyerekesekhez képest a háromgyerekes nők nem csak nagyobb arányban jelennek meg, de több ideig is vannak ott jelen. Ennek oka, hogy a gyerekvállalás és nevelés időszaka rövidebb, illetve a munkába állás lehetősége is (valamivel) nagyobb. A nagyobb érintett kör, a több munkajövedelem, a hosszabb ideig tartó érintettség összességében azt is jelenti, hogy az szja-mentesség háromgyerekesekre, valamint kétgyermekesekre való kiterjesztése nagyságrenddel nagyobb összeget hagy a családoknál. mint a 4 gyermekeseknek járó adómentesség.
Az MNB szakértői 2022-ben, a béradatok alapján, arra a következtetésre jutottak, hogy 2023-ban a három gyermekes anyák szja-mentessége körülbelül 100 milliárd forintos költségvetési hatást gyakorolna. Azóta azonban a bértömeg jelentős növekedésen ment keresztül az elmúlt három évben, így a várható hatás is megnövekedett. Nagy Márton, a nemzetgazdasági miniszter, ennek kapcsán részletezte, hogy a három gyermekes anyák októberben életbe lépő szja-mentessége körülbelül 250 ezer édesanyát érint, ami a költségvetés számára 170 milliárd forintos terhet jelenthet.
A 2 gyermekes anyák számára vonatkozóan több becslés is megjelent az elmúlt napokban, amelyek a 600 - 700 ezres, valamint a 900 ezres - 1 millió fős érintetti létszámot említették. Hivatalos kormányzati becslés erre vonatkozóan még nem érkezett, de a fenti számok alapján megközelítő számításokat lehet végezni. A nők esetében a bruttó átlagkereset 586 ezer forint volt a tavalyi negyedik negyedévben a KSH adatai szerint. Az átlagbér szintjén tehát havi 88 ezer forintot jelent az szja-mentesség alkalmazása. Amennyiben az átlagbérrel szorozzuk fel az elérhető létszámot (600-700 ezer vagy 900 ezer és 1 millió fő), akkor az egy teljes évre vonatkozó költségvetési hatás 630 és 1050 milliárd forint között mozog a teljes érintetti körre.
Azt is érdemes kiemelni, hogy a családok szintjén jelentős (18%-os) jövedelemjavulás történik az szja-mentesség alkalmazása során. Vegyünk egy konkrét példát: 3 gyermekes édesanya 590 ezer forint bruttót keres havonta, és idén októbertől hozzájut az szja-mentességhez. Akkor ő nettó módon 88 500 forinttal jár jobban hatonta, vagyis idén 265 500 forinttal javul a jövedelmi helyzete, és 2026-ban ugyanilyen bruttó bér mellett 1 millió 62 ezer forinttal marad nála több pénz éves szinten. Ehhez azonban nagyon fontos hozzátenni, hogy ez abban az esetben számolható így, ha az apa a három gyerek után járó adókedvezményt teljes egészében igénybe tudja venni.
Amennyiben ez a mentesség változatlan formában fennmarad, akkor ez az éves többletjövedelmi hatás forintban kifejezve évről évre növekedni fog a bruttó bér emelkedésével párhuzamosan (százalékosan kifejezve természetesen stabil marad). Egy 2 gyermekes, hasonló összeget kereső dolgozó anya esetében a pontos hatást még nem tudjuk megbecsülni, ugyanis 2026-tól lépcsőzetesen kaphatják meg a mentességet az érintettek. Ha viszont a családi adókedvezmény duplázásának megvalósításából (2 év alatt), vagy a 13. havi nyugdíj visszahozatalának módszeréből indulunk ki (4 év alatt), akkor a lépcsőzetesség azúttal is azt jelentheti, hogy a kormány 2 gyermekes anyák szja-mentességét több év alatt építi be az adórendszerbe, például 2, 3 vagy 4 év alatt. De az sem kizárt a 13. havi nyugdíj példáját látva, hogy a költségvetés aktuális állapota és a politikai célok mentén menet közben is változhat a 2 gyermekes anyák szja-mentességének bevezetése.
A nyugdíjasok számára ígért áfa-visszatérítéssel kapcsolatban Fajcsák Gábor hangsúlyozta, hogy számos megvalósítási lehetőség létezik, azonban a konkrét részletek még nem kerültek nyilvánosságra.
Felmerül a kérdés, hogy milyen mértékű adminisztrációval kell számolnunk ezzel kapcsolatban.
Fontos kérdés, hogy szükség lesz-e a folyamat során dokumentációra, és hogy az érintetteknek kell-e számlákat gyűjteniük, vagy esetleg a kiskereskedelmi láncok vállalják majd a nyugdíjas igazolványok ellenőrzését. Alternatív megoldásként felmerülhet, hogy a nyugdíjasok számára egy olyan, alanyi jogon járó, elismert támogatási keret jön létre, ami viszont nem klasszikus áfa-visszatérítésként lenne kezelhető.
A zöldség- és gyümölcsáfakedvezmény kapcsán az is szóba került, hogy ez a nyugdíjasok számára havonta néhány ezer forint többletjövedelmet jelenthet. "Ha ezt a rendszert hivatalosan, dokumentált módon kezeljük, akkor jelentős adminisztrációs költségekkel kell számolnunk, amelyek mind az államigazgatás, mind a gazdasági társaságok, mind a magánszemélyek oldalán megjelennek. Felvetődik a kérdés, vajon érdemes-e ilyen bonyolult megoldásokhoz folyamodni, vagy nem lenne célszerűbb egy egyszerűbb megoldást keresni. Például sokkal praktikusabb lenne, ha a 13. havi nyugdíjhoz egy fix összeget csatolnánk, amely évente egyszeri kifizetés formájában mindenki számára előnyösebb lenne" - tette hozzá az RSM partnere.
Kiemelte, hogy amennyiben a megoldás további adminisztrációs terheket ró a vállalkozásokra, az a már eleve magas magyarországi adminisztrációs szintre épül, ami versenyhátrányt jelent a belföldi gazdasági szereplők számára. Ez pedig nem csupán hátráltatja őket, hanem ellentmond a magyar gazdaság élénkítésére irányuló törekvéseknek is.
Bár kevesebb figyelmet kap, az adópartner véleménye szerint a készpénzre vonatkozó új szabályozásnak komoly következményei lehetnek. A miniszterelnök bejelentette, hogy az alkotmányban rögzítik a készpénzhez való jogot, hangsúlyozva, hogy a készpénz használata nem csupán szokás, hanem jogi keretek között áll. Lázár János törvényjavaslatot készül benyújtani e témában. "Az elmúlt évtizedben a kormányzat jelentős sikereket ért el az üzleti szektorban. Az online számlázás és az online pénztárgépek bevezetésével drámaian csökkent az áfarés, a fekete és szürkegazdaság mértéke is mérséklődött, így az állam hozzáférhetett az elmaradt adóbevételekhez. Az adócsalások elleni harcban azonban a készpénzhasználat túlzott előtérbe helyezése nem tűnik a legjobb megoldásnak" - emelte ki Fajcsák Gábor.
A bankok elkerülésére ma már van más elérhető megoldás - hívta fel a figyelmet a szakember -, a kriptovaluták. "Nagyon sok állam vizsgálja a saját kriptovaluta létrehozásának lehetőségét, amely a megfelelő módon bevezetve, komoly alternatívája lehetne a készpénznek és a banki számlapénznek egyaránt, miközben a forgalma ellenőrizhető is lenne bizonyos feltételek mellett" - mondta Fajcsák Gábor.
Érdemes ketté bontani ennek a kérdésnek a megválaszolását. Egyrészt hogy mi történik az idei büdzsével és mi lesz a 2026-ossal, majd ezt követő költségvetésekkel. A 2025-ös büdzsét a parlament tavaly év végén fogadta el, és jól láthatóan a kormány már alig két hónap eltelte után felülírja azt. Ezek a családtámogató intézkedések így értelemszerűen nem is lehetettek benne az idei büdzsében, így adódik a kérdés: miből finanszírozza ezt a kormány.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy "ez egy jelentős kiadás, de a felélénkülő gazdaság, a vállalkozásokat támogató intézkedések és a teljes foglalkoztatás összességében képes lesz megtermelni ezt az összeget úgy, hogy közben csökken a költségvetési hiány és az államadósság". Más szóval, a kormány abban reménykedik, hogy a gazdasági helyzet kedvezőbben alakul, mint ahogy azt előzetesen tervezték – részben éppen az ilyen gazdaságélénkítő intézkedések révén. Ugyanakkor az utóbbi másfél-két hónapban ellentétes információk láttak napvilágot a gazdaság állapotáról. Például a tervezett 3,4%-os GDP-növekedés helyett a szakértők most már inkább 2-2,5%-ra számítanak. Továbbá a vártnál magasabb infláció a jelenlegi költségvetési struktúrában inkább súlyosbítja, mintsem enyhíti a büdzsé terheit. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, úgy vélik, hogy az elmúlt időszak nem növelte a 2025-ös költségvetés mozgásterét, ezért a jelenlegi helyzetben a költségvetés nem képes elviselni ezt a könnyítést. A kormány azonban abban bízik, hogy ezek a bevételi könnyítések az év második felében fognak megérkezni, ami javíthatja a költségvetés helyzetét. Ha ez nem következik be, akkor elkerülhetetlenné válik az adóbevételek növelése vagy a kiadások csökkentése, valamint az idei hiánycél elengedése. A 2025-ös költségvetés esetleges hatásainak számszerűsítése:
Ez alapján az idei intézkedések költségvetési mérlegre gyakorolt hatása nem tűnik drámainak, sőt, akár kezelhetőnek is mondható. Azonban fontos kérdés, hogy az előre nem várt, a fiskális egyensúlyt megzavaró tényezők mennyiben növelik meg ezt az összeget.
A 2026-os költségvetés várható hatásainak felmérése jelenleg rendkívüli bizonytalansággal terhelt. A 3 gyermekesek szja-mentessége következtében 170 milliárd forint feletti bevételcsökkenés várható, míg a csed és a gyed szja-mentessége körülbelül 10 milliárd forintot vonhat el a költségvetésből. A nyugdíjasok számára nyújtott juttatások szintén néhány tízmilliárd forintos áfa-kiesést eredményeznek. A legnagyobb kérdőjel azonban a 2 gyermekesek szja-mentességének mértéke, amely jelentős hatással lehet a költségvetésre. Nem állítjuk, hogy a 2026-os költségvetés megtervezése lehetetlen feladat lenne, de kétségtelenül kihívásokkal teli időszak elé nézünk. Különösen figyelembe kell venni, hogy az idei évre tervezett 3,7%-os hiánycél után jövőre a kormány 2,9%-os deficit elérésére törekszik.
