Az egészségügy területén bekövetkezett változások rendkívül fontosak, és érdemes naprakészen követni őket. A legfrissebb fejlemények és reformok ismerete segíthet abban, hogy jobban megértsük, milyen hatással vannak ránk és a jövőnkre. Legyen szó új kezel

Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár, hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány rávilágított az ellátórendszer minden gyengeségére és erősségére, és ez volt az a katalizátor, amely új irányt adott a reformoknak. A 2022 decemberében elfogadott jogszabálymódosítások alapján indultak el a szükséges átalakítások, amelyek a régi, a '70-es évekből származó betegellátási struktúrákat célozták meg. Pintér Sándor belügyminiszter a kórházszövetség év végi konferenciáján bejelentette, hogy a jövő évben is folytatódik az egészségügyi rendszer átalakítása. Tekintsük át, milyen lényeges változások léptek életbe idén.

A belügyminiszter tájékoztatása szerint az utóbbi években 90 új intézkedést vezettek be a betegellátás területén. Ezen intézkedések közé tartozik a hazai egészségügyben régóta megszokott paraszolvencia kivezetése, amely eddig 80-90 százalékos mértékben valósult meg, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatára. A paraszolvencia korábban az egészségügyi rendszer egyik legnagyobb problémájának számított. A kamara továbbra is elkötelezett a hálapénz megszüntetése mellett, de elnökük, Álmos Péter kritikával illette a helyzetet, miszerint az orvosok kriminalizálása az eljárások során problémás megoldásnak bizonyul.

Pintér Sándor a kórházszövetég év végi konferenciáján a béremelések kérdését is érintette. Kiemelte, hogy az orvosi fizetések utolsó, harmadik fázisú emelése tavaly január elsején 11 százalékkal zárult. A cél az volt, hogy a nyugat-európai szinthez közelítve a szakdolgozók bérei elérjék az orvosi alapbérek 37 százalékát. Ennek érdekében idén márciustól újabb 20 százalékos béremelés lépett életbe, amely a tavaly júliusi 18 és a 2022 januári 10 százalékos bérkorrekciót követi.

A tárca közleménye szerint a szakdolgozók a bérkompenzációval a 2010-es fizetésük négyszeresét vihetik haza idén, akkor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 170 900 forintot kaptak havonta, 2024. márciusától pedig már 800 ezer forintot, amiben már a pótlékok is benne vannak, ezzel nyugdíjalapot képez.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke úgy vélekedett lapunknak, hogy a jövőben a szektor számára kedvezőbb tendenciát vártak volna a bérek összegének emelkedésében. Ezen a véleményen volt Soós Adrianna is, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a béremelésnek nem csupán a pótlékok beépítése révén kellene megvalósulnia, hanem átfogóbb intézkedésekre is szükség lenne.

A szakdolgozói bérkorrekció 84 ezer embert érint, szintén márciustól öt fizetési osztályba sorolva, terhelés szerint differenciálva kapják meg fizetésüket.

Az Országos Mentőszolgálat által irányított új alapellátási ügyeleti rendszer 2023. február 1-jén debütált Hajdú-Bihar vármegyében, mint a pilotprogram első helyszíne. Ezt követően, a nyár hónapjaitól eltekintve, havonta újabb vármegyék csatlakoztak a rendszerhez. 2024 februárjában Fejér és Pest vármegyék is áttértek az új ügyeleti rendbe, míg októbertől Budapest is részesévé vált ennek a korszerűsített szolgáltatásnak.

A hazai alapellátási ügyeleti rendszer mostantól egységesen működik, így ha valakinek a háziorvos rendelési idején kívül van szüksége orvosi segítségre, a 1830-as telefonszámot kell tárcsáznia. Hétvégén, ünnepnapokon és hétköznapokon 16 óra után, valamint reggel 8 óra előtt az OMSZ diszpécserközpontja fogadja a hívásokat. Itt a betelefonálókat a helyzetük alapján tanácsokkal látják el, és ha szükséges, ügyeletes orvost küldenek, sürgős esetekben pedig mentőt dispatchálhatnak.

Többek között ilyen esetekben lehet indokolt az ügyeleti ellátás:

A járásközpontokban személyesen is felkereshető háziorvosi ügyelet működik hétköznap délután 16-22 óra, hétvégén és ünnepnapokon 8-14 óra között, Budapesten 15 helyszínen, a főváros sajátosságai miatt két telephelyen 24 órában. Az irányítószám megadásával pedig a legközelebbi ügyeleti pontra irányítják a betelefonálót.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) legfrissebb tájékoztatása szerint a gyermekorvosi ügyeletek száma a fővárosban jelentősen megnövekedett. Korábban csupán a Heim Pál Gyermekkórház látta el ezt a fontos feladatot, azonban októbertől kezdődően a Szent János Kórház, valamint a XIII. kerület Révész utcai rendelő is részt vesz az ügyeletes ellátásban. Ezen felül az agglomeráció területén is több ügyeleti pont áll a családok rendelkezésére, így még szélesebb körű segítséget nyújtva a gyermekek egészségügyi ellátásában.

A 2024-es statisztikák alapján Magyarországon körülbelül 6500 praxis működik, ebből pedig már 910 tartósan betöltetlen. A kormány több lépcsőben kidolgozott terve szerint 2028-ig szeretnék felszámolni az üres praxisokat, az Országos Kórházi Főigazgatóság irányítása alatt. Ennek keretében 1800-2500 fős beteglétszámú körzeteket fognak kialakítani, a jövőbeni alapellátás pedig a telemedicina pilotprogramjával kerülne biztosításra. Takács Péter korábban hangsúlyozta, hogy a körzethatárok kialakítása még a 80-as években történt, viszont azóta a demográfiai helyzet jelentősen megváltozott, hiszen a lakosság létszáma egymillió fővel csökkent.

A tavalyi év végén az egészségügyi államtitkár az IME konferencián hangsúlyozta, hogy a fekvőbeteg-ellátás volumene a Covid-járvány következtében 20-30%-kal csökkent. Az emberek egyre inkább tartózkodnak a kórházi kezelésektől, és ha lehetőségük van rá, inkább a járóbeteg-ellátást választják. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Digital Health Summiton is azt emelte ki, hogy az éves 60 millió orvos-beteg találkozóból a többség járóbeteg-ellátás keretében zajlik. Ennek tükrében a kormány decemberben jelentős forrásokat irányított át a járóbeteg-kasszába. Egy év végi határozat alapján 2025-re 7,7 milliárd forintot szánnak - első lépésként - 29 budapesti és Pest vármegyei szakrendelő felújítására az Egészséges Budapest Program keretében.

A kapacitások hatékonyabb kihasználása érdekében az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) révén összekapcsolt EgészségAblak mobilalkalmazás idén számos új funkcióval gazdagodott. Mostantól nemcsak a vizsgálati időpontok lefoglalására van lehetőség, hanem azokat törölni vagy módosítani is könnyedén lehet. A gyorsabb ügyintézés érdekében a nem beutalóköteles ellátások esetében területi korlátozások nélkül is elérhető az előjegyzés lehetősége.

November végére már 3 millió felhasználó töltötte le az alkalmazást, és 134 egészségügyi intézmény 3453 szakrendelése csatlakozott a rendszerhez, amely októbertől lehetőséget biztosít a betegelégedettségi visszajelzések megadására is. A Járóbeteg-Irányítási Rendszerhez azok az intézmények csatlakozhatnak, amelyek heti 200 óránál több rendelési idővel és legalább öt különböző ellátási területen működnek. Pintér Sándor belügyminiszter nyilatkozata alapján a kórházak mindössze 60%-a van kapcsolatban ezzel a rendszerrel. Bár a JIR már működik, a miniszter úgy véli, hogy még nem nyerte el a teljes orvosi közösség bizalmát.

Szeptembertől az osztályfőnöki órák keretében megkezdődött az egészségnevelés bevezetése az iskolákban. A tanév első napjaitól egy újabb lényeges változás lépett életbe: amennyiben valaki egészségügyi okok miatt marad távol az iskolából, a tanintézmények orvosi igazolást követelnek meg. Ez az igazolás közvetlenül a Kréta-rendszerbe kerül feltöltésre, amelyet a dokumentumot kiállító orvos küld el. A papíralapú igazolások megőrzése is biztosított, hogy az informatikai rendszer esetleges hibái ne okozzanak problémát. A rendszer első komolyabb terhelésekor, a felső légúti megbetegedések időszakának kezdetén, Havasi Katalin, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának főtitkára azt nyilatkozta, hogy az EESZT-be integrált dokumentumok egy kattintással elérhetők az intézmények számára, így a szülőknek és az orvosoknak is jelentős könnyebbséget jelent, hiszen nem szükséges a rendelőbe menniük az igazolásért.

A Magyar Közlöny 2024. május 7-i számában közzétett információk szerint a méhnyak- és emlőszűrés mellett mostantól a szervezett vastagbélszűrés is része az országos népegészségügyi programoknak. A 50 és 70 év közötti nők és férfiak kétévente kapnak meghívót a részvételre, amely során egy otthoni mintavételhez szükséges egységcsomagot biztosítanak számukra. Ezt követően a mintát be kell küldeni a laboratóriumi vizsgálatra. Fontos megjegyezni, hogy a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb daganatos betegség a magyar lakosság körében, és a kóros elváltozások akár 8-10 évig is észrevétlenek maradhatnak. A szűrővizsgálatok révén azonban lehetőség nyílik a korai felfedezésre, amely jelentősen növelheti a gyógyulás esélyeit.

Az életkor szerint ajánlott, és a nemenként esedékes népegészségügyi szűrésekről hamarosan push üzenet is értesíteni fogják az EgészségAblak felhasználókat. A részvétel továbbra is önkéntes alapon történik, a 25-65 év közötti nők kétévenkénti méhnyakszűréséhez, és a 45-65 év közötti nők nők háromévenkénti mammográfiás vizsgálatára való meghívásához hasonlóan.

A munkavédelemről szóló törvény alapján szeptember 1-jétől megszűnt a munkára való alkalmasság kötelező orvosi vizsgálathoz kötése, de a munkáltató továbbra is előírhatja. A kormány honlapján megjelentek szerint azon munkaköröknél elvárás a foglalkoztatás-egészségügyi vizsgálat, ahol fokozott baleseti veszélynek, terhelő munkahelyi klímának, zajnak, ionizáló sugárzásnak, mesterséges optikai sugárzásnak, vibrációprevenciós határértéket meghaladó esetben, kémiai kóroki tényezőnek, járványügyi érdekből kiemelt munkakörnek, tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak, biológiai kóroki tényezőnek, éjszakai műszakban végzett munkának, valamint 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak vannak kitéve a munkavállalók. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a munkáltatónak ingyenesen kell biztosítani.

Pintér Sándor a kórházszövetség által rendezett konferencián beszélt arról, hogy a vastagbéldaganat patológiai kiértékelésében a mesterséges intelligencia már 80 százalék feletti hatékonyságot mutat. "Bízom benne, hogy ez a szám hamarosan 94 százalékra növelhető" - tette hozzá. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a technológia jelentős szerepet játszhat a diagnosztikai folyamatok felgyorsításában, valamint az EESZT rendszerében tárolt adatok strukturált integrálásában.

2025 júliusában csatlakozunk az európai egészségügyi adattérhez, a miniszter szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér jó példával szolgálhat, de úgy véli, inkább abban lesz jelentősége, hogy más országban történő rosszullét esetén az adott orvos soron kívül a magyar beteg adataihoz juthat.

Puskás Zsolt, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) informatikai szakértője a Digital Health Summit keretében kifejtette, hogy a laborleletek kiemelkedő szerepet játszanak az orvosi döntéshozatalban, mivel ezek az adatok 60-70 százalékban befolyásolják az orvosok választásait. A laborleletek rendkívül adatgazdag egészségügyi dokumentumok, átlagosan 21-27 különböző mérési paramétert tartalmaznak. Érdekesség, hogy már a nyár folyamán a laborleletek 40 százaléka strukturált formában került integrálásra a rendszerbe, ezzel is javítva az adatkezelés hatékonyságát.

Az eBeutalók 86%-a már most is strukturált adatigénylést tartalmaz, és ez a szám a következő év első hónapjaiban 94%-ra nőhet. Joó Tamás, az adatvezérelt egészségügy szakértője és a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese rámutatott, hogy a vizitek során a betegek felének egészségügyi előzményeit kell áttekinteni. A mesterséges intelligenciával működő szoftverek révén pedig lényegesen gyorsabban hozzáférhetünk az aktuális ellátáshoz szükséges információkhoz.

Kádár Magdolna, a Belügyminisztérium Egészségügyi Fejlesztéspolitikai és Ágazati Informatikai Főosztályának vezetője, beszámolt arról, hogy tavaly egy mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoportot alakítottak. Ennek célja az adatkezelés és -strukturálás javítása, valamint a képalkotó eljárások kiértékelése. A csoport a mesterséges intelligencia technológiáját nemcsak az adminisztrációs folyamatokban és a betegútmenedzsment (JIR) területén alkalmazza, hanem a távkonzultációk során is.

Takács Péter korábban kifejtette, hogy a magán- és közegészségügy elkülönítése továbbra is napirenden van. Ezen kívül világosan rávilágított arra, hogy miként különböztetik meg az állami és a profitorientált egészségügyi szolgáltatókat.

Hozzátette, hogy a tulajdonosi forma nem játszik lényeges szerepet. A magánbiztosítók számára nem tervezik a piac megnyitását. "A NEAK biztosítói szerepének helyreállításával és megerősítésével olyan szektorsemleges finanszírozást kívánunk megvalósítani, amely magasabb szintű szolgáltatásvásárlási és ellenőrzési funkciókat biztosít" - fejtette ki. A bonyolult és költséges, hiánypótló beavatkozásokat végző magánszolgáltatók továbbra is szerződhetnek az állammal.

A korábbi időszakban a CT- és MR-vizsgálatok egyharmadát magáncégek végezték, amelyek vagy teljes körű szolgáltatást nyújtottak, vagy a kórházakban támogatták a betegek ellátását. Pintér Sándor kiemelte, hogy 2026-ra minden állami egészségügyi intézménynek rendelkeznie kell CT- és MR-készülékekkel, míg 2025-re a cél az, hogy az ellátottság elérje a legalább 85 százalékot.

A patikákat illetően két fontos változás történt: az egyik, hogy május 6-tól a fiókpatikákban nem kötelező a gyógyszerész jelenléte, de szükség esetén 15 percen belül kell biztosítani a gyógyszerésszel való konzultáció lehetőségét. Ezt akkor Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke úgy értékelte lapunknak: a leginkább rászoruló térségekben ezzel a betegellátás minősége romlik, a 15 perces várakozási idő szaktanácsadásra irreális.

A február 22-én megjelent Magyar Közlöny tájékoztatása szerint 2025 januárjától a kórházak egységes gyógyszerellátását egy projekttársaság irányítása alá helyeznék. Ezzel párhuzamosan a decemberi IME konferencián a kamaraelnök hangsúlyozta, hogy a kórházmenedzsment már megkapta a felhatalmazást a következő év gyógyszerközbeszerzéseinek elindítására. Ez arra utal, hogy a tervezett változások valószínűleg mégsem lesznek azonnali hatályúak. A kórházi gyógyszeradagoló automaták bevezetése kapcsán pedig elmondta, hogy betegbiztonsági szempontból kedvező fejlesztésnek tartja azt, továbbá az informatikai és szakmai egységesítés lehetőséget teremt a helyi gyógyszerészek számára a páciensek utógondozásában, mivel így betekintést nyernek a kórház által előírt gyógyszerekbe.

Takács Péter államtitkár közlése szerint a kódkarbantartásban is haladnak előre azon elv mentén, hogy költséghatékonyan minél több életévet nyerjen a lakosság. Mint ismertette, már év elején 31 milliárd forint értékben fogadtak be olyan gyógyszereket, amelyek korábban csak egyedi méltányosság alapján voltak elérhetők. Hozzátette: a gyógyszerkassza idén további 50 milliárd forinttal bővült.

Kiemelte azt is, hogy a 2025-ös költségvetés keretében 150 milliárd forintot különítettek el kórházi kódkarbantartásra. Az egészségügyi államtitkár szavai szerint léteznek olyan intézmények, amelyek jelentősebb adósságot halmoznak fel. Amennyiben ugyanolyan profilú és méretű kórházak között jelentős eltéréseket észlelnek, az indokolttá teszi a helyzet alapos felülvizsgálatát. Emellett a már szűkebb mozgástérrel rendelkező menedzsmentek felelősségét is figyelembe veszik.

Heves vármegyében egy pilot program indult az anomáliák kiküszöbölése érdekében, amelybe nyolc-tíz kórház kapcsolódott be. A program során megállapították, hogy több mint 12,5 milliárd forint forráshiány tapasztalható, amely az említett 150 milliárd forintos költségvetés tervezésébe is belekerült. "Ez a hiány körülbelül a fekvőbeteg-ellátásban előforduló hasonló betegségcsoportok (HBCS-k) és a járóbeteg események mintegy 70 százalékát érinti" - nyilatkozta az államtitkár. A fennmaradó 30 százalék kapcsán hangsúlyozta, hogy a szakmacsoportok alapos átvizsgálásával és folyamatos kódkarbantartással törekednek a költségek racionalizálására.

Pintér Sándor korábban kifejtette, hogy a hazai egészségügy helyzetének elemzésével megbízott Boston Consulting Group ajánlása alapján 2-3 ezer ellenőr alkalmazása lenne indokolt az egészségügyi intézményekben. Azonban a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy "erkölcsi szempontból jobban állunk, ezért a jelenlegi 100 helyett mindössze 300 ellenőr kinevezését tervezzük".

Az egészségügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a szakmai ellenőrök feladata, hogy megerősítsék a kormányhivatalok és a NEAK ellenőrző főorvosi rendszerének működését. A béremelések, amelyek az orvosi szakmában zajlanak, azonban megnehezítik a szükséges szakembergárda kiépítését. Az ellenőrök figyelemmel kísérik, hogy az orvosok és szakdolgozók valóban jelen vannak-e munkaidejük alatt, valamint azt is ellenőrzik, hogy a betegek ténylegesen teljesítik-e a kórházban eltöltött dokumentált napjaikat. Ezzel a lépéssel a finanszírozott egészségügyi ellátás minősége és megfelelősége kerül a középpontba.

A jövő évi költségvetés szerint egészségügyre 3717 milliárd forintot fordítanak, amely 330 milliárd forinttal több, mint 2024-ben.