Váratlan szövetségesek támogathatják Magyarországot Ukrajna EU-csatlakozásának megakadályozásában.

Az Orbán Viktor irányítása alatt álló Magyarország meglepő szövetségesekre lelhet az Ukrajna EU-csatlakozásának megakadályozására irányuló törekvésében, például Emmanuel Macron francia elnök személyében.

Az október 1-jei koppenhágai EU-csúcstalálkozó előtt António Costa, az Európai Tanács portugál elnöke azon dolgozik, hogy megoldást találjon Magyarország ellenállásának megkerülésére Kijev EU-csatlakozási folyamatában, valamint más elakadt bővítési kérelmek esetében. Mint azt a hirado.hu-n írtuk, a portugál politikus azt javasolta, hogy változtassák meg az EU szabályait, és engedélyezzék, hogy a csatlakozási tárgyalások a jelenlegi, egyhangú beleegyezés helyett minősített többségi döntéssel is megkezdődhessenek hivatalosan.

Costa terve azonban komoly ellentmondásokkal néz szembe. Jelenleg Orbán Viktor az EU vezetői közül egyedüliként vétózza Ukrajna uniós csatlakozását, ami közvetve Moldovára is kihat, hiszen a két ország pályázata szorosan összefonódik. Más vezetők viszont különböző okokból állnának ki mellette, főként a vétójoguk védelmének érdekében. A terv több tagállam részéről, köztük Franciaország, Hollandia és Görögország részéről is ellenállásba ütközik, és Dániában sem várható, hogy széleskörű támogatásra találjon – állítják névtelenséget kérő EU-diplomaták és egy francia elnöki tisztviselő.

A Politico híradása alapján...

Ez pedig rivalizálásokat nyitna meg, például a görögöknél, akik számára fontos, hogy blokkolni tudják Törökország EU-tagságát, ugyanúgy, ahogy a bolgárok Észak-Macedóniáét, vagy a horvátok Szerbiáét.

Egy magasan rangsorolt EU-tisztviselő állítása szerint Costa javaslata szerdán kerül napirendre Koppenhágában. Azonban a javaslattal szemben felálló ellenzők tábora túl erősnek tűnik. Ha az ár az, hogy Ukrajnának és Moldovának hónapokat, vagy akár éveket kell várnia a csatlakozási folyamat elősegítésére, ezek az országok készen állnak megfizetni ezt az árat. "A szabályok játék közbeni megváltoztatása egyáltalán nem győz meg bennünket, hiszen pontosan ezt javasolják néhányan" – nyilatkozta egy névtelenséget kérő magas rangú uniós diplomata.

"Amennyiben minősített többségi szavazást alkalmazunk a csatlakozási folyamat elősegítésére, jelentős kockázatot jelent, hogy a folyamat egyre inkább politikai befolyás alá kerülhet" – fogalmazott.

Costa kezdeményezése ezen a héten elnyerte az Európai Bizottság támogatását is. A tisztviselők zártkörű megbeszélésen megjegyezték, hogy:

Costa ötlete az lenne, hogy a köztes szakaszokban vezessenek be minősített többségi szavazást, így a folyamat akkor is haladhatna, ha néhány ország ellene van. Az EU-hoz való végső csatlakozáshoz azonban továbbra is egyhangú döntésre lenne szükség.

A javaslat azonban most komoly ellenállásba ütközik olyan vezetők részéről, akik a tagsági vétót nemzeti szuverenitásuk alapvető védelmi mechanizmusának tartják. A Politico több példát is felhozza, köztük Görögországot, amely már régóta ellene van Törökország EU-tagságának, hivatkozva arra, hogy ez biztonsági kockázatot jelenthet. Athén a vétóját arra használja, hogy biztosítsa: Ankara soha nem léphet be az EU-ba – még akkor sem, ha Törökország pályázata jogi értelemben felfüggesztésre került.

Franciaország történelmi szempontból is tartózkodott Törökország uniós csatlakozásától. Macron elnök már 2018-ban világosan kifejezte, hogy Erdogan török elnök számára nincs reális lehetőség a csatlakozási tárgyalások előrehaladására.

Ez a helyzet Bulgáriára is vonatkozik, amely szeretné megakadályozni Észak-Macedónia uniós csatlakozását, illetve Horvátországra, amely régóta ellenzi Szerbia integrációját.

Egyik uniós diplomata kifejezte véleményét a következőképpen:

Az EU vezetői nyilvánosan kifejezhetik ellenérzésüket Magyarország Ukrajna EU-csatlakozásának megakadályozása kapcsán, de a zárt ajtók mögött sokan úgy érzik, hogy ez egy kényelmes lehetőség arra, hogy elrejtsék saját politikai kívánalmaikat.