Évek óta szemmel kísérjük a forint alakulását, és most elérkezett az idő, hogy végső következtetéseket vonjunk le róla.

Mint egy súlytalan tollpihe, amely a szeszélyes szélben táncol, úgy ingadozik a forintunk, hol a magasban, hol a mélyben - ez a kép talán a legjobb módja, hogy leírjuk a magyar valuta elmúlt két-három évének viszontagságait. Ha hosszabb távra tekintünk, akkor inkább Sziszifusz alakját idézi meg a magyar pénz, amely hiába próbálkozik felfelé emelkedni, végül mindig újra a mélységbe zuhan. Sorozatunk századik részében áttekintjük, hogyan éltük meg valutánk küzdelmes éveit, és miért tűnik úgy, hogy a 300 forintos euró már csupán egy távoli, nosztalgikus emlék maradt a múlt homályában.

Mint egy viharos tenger hullámaiban hánykolódó hajó, úgy ingadozott a forint az árfolyamok zabolátlan tengerén az elmúlt évek során. A legszembetűnőbb változások 2022 februárjában következtek be, amikor is a világ figyelme az orosz-ukrán konfliktusra irányult. A háború kitörése előtt, február 23-án, mindössze 357 forintért lehetett beszerezni egy eurót, de a konfliktus súlya, mint egy nehéz teher, egyre inkább megroppantotta valutánk stabilitását, és mélyebb árfolyameséseket eredményezett.

Habár a forint azóta visszatért a 410 körüli szintekre, ha a háború kitörését megelőző naphoz képest nézzük (2022. február 23.), akkor idén január 21-ig a forint jelentős értékvesztést szenvedett el - nem csak az euróval és a dollárral, de a régiós devizákkal szemben is:

Miért is olyan lényeges ez számunkra, és milyen módon tükröződik mindennapi életünkben? Az infláció, amely az elmúlt években jelentős hatással volt ránk, a bizalom megingását és ennek következtében a fogyasztás csökkenését eredményezte. Ezért az Index szerkesztősége, együttműködve a Közélet rovat újonnan csatlakozott gazdasági szakértőivel, úgy döntött, hogy rendszeresen nyomon követi a deviza- és tőzsdepiacok alakulását. Ekkor már javában zajlott az energiaválság, amely mindannyiunk életére kihatott, így az első heti összefoglalónk címe is a helyzethez igazodott: "A gázárak ingadozása csuklóztatta a forintot".

A forint megszemélyesítése akkoriban még újdonságnak számított a szakmai újságírás világában; az olvasók egy része némi fenntartással fogadta ezt a megközelítést, míg mások lelkesedéssel üdvözölték. Ekkor született egy Reddit-bejegyzés is, amelyben az internet közönsége a forintos címadásokkal kapcsolatos véleményeket cserélt, és izgalmas eszmecserék indultak. Azóta már szinte minden lap alkalmazza ezt a gyakorlatot, így tulajdonképpen trendet indítottunk el az évek során. Sorozatunkat kezdetben egyedül én irányítottam, a szerkesztőink útmutatásait követve, de később más szakértők is csatlakoztak hozzánk, elemző intézetekből és bankokból érkezve, gazdagítva a diskurzust.

A legnépszerűbb devizapiaci cikkeink általában azok voltak, amelyekben felfedtük, miként befolyásolja a forint aktuális árfolyama a mindennapi életünket. Ezek a cikkek gyakran több százezer olvasót vonzottak, mint például a 2023 májusában publikált "Olyat lépett a forint, ami a naptejet is leolvasztja az arcunkról" című írásunk. Ebben arról értekeztünk, hogy a jegybank lehetséges kamatcsökkentése következtében a forint gyengülhet, így érdemes lehet elhalasztani a nyaralásra szánt deviza átváltását. Most ismét szakértőket kértünk fel, hogy elemezzék a forint és a magyar tőzsde teljesítményét az elmúlt két-három év tükrében, mióta az Index folyamatosan figyelemmel kíséri az eseményeket.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője osztotta meg velünk gondolatait a kérdés kapcsán.

Ez a szakértő szerint olyan okokra vezethető vissza, amelyek a régiós országokban ugyan megjelennek, de kisebb hatással - például az orosz energiahordozókról való leválás és az ehhez kapcsolódó ellátásbiztonsági kockázat Lengyelországot nem érinti annyira, mint Magyarországot vagy Szlovákiát. De vannak olyan tényezők is, amelyek nagyobb részt Magyarország-specifikusak:

De nézzük időrendi sorrendben. Az orosz-ukrán háború kitörését követően az árfolyam gyengülni kezdett, ez a gyengülés jelen volt a régiós devizákkal szemben is. Az euróval szemben a 400-as árfolyamot 2022. június 20-án lépte át először a forint, majd augusztusra 410 fölé gyengült. Ebben szerepe volt az energiapiacnak: egyrészt ekkor szabadult el a gáz világpiaci ára, illetve a belengetett szankciók ellátásbiztonsági kockázatot hoztak.

A gázárak drámai emelkedése komoly nyomást gyakorolt a folyó fizetési mérlegre, ami hozzájárult az árfolyam gyengüléséhez is.

Az energiapiac megnyugvásával 400 alá tudott erősödni az árfolyam, ám ez nem tartott sokáig. Szeptemberben az MNB váratlanul a kamatemelési ciklusának leállításáról döntött, és így az árfolyam ismét lejtőre került, október közepére meghaladva a 430-as szintet. A forint stabilizálása érdekében az MNB ekkor lépett, és 500 bázisponttal megemelte az effektív rátát, illetve biztosította az energiavásárláshoz szükséges devizát.

December elejére az árfolyam némileg megnyugodott - de csak némileg, ez továbbra is gyenge szintet jelentett.

Ekkoriban az euró értéke pontosan 410 forint, míg a korona 16,83, a zloty 87,42, a lej pedig 83,2 forintba került. A dollár árfolyama 392,68 forintot mutatott. Az év hátralévő részében a forint némileg erősödött, és az év végére az árfolyam a 400 forintos szint körüli értéken zárult. Ennek a stabilizálódásnak egyik kulcsfontosságú oka az volt, hogy az Európai Bizottság zöld lámpát adott a partnerségi megállapodásnak, amely nélkülözhetetlen feltétele volt az uniós források folyósításának.

Ekkor megkezdődött a monetáris politika lazítása. A Magyar Nemzeti Bank figyelt arra, hogy a forintárfolyam ennek nyomán ne gyengüljön túl nagy mértékben, de azért egy trendszerű gyengülés mindenképpen látszott.

Ebben szerepet játszottak a vártnál rendre gyengébb makrogazdasági adatok, illetve a szintén gyengélkedő német gazdasághoz fűződő szoros viszony is, ami rontotta a magyar gazdaság kilátásait.

A gyengülés mértékét tovább növelte az egyensúlyi mutatók kedvezőtlen állapota, amelyet a magas hiány és infláció jellemzett. Ezen felül a politikai tényezők, például az Európai Bizottsággal fenntartott kapcsolat is hozzájárult a helyzet romlásához. Tavaly februárig azonban az árfolyam a 390-es szint alatt stabilizálódott, majd az utolsó negyedévben drámai gyengülésnek indult. Ennek hátterében a nemzetközi gazdasági környezet megváltozása és a dollár erősödése állt, ami különösen érzékenyen érintette a forintot.

Ebben az időszakban ugyanakkor a piac már egyre inkább árazta a márciusi jegybanki elnökváltást, amiben sokáig egy túl laza monetáris politika kockázatát látták - nem véletlen, hogy Varga Mihály nem győzött kiállni a stabil és kiszámítható forintárfolyam mellett.

A forint tehát régiós összevetésben is gyengén teljesít, ez azonban nem egyetlen tényezőre vezethető vissza. Bár a mostani 6,5 százalékos kamat a régió legtöbb országáénál magasabb (csak a román van ugyanezen a szinten), ez kevés ahhoz, hogy stabilan és megfelelően erős szinten tartsa az árfolyamot.

A magyar tőzsde az utóbbi időszakban kiemelkedő teljesítményt nyújtott. 2022. december 1-jén a BUX index 46.368 ponton zárta a napot, míg 2023. január 21-én már 85.032 pontra emelkedett, több új rekordot felállítva ezzel.

Ez tehát azt jelenti, hogy a részvényindex értéke kicsivel több, mint két év alatt 83,4 százalékkal emelkedett, azaz bőven infláció feletti növekedést ért el és a kockázatmentes hozamot is jóval meghaladta.

Regős Gábor lapunknak elmondta, hogy "az emelkedés egy olyan gazdasági környezetben zajlik, ahol a növekedés alacsony, és a helyzet inkább stagnálásként jellemezhető". Érdekesség, hogy ez a növekedés jelenleg is folytatódik, a BUX hétről hétre újabb csúcsokat döntöget.

2010 januárjában még 270 forint körüli árfolyamon mozogtak az eurók, míg manapság ez a szám már 410 forint körül ingadozik. Szakértőink véleményét kértük arról, hogy vajon van-e esély arra, hogy a forint valaha is visszatérjen a 300 forintos szint alá.

Nem lehet elképzelni, hogy ekkora mértékű forinterősödés valósuljon meg anélkül, hogy súlyos makrogazdasági következmények ne lépnének fel. Az import hirtelen olcsóbbá válása miatt a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg egyensúlya jelentősen megbomlana.

- mondta lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. tapasztalt elemzője.

Rodic Ádám, az MBH Elemezési Centrum elemzője sem lát sok esélyt a 300-as szint újboli elérésére. A miérthez szerinte érdemes elgondolkodni azon, hogy ehhez mi kellene:

A helyzet nem tűnik túl biztatónak: bár a reálnövekedés várhatóan túlszárnyalja az euróövezet teljesítményét, az infláció szintén feltehetően magasabb lesz ezen a téren. Ráadásul még nem említettük a potenciális újabb válságokat, amelyek könnyedén felboríthatják a forint árfolyamát.

- magyarázta Rodic Ádám, aki szerint a forint jelentős nominális felértékelődésére nem túl sok esély mutatkozik: legfeljebb mérsékelt erősödést lehet feltételezni, és ahhoz is kedvező körülmények kellenek.

Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy nem tanácsos a mesterségesen felnagyított értékelések iránti vágyakozás: ilyen lépések, ha nincsenek mögöttük szilárd alapok, könnyen megemelhetik az ország költségeit a külföldi befektetők szemszögéből.

Gondoljunk bele, milyen következményekkel járna, ha a forint hirtelen jelentős erősödésnek indulna a jelenlegi piaci helyzetben. Manapság a külföldi áruk gyakran csak egy hajszálnyival drágábbak a belföldieknél, így ha a forint értéke emelkedne, és kevesebb forintot kellene kifizetnünk egy euróért, a külföldről beszerzett termékek még vonzóbbá válhatnának a hazai kínálathoz viszonyítva. Ez a helyzet a vásárlók számára még kedvezőbb alternatívákat kínálna, potenciálisan átalakítva a piaci dinamizmust és a fogyasztói szokásokat.

A vállalatok szempontjából nézve, a nemrégiben jelentősen növekedő bérköltségek ellensúlyozása az exportbevételek csökkenésével (amit a forint erősödése okozna) még nehezebbé válna, különösen, mivel az ipari export teljesítménye már most sem kifejezetten jó.

Uniós tagságunkkal vállaltuk az euró bevezetését, azonban jelenleg még nincs céldátum, és a közös valuta bevezetésének előfeltételeit sem teljesíti Magyarország.

Jelenleg nem mutatkozik kormányzati szándék az euró bevezetésére, pedig az elmúlt évek fényében talán több előny származhatott volna belőle, mint hátrány.

- osztja meg véleményét Varga Zoltán, akit arra is megkérdeztünk, hogy milyen pozitív és negatív aspektusai lehetnek az euró bevezetésének:

Hátrányok:

Persze ezek a kérdések akkor lehetnének aktuálisak, ha Magyarország egyáltalán megfelelne a technikai feltételeknek. Rodic Ádám szerint 2030 előtt nem várható az euró bevezetése. A lapokat persze megkavarhatja, ha az Európai Központi Bank bevezeti a minden tagállam számára elérhető digitális eurót.

Ha lesz könnyen hozzáférhető digitális euró, és esetleg sok magyar állampolgár vagy vállalkozás szeretné azt a digitális pénztárcájában tartani, akkor olyan kockázat adódhat, hogy a monetáris politika hatékonysága csökkenhet, mert az MNB-nek kisebb pénzmennyiségre van ráhatása - amiről a devizahitelezés kapcsán már van keserű tapasztalat

Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója, korábban lapunknak elmondta, hogy a digitális jegybankpénzekről részletesen nyilatkozott az Indexnek.

A szakértőket végül arra kértük, hogy tegyenek becslést arra, hova várhatjuk a forintot az euróval szemben az idei év végén:

Rodic Ádám előrejelzése szerint az átlagos árfolyam 405 forint körüli értékre tehető. Ezzel szemben az Equilor elemzői év végére 420 forintos szintet várnak a forint és az euró párhuzamában.

Rodic megjegyezte, hogy Donald Trump elnöksége és a vámokkal kapcsolatos fenyegetései elsőre kedvezőtlen időszakot jeleztek előre a forint számára. Azonban a piaci szereplők már november eleje óta tudatában vannak Trump győzelmének, és ha a dollár árfolyamát vagy a tengerentúli kamatvárakozásokat nézzük, sok tényező már beépült az árakba - beleértve olyan intézkedéseket is, amelyeket Trump végül lehet, hogy nem hajt végre.

A beiktatást követően úgy néz ki, hogy valószínűleg sikerül elkerülnünk a legdrasztikusabb vámemelésekkel kapcsolatos forgatókönyveket.

- véli a szakértő. Ennek következtében a dollár a napokban gyengült, és a tengerentúli kamatcsökkentési várakozások is némileg erősödtek. Továbbá Trump fosszilis energiahordozók kitermelésének felfuttatásáról szóló tervei kínálati oldalról csökkentenék az inflációs nyomást, amely szintén csökkentheti az amerikai kamatkilátásokat, ezzel támogatva a forintot.

Ugyanakkor hazai szempontból aggasztó tendencia figyelhető meg: a fokozódó inflációs várakozások miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem engedheti meg a forint további gyengülését. Ezt az alelnök is nemrégiben megerősítette.

Rodic Ádám hangsúlyozta, hogy az MNB jelen állás szerint nem tervez kamatcsökkentést, így valószínűleg a következő hónapokban az alapkamat változatlan marad. Ez a helyzet kedvező nemzetközi környezet mellett lehetővé teheti, hogy a devizapiacokon egyre inkább érvényesüljenek a forintot támogató alapvető tényezők. Ilyenek például a folyó fizetési mérleg többlete, a csökkenő költségvetési hiány, valamint a forint javára fennmaradó pozitív kamatkülönbözet.

A szakértő a forint utóbbi 2-3 évének teljesítményét elemezve hangsúlyozta, hogy mivel kis nyitott gazdaságról van szó, ahol lebegő árfolyamrendszer működik, a forint jelentős mértékben reagált a globális gazdasági eseményekre. Az energiaválság, a geopolitikai feszültségek, valamint a nemzetközi kereskedelmi háborúval kapcsolatos hírek mind befolyásolták a deviza mozgását, tükrözve a piaci érzékenységét és a világpiaci trendekre való gyors alkalmazkodását.

Tehát az elmúlt évekből azt lehet leszűrni, hogy a forint továbbra is egy érzékeny, feltörekvő piaci deviza, amely erőteljesen reagál a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság változásaira.

A forint gyengülése nem okoz meglepetést, hiszen hazánkban jelentős inflációs különbségek figyelhetők meg az euróövezettel összehasonlítva. Hosszú távon ez a jelenség mindig a magasabb inflációval rendelkező deviza gyengülését valószínűsíti. Ugyanakkor a szakértők jelenleg nem várják, hogy a 2022 őszén tapasztalt árfolyamszintek visszatérjenek, mivel a gázválság újbóli kirobbanása, amely az egyik fő tényező volt, mostanra nem tűnik valószínűnek.