Decemberben az infláció elérte éves csúcsát.

A tavalyi év utolsó hónapjában az árak 4,6 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, és egyetlen hónap alatt is jelentős növekedést mutattak. Az élelmiszerek ára egyre inkább felfelé ível, míg a benzin költségei is emelkedtek. Ráadásul a rezsiszámítás módszertana sem tűnik elegendőnek ahhoz, hogy érdemben csökkentse az inflációt.

Az infláció tovább emelkedett, és ismét átlépte azt a 2 és 4 százalék közötti toleranciasávot, amelyet a Magyar Nemzeti Bank még elfogadhatónak tart. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint 2024 decemberében a helyzet tovább romlott, ami aggasztó jele a gazdasági stabilitásnak.

A fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest.

Egyetlen hónap alatt, novemberről decemberre 0,5 százalékkal nőttek az árak. A mostaninál nagyobb áremelkedést éves szinten utoljára épp 2023 decemberében mért a KSH.

Ez azt is tükrözi, hogy a 2024-es évben az infláció átlagosan 3,7 százalékos mértéket mutatott.

Részletesen a következőképp állt össze a mostani szám:

A 20 európai ország közül, amelynek decemberi inflációs adatait az Eurostat eddig nyilvánosságra hozta, egyetlen egy sem mutat magasabb inflációs rátát, mint Magyarországé. Elképzelhető, hogy a végleges adatok megjelenésekor a román inflációs mutató még kedvezőtlenebb lesz a mieinknél.

Az elemzők már hónapok óta figyelmeztetnek arra, hogy 2024 végére az infláció várhatóan megugorhat, akár a toleranciasáv felső küszöbét is átlépve. Ehhez nem is volt szükség a forint gyengülésére vagy az üzemanyagárak emelkedésére; a bázishatás önállóan is érezteti hatását. 2023 során havi bontásban októberben és decemberben csökkent az átlagos árszint, míg novemberben stagnálás figyelhető meg. Ennek következtében most egy alacsonyabb árszinthez viszonyítunk, mint amit néhány hónappal ezelőtt tapasztaltunk.

Az utóbbi hónapok változásainak legszembetűnőbb következménye az élelmiszerárak ismételt emelkedése. Ezt a HVG év végi bevásárlókosara is megerősíti, és a KSH statisztikái is jelentős drágulásról tanúskodnak. Például a liszt ára 36,2, a tojásé 21,9, a tejé 19,5, míg a vaj és vajkrém 16,4 százalékkal drágult az elmúlt évhez képest. Az átlagos árnövekedést azonban némileg mérsékelték olyan termékek, mint a száraztészta, amely 7,1 százalékkal olcsóbb lett, valamint a margarin 3, és a cukor 2,6 százalékkal csökkent.

Egyetlen hónap leforgása alatt, novemberről decemberre az átlagos élelmiszerárak 0,4 százalékkal emelkedtek. Különösen a tojás ára ugrott meg, 10,4 százalékkal drágulva, míg a vaj és vajkrém 6,9 százalékos áremelkedést mutatott. Ugyanakkor nem minden termék ára emelkedett: a liszt 4,4, a száraztészta 1,5, a cukor pedig 0,8 százalékkal olcsóbb lett a novemberi árakhoz képest.

Az infláció terén a legnagyobb terhet nem az élelmiszerek, hanem a szolgáltatások jelentették az elmúlt évben is. A járműjavítás költségei például 10,5%-kal emelkedtek, míg a lakáskarbantartás 8,9%-os dráguláson ment keresztül. A testápolási szolgáltatások árának növekedése 8,7%-ot tett ki, és az autópályadíjak, járműkölcsönzési díjak, valamint a parkolási költségek is 10,4%-kal nőttek. A lakbér viszont a legnagyobb mértékben, 12,6%-kal emelkedett, így jelentős terhet rótt a háztartásokra.

A tartós cikkek árában látszhat meg leginkább az hosszú távon, hogy a forint jóval gyengébb, mint egy éve volt.

Ahogy a nagykereskedők a megállapodásaikat kialakítják, a forint gyengülése általában néhány hónapos késlekedéssel tükröződik az árakban. Jelenleg azonban a magyar valuta mélyrepülése már hónapok óta tart. A tartós fogyasztási cikkek körében eddig egy kulcsfontosságú tényező miatt tapasztalhattunk negatív inflációt: a használt autók ára jelentősen, akár 4,8%-kal is csökkent az előző évhez képest. Azonban ennek a trendnek mostanra vége szakadni látszik, hiszen ez az árcsökkenés már nem elég ahhoz, hogy az árucsoport átlagához hozzáadjon. Ezzel szemben az új autók ára 5,3%-kal, a szobabútoroké 2,7%-kal, míg az ékszereké egy szembetűnő 15,3%-kal emelkedett az egy évvel ezelőtti szinthez viszonyítva.

A benzin ára ismét jelentős emelkedésen ment keresztül: novembertől decemberig 2,2%-kal nőtt, így most már 8,3%-kal drágább, mint egy évvel ezelőtt. Az "egyéb cikkek" kategóriájában, amely az üzemanyag mellett fontos szerepet játszik, a gyógyszerek átlagos ára is emelkedett, 3,1%-kal a 2023-as év végéhez viszonyítva.

Természetesen, íme egy egyedi megfogalmazás: Nem mehetünk el szó nélkül az energiaárak alakulása mellett sem: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) módszertana alapján kiderült, hogy az áram ára 0,3 százalékkal emelkedett, míg a vezetékes gáz 0,4 százalékkal olcsóbb lett az előző évhez képest. Összességében a háztartási energia költségei 0,5 százalékkal csökkentek. Ez a számítás abból származik, hogy havonta újraértékelik a kedvezményesrezsit biztosító határ alatti és az afölötti fogyasztást. Mivel sokan takarékoskodnak a fűtéssel, ez a tendencia úgy tűnik, mintha a gáz ára csökkent volna. A módszertannal kapcsolatos viták után 2025-től az Eurostat felé történő jelentésekben elhagynak ezt a megközelítést, de belföldi használatra továbbra is alkalmazni fogják.

Ami a jövőt illeti: 2025-ben az MNB szerint a legjobb esetben 3,3, a legrosszabb verzióban 4,1 százalékos lehet az inflációnk, a kormány ennél sokkal optimistábban 3,2 százalékos éves átlagos áremelkedéssel számol.

A várakozások között az egyik legfigyelemreméltóbb észrevétel az MNB által közzétett Inflációs jelentésben fogalmazódott meg. Az elemzés szerint az iparcikkek fogyasztói árai az év végére jelentősen alacsonyabb szinten alakultak, mint a nyári hónapokban, sőt, az előző évhez képest sem tapasztalhattunk drámai áremelkedést. Ez különösen meglepő, hiszen számos jel arra utalt, hogy emelkedésnek kellett volna bekövetkeznie. Az importárak 2024 májusától folyamatosan növekednek, míg az ipari termelői árak júliustól egyértelműen felfelé ívelnek – a jelentés megjelenését követően pedig egy váratlan ugrást is mutattak, októberből novemberbe 4%-kal emelkedtek. Az MNB véleménye szerint a fogyasztói árak mérsékelt emelkedésének egyik fő oka az, hogy sok vállalat a korábbiaknál kisebb profitot realizált, hogy át tudják vészelni ezt a nehéz időszakot.

Ez a helyzet azonban nem fenntartható a végtelenségig. Amikor cégvezetőket kérdeztek meg a jövőbeli inflációs várakozásaikról, egyértelművé vált, hogy többségük a 2024-es év korábbi szakaszához képest magasabb inflációra számít. Ha ez a trend tartósan fennmarad, akkor a vállalatok valószínűleg be fogják építeni a költségeikbe az infláció hatásait.

A jelenlegi adatok még csupán a decemberi állapotot tükrözik, így természetesen nem tükrözik azokat a tervezett áremeléseket, amelyeket a vállalatok 2025 első napjaira készítenek. Ugyanígy a január 1-jén életbe lépő inflációkövető adóemelés hatása sem látható még. A jegybank előrejelzése szerint ez az egyetlen intézkedés 0,3 százalékponttal fogja növelni a 2025-ös infláció mértékét.