A magyar nyugdíjrendszer jövője komoly dilemmák elé néz: aggasztó statisztikák láttak napvilágot.
Magyarország népessége nem csupán csökken, hanem drámaian öregszik is. Az ENSZ népesedési világnapja alkalmából közzétett jelentés alapján az idősek száma már közel húsz éve túlszárnyalja a fiatalokét, és ez a tendencia várhatóan továbbra is erősödni fog. Ennek következményeként az egészségügyi ellátórendszer és a nyugdíjprogramok fenntarthatósága komoly kihívások elé nézhet.
A legújabb statisztikák alapján Magyarországon jelenleg 100 gyermekkorúra (0-14 éves) 145 időskorú (65 éves vagy annál idősebb) jut. Ez azt jelenti, hogy az öregedési index 145 százalékra rúg, ahogyan azt az Economx is megjegyzi.
A 15-64 év közötti, aktív korú lakosság arányát tekintve is jelentős átrendeződés tapasztalható: jelenleg 100 aktív korúra 22 gyermek és 32 idős jut, de az idősek aránya a 2030-as évektől tovább emelkedik majd, főként a Ratkó-nemzedék gyermekeinek nyugdíjba vonulásával.
A statisztikák szerint Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken, és az elmúlt 44 év során több mint 1,1 millió ember, vagyis körülbelül 11%-kal lettünk kevesebben. Jelenleg az ország lakossága 9 millió 540 ezer főre tehető. Az ENSZ és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) középtávú előrejelzései alapján 2070-re a magyar populáció akár 7 millió fő közelébe is csökkenhet, még a legoptimistább forgatókönyv szerint is legfeljebb 7,5 millióan maradhatunk.
A magyarországi demográfiai csökkenés egyik legfőbb oka a tartósan alacsony termékenység. Noha ez világszerte jellemző, Európa az egyik legalacsonyabb termékenységi rátával rendelkező régió.
Csak Afrikában valószínű, hogy a termékenységi ráta hosszú távon is az a szint körül alakul, amely a népesség stabilizálásához szükséges.
A világban a születéskor várható élettartam 1950 óta jelentős növekedésen ment keresztül, hiszen a 46 évről 73 évre emelkedett, és a várakozások szerint a század végére akár 82 év körüli értékre is nőhet. Magyarország esetében azonban az egészségi állapot és a halálozási mutatók továbbra is elmaradnak az uniós átlagtól. 2023-ban a magyar férfiak várható élettartama 73,4 év, míg a nőké 79,6 év volt. Ez a szám csupán szerény javulást tükröz a járvány előtti időszakhoz képest.
A kedvezőtlen demográfiai trendek nem csupán társadalmi szempontból jelentenek komoly problémákat, hanem gazdasági és szociális területeken is jelentős kihívásokat hoznak magukkal. Az idős népesség arányának folyamatos emelkedése súlyosan veszélyezteti az egészségügyi és nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát, miközben a munkaerőpiacról egyre több ember vonul ki. A demográfiai változások elmaradása hosszú távon a gazdasági növekedés ütemének csökkenéséhez is vezethet, ezzel pedig a társadalom egészének fejlődését hátráltathatja.
