"Visszafordíthatatlan következményekkel jár a nemzet gazdasági helyzetére nézve."
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) éles kritikával illette a kormány legfrissebb árrésstopos terveit. A közleményük válaszként érkezett arra, hogy Nagy Márton a hétvégén felvetette, hogy az élelmiszerek mellett újabb termékcsoportokra is kiterjeszthetik a hatósági árszabályozást. A hétfői nyilatkozatában pedig azt is hozzátette, hogy május második felére a jelenlegi árréstop-szabályozás meghosszabbítása is napirendre kerülhet. Az OKSZ álláspontja szerint ezek a lépések nemcsak a piaci versenyt torzítják, hanem hosszú távon is káros hatással lehetnek a gazdaságra.
Az OKSZ szerint az árrésstop olyan beavatkozást jelent az árképzésbe, amely olyan mértékben káros az érintett kereskedők gazdálkodására, hogy már a működésüket is veszélyezteti. A magyar kiskereskedelem üzletláncainak egy része már az intézkedés bevezetése előtt is veszteséges volt, mások szerény nyereséggel működnek.
Az árrésstop és annak további fenntartása teljes mértékben szembemegy a piacgazdaság alapvető működési elveivel. Hosszú távon káros hatásai lesznek a hazai kiskereskedelemre, és súlyos, visszafordíthatatlan következményekkel jár a nemzetgazdaság számára - olvasható a szervezet nyilatkozatában.
Az OKSZ álláspontja az, hogy az infláció mérséklését hosszú távon már az élelmiszer árrésstop nem tudja hatékonyan elősegíteni. Emellett a háztartási és tisztítószerek árrésstopba való bevonása is rövid távon indokolatlan lépés. Ennek a véleménynek a megerősítéseként számos tényezőt hoznak fel:
Az OKSZ hangsúlyozza, hogy a termékkör súlya a fogyasztói kosárban csupán 2-3 százalékot képvisel, míg az élelmiszerek aránya 25-30 százalék között mozog. Ez azt jelenti, hogy még ha az ezen a területen tapasztalható árcsökkenés jelentős is lenne, az inflációra gyakorolt hatása minimális marad.
Az élelmiszer árrésstop még az ígért május végi kivezetéssel is legalább egy évvel elodázza a kiskereskedelmi szereplők hatékonyságjavító beruházásait, ami a jövőben az árakban, a foglalkoztatottak számában, végső soron a fogyasztók gyengébb kiszolgálásában üthet vissza. A szervezet szerint "az infláció kordában tartása minden piaci szereplő elemi érdeke, de ehhez ellátási lánc szinten kell feltárni és kezelni az áremelkedést előidéző okokat, gazdasági tényezőket".
