A meddőség elleni harc mára kampánytémává avanzsált, és nem meglepő, hogy az Orbán-kormány éppen most vállalkozik a vallási intézményekkel való szembenézésre.

A politikai vezetők nem egyszer hangsúlyozták, hogy a meddőségi kezelés jogi szabályozásának kidolgozásánál figyelemmel vannak a katolikus egyház véleményére.

A parlament előtt áll egy fontos törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy Magyarországon január elsejétől elérhetővé váljon a petesejt-donáció, amelyért az adományozók anyagi juttatásban részesülhetnének. Takács Péter, az egészségügyért felelős államtitkár a Magyar Kórházszövetség legutóbbi rendezvényén osztotta meg a hírt, miszerint a javaslat értelmében a donorok akár a minimálbér kétszeresét is kaphatnák. Jelenleg sajnos hazánkban illegális a petesejt-donáció, így a gyermekvágyó magyar nők gyakran kénytelenek külföldi lehetőségeket keresni, főként Szlovákiában és Csehországban, saját költségükön. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy ha a törvényjavaslatot elfogadják, a magyar hölgyeknek többé nem lesz szükségük Brnóba utazniuk donorpetesejtért.

A magyar petesejt-turizmus jövője kérdésessé válhat.

Cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy Takács Péter a meddőség-kezelés 2020-as államosítását egy igazi sikertörténetnek tartja Magyarországon. Az államtitkár kifejtette, hogy az államosítás óta a meddőségkezelési ciklusok száma több mint kétszeresére emelkedett, és a kezelések eredményeként világra jött gyermekek száma is jelentősen, több mint a duplájára nőtt.

A fentiek ismeretében szerettük volna pontosan megtudni, hogy hány lombikbébi született a meddőségkezelés államosítása előtt és után,

ám kiderült, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ezeket az adatokat nem gyűjti, vagy ha igen, akkor azok nem nyilvánosak.

A statisztikusok, akiket bevontunk a kutatásba, szintén meglepetten tapasztalták, hogy a meddőségkezelési adatok az Európai Unió más országaiban szabadon elérhetők mindenki számára.

Az adatok megismerése érdekében e-mailt írtunk az egészségügyi ágazatért felelős Belügyminisztériumhoz, s a tárca válaszából megtudtuk, hogy a meddőségkezelés államosítása előtt évente mintegy 1500 lombikbébi született, míg a 2024-es beavatkozások eredményeképp már 3000. Ezek a számok Takács Péter közlését erősítik.

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a meddőségi centrumok államosítása miatt az Európai BizottságHatvanmilliós kártérítést fizet az Orbán-kormány bezárásra ítélt meddőségi központnak

Bár nem teljesen hibátlanul, az említett statisztikák némileg propaganda ízét keltik. 2020 előtt a meddőségi kezelések jelentős része a magánszektorban zajlott. A legtöbb lombikbébi a Kaáli Intézet falai között jött világra. A rendszerváltás előtt az Egyesült Államokban dolgozó szülész, Kaáli Nagy Géza a kilencvenes évek elején Magyarországon alapította meg hat városban működő meddőségkezelő központját. Az államosítás története a magyar-amerikai állampolgárságú Kaáli számára mind a mai napig feldolgozatlan sebeket hordoz. Különösen azért, mert a politikai elit azzal indokolta ezt a döntést, hogy a magánintézményekben sok a visszásság, és kérdéses, mi történik a be nem ültetett embriókkal. Semjén Zsolt, a miniszterelnök-helyettes, egy 2017-es nyilatkozatában gyakorlatilag megvádolta a meddőségi intézetek munkatársait és az ott kezelt nőket, amikor azt állította, hogy az államosítással meg akarják akadályozni, hogy „a magzati korukat élő magyar embereken kísérletezzenek, legyilkolják őket, lefagyasszák, kidobják őket, és a szöveteiket ipari célokra használják fel (...). A magánszektor helyett az állami ellenőrzés keretei között kell folytatni ezeket az eljárásokat (...).”

Semjén Zsolt több ezer embert sértegetett meg, amikor a meddőségi magánintézetek munkatársait "legyilkosozta". Kaáli Nagy Géza véleménye szerint most visszakapta azt, amit korábban azok ellen tett.

A Dörgicsén élő, 82 éves Kaáli Gézát - ez a soha semmilyen bizonyítékkal nem igazolt és ennek ellenére Semjén által vissza nem vont - gyanúsítás mindmáig súlyosan sérti, erről - teljesen más összefüggésben - a közelmúltban már beszélt lapunknak. Takács Péter bevezetőben idézett nyilatkozata kapcsán a napokban ismét beszélgettünk Kaáli professzorral, aki elmondta: az államosítás előtt a Kaáli intézetben évente 1600 gyerek született, ebből általában 1200-1300 volt magyar állampolgár. A többi újszülött felmenői külföldiek voltak, mivel az intézet pácienseinek negyede a határon túlról - elsősorban a szomszédos államokból - érkezett. Az intézet már akkor is képes lett volna lényegesen több lombikbébi megszületését elősegíteni, ám az egészségbiztosítás az akkori igényeknél kevesebb beavatkozást finanszírozott meg, és sokan nem tudták saját zsebből fedezni a kezelés költségét. 2020 óta az egészségbiztosítástól származó finanszírozás bőkezűbb lett, s alapvetően ennek köszönhető, hogy több a hazai lombikbébi, nem pedig az államosításnak.

Sok magyar pár inkább külföldön kér segítséget a meddőségi klinikák hazai államosítása miatt

Ha alaposan megvizsgáljuk a hazai meddőségi kezelések eredményességét, akkor sajnos nem sok okunk van az örömre – mondta a szakmájától már visszavonult nőgyógyász. Kaáli adatai szerint a 3 ezer újszülött a 20 ezer elvégzett beavatkozás következménye (ezt a BM levele is megerősíti). Ez pedig azt jelenti,

Az eljárás hazai hatékonysága 15 százalékos, míg a magántulajdonban lévő Kaáli intézet esetében ez az arány körülbelül 30 százalékra tehető, ami akkoriban az európai átlag szintjének felelt meg.

Kaáli Géza szerint azért ennyire rossz a jelenlegi magyar mutató, mert az ide vonatkozó jogszabály nem veszi figyelembe a biológia törvényeit. Az nagyon helyes, hogy 45 éves korig térítésmentesen finanszírozzák a lombikbébi kezeléseket, ám ha a gyermekre vágyó nő elmúlt már 40, akkor a megtermékenyítéshez nem saját, hanem donor petesejteket kellene használni. A most bevezetésre kerülő petesejt donációs kezeléseket az orvosok üdvözölni fogják, vélte Kaáli Géza, hisz az orvosok számára demoralizáló, amikor olyan beavatkozást végeztetnek velük, aminél nem számíthatnak sikerre. A hazai meddőségi központok átlagosan 15 százalékos eredményességi mutatója egyértelműen arról vall, hogy a női páciensek legalább harmada elmúlt már negyven éves, s utóbbiaknak jó esetben egy százaléka képes saját petesejtből kihordani-megszülni egy gyermeket. Ezért Kaáli örül annak, hogy a törvénymódosítás után végre lehetőség lesz a petesejt-donációra. Az anonim petesejt-beültetés után ugyanis a legjobb intézetekben már az első beavatkozás alkalmával 70(!) százalékos az eredményesség a 40 feletti nők esetében.

Nagy kérdés, hogy ha ez a helyzet, akkor Magyarországon miért van érvényben az anonim petesejt-beültetés tilalma? Kaáli véleménye szerint ennek mögött az a sejtehető ok húzódik, hogy a magyar kormány eddig nem kívánta nyíltan szembeszállni a katolikus egyházzal. A politikai vezetők többször is hangsúlyozták, hogy a meddőségi kezelések jogi kereteinek kialakításakor figyelembe veszik az egyház álláspontját. Mivel a katolikus egyház a Biblia tanításaira alapozva ellenzi a lombikbébi programot és az idegen petesejtek felhasználását, nem meglepő, hogy a kormány eddig nem lépett ebben az irányban. Információk nem szivárogtak ki arról, hogy a kormány konzultált volna az egyházi vezetőkkel az anonim petesejt-beültetés törvénytervezetéről.

Kaáli Géza őszintén megosztotta:

szívesen megkérdezné Semjén Zsoltot, hogy vajon volt-e a törvénymódosításról egyeztetés az egyházzal, s vajon kér-e az egyház azért cserébe valamit, hogy ezúttal elhallgatja elutasító álláspontját az ügyben.

Kaáli egyébként a mostani döntés időpontját nem tartja véletlennek, szerinte a kormány a választáshoz közeledve igyekszik sikeresnek feltüntetni meddőség elleni harcának látszólagos eredményeit, és az se lehet véletlen, hogy épp most hajlandó olyan törvénymódosításra, ami szembe megy az egyház tanításaival. Ne feledjük: jelentős létszámú - több mint félmilliósra tehető - választói rétegről van szó, hisz: a 18 és 45 év közötti korosztály heteró párjainak nagyjából ötöde meddő, és orvosi segítség nélkül nem képes utódnemzésre. Vélhetően az ő szimpátiájuk és voksuk elnyerése érdekében vállalja a kormány, hogy ezúttal nem hallgat az egyházra.

Kaáli Géza hangsúlyozta, hogy a jogszabályi módosítások önmagukban nem elegendőek a fejlődéshez, mivel a meddőségi központok súlyos munkaerőhiánytól szenvednek. Emlékeztetett arra is, hogy tavaly Takács Péter nyíltan elismerte: a jelenlegi rendszer mindössze a szükséges humán erőforrás és infrastruktúra felét biztosítja ahhoz, hogy megfelelően támogathassák a termékenységi problémákkal küzdő párokat.

Ebben a környezetben évi 20 ezer friss és fagyasztott embrió beültetést elvégezni önmagában emberfeletti feladat, a továbblépéshez mielőbb meg kell duplázni az ellátó kapacitást, zárta le véleményét Kaáli Géza.

Tizennégyezer szakápoló hiányzik az egészségügyi rendszerből.

A hazai egészségügyet sújtó munkaerőhiány egyre sürgetőbb problémává válik. A nemrégiben megrendezett eseményen Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke rávilágított, hogy jelenlegi adataik alapján 14 ezer szakápoló hiányzik a kórházakból, ami már komolyan fenyegeti az ellátás biztonságát. A felnőttápolók közül körülbelül 7000-en dolgoznak nyugdíj mellett, vagy már a nyugdíj korhatárához közelítenek, ami tovább fokozza a helyzet súlyosságát. A legnagyobb hiány az intenzív osztályokon és a műtőkben tapasztalható. "Néhány intézmény működése veszélybe kerülhet" - figyelmeztetett Balogh, hangsúlyozva a válság sürgősségét.