Az Európai Unió betiltja a benzines és dízel autók forgalmazását! Milyen következményekkel járhat ez számunkra?
Az Európai Unió 2035-től tervezi betiltani az új, fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek értékesítését, a vásárlók érdeklődése azonban az elektromos autók iránt továbbra is mérsékelt. Bár számos ország pénzügyi ösztönzőkkel támogatja a váltást, ezek megszűnésével az eladások meredeken visszaesnek.
A carVertical legújabb kutatása azt mutatja, hogy a vásárlók több mint 50%-a nem szándékozik elektromos járművet vásárolni a közeljövőben.
A carVertical felmérésében a válaszadók 43,8%-a választotta a benzint, mint preferált üzemanyagtípust, 38,9%-a a dízelt, 10,4%-a a hibridet, és mindössze 5,6%-a az elektromos meghajtást. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a vásárlók továbbra is a hagyományos, belső égésű motorral hajtott járműveket részesítik előnyben, és még nem állnak készen az átállásra.
Az üzemanyagtípus választása szoros összefüggésben áll a villanyautó-vásárlás iránti nyitottsággal. A megkérdezettek több mint fele (51,5%) jelezte, hogy jelenleg nem venne elektromos autót, és csupán 12,2% fontolná meg elektromos jármű vásárlását. A válaszadók 36,3%-a bizonytalan, és legfeljebb később fontolná meg a váltást.
"A magas árak, a töltőhálózat hiányosságai és a villanyautókkal kapcsolatos tévhitek mind közrejátszanak abban, hogy az emberek nem lelkesednek a technológiáért. Egyre világosabban látszik, hogy a belső égésű motorral felszerelt autók teljes kiváltása komoly kihívást jelent majd. Az állami intézkedések önmagukban nem elegendők - a vásárlók egyszerűen nem állnak még készen a váltásra" - állítja Matas Buzelis, a carVertical autóipari szakértője.
Az Európai Unió határozata szerint 2035-től tiltanak minden új benzines és dízelüzemű személyautó értékesítését, a cél pedig, hogy az újonnan forgalomba helyezett járművek zéró károsanyag-kibocsátással rendelkezzenek. E lépés a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célok elérését szolgálja. Ugyanakkor néhány tagállam, például Olaszország, nagyobb rugalmasságot igényel a szabályozás végrehajtásában, mivel a szigorú előírások hátrányosan befolyásolhatják az autóiparuk egészét.
Azok, akik az elektromos járművek vásárlását előnyben részesítik, számos érvet hoznak fel döntésük mögött. A megkérdezettek közel fele (47,2%) úgy gondolja, hogy az elektromos autók üzemeltetése és karbantartása költséghatékonyabb megoldást jelent.
Az elektromos autók esetében a mozgó mechanikai alkatrészek száma jelentősen csökkent, ami általában alacsonyabb szervizköltségeket eredményez a hagyományos benzines vagy dízeljárművekhez viszonyítva. Ezen kívül, a folyamatosan emelkedő üzemanyagárak is arra sarkallják a vezetőket, hogy a költséghatékonyabb elektromos meghajtás felé forduljanak.
A megkérdezett autósok 17,6%-a az alacsonyabb adóterhek miatt választana elektromos járművet. Az Európai Unióban számos ország mérsékli vagy törli el teljesen a tulajdonláshoz kapcsolódó adókat az elektromos autók elterjedésének ösztönzése érdekében.
Németországban és Franciaországban az elektromos autók üzemeltetéséhez kapcsolódó adók terén különféle kedvezményeket vagy akár teljes mentességet biztosítanak. Ezzel szemben Hollandiában a regisztrációs és forgalmi adó eltörlésével ösztönzik az elektromos járművek beszerzését, ezzel segítve a zöld közlekedés elterjedését.
A válaszadók 14,1%-a a kormányzati támogatások ösztönző hatása miatt választana elektromos járművet. Franciaországban, a jövedelem szintjétől függően, a támogatás akár 7000 euróra is rúghat.
A carVertical felhasználói közül csupán 14% nyilatkozott úgy, hogy környezeti megfontolások alapján választana elektromos autót. Ugyanakkor sok nagyváros, mint például Párizs, London és Berlin, folyamatosan bővíti az alacsony kibocsátású zónákat. Ennek következtében az elektromos járművek használata egyre inkább nem csupán életmódbeli választás, hanem elkerülhetetlen szükségszerűség azok számára, akik szeretnék elkerülni a büntetéseket és a forgalmi korlátozásokat (7,1%).
Több uniós állam már lépett a környezetvédelmi támogatások csökkentése felé, sőt, egyesek teljesen leállították az elektromos járművek vásárlásához kínált ösztönző programokat. Svédország már 2022-ben, míg Németország 2023-ban döntött a támogatások felfüggesztése mellett, ami jelentős csökkenést idézett elő az eladásokban.
Az Egyesült Államokban, Donald Trump elnöksége idején, jelentős visszalépések történtek az elektromos járművek elterjedését támogató intézkedések terén. Visszavonták többek között az elektromos autók értékesítésének kötelezettségét, csökkentették vagy megszüntették a szövetségi adójóváírásokat, és befagyasztották a töltőinfrastruktúra fejlesztésére szánt forrásokat. Ezek a lépések lelassították a villanyautók elterjedését, és bizonytalanságot okoztak az autóiparban.
Az állami támogatások jelentős anyagi terhet ró az elektromos járművek értékesítésének ösztönzésére, ám a valódi próbatétel a hosszú távú fenntarthatóság - emeli ki Buzelis. - Ahogy ezek a támogatások véget érnek, a járművek megfizethetősége drámaian visszaesik.
A tartós kereslet kialakulása akkor válik lehetővé, ha az emberek saját elhatározásukból választják a villanyautókat. Nem csupán a támogatások vonzereje miatt, hanem mert az üzemeltetési költségeken jelentős megtakarításokat realizálnak. Jelenleg azonban ezt a tényezőt még viszonylag kevesen mérlegelik.
Arra a kérdésre, hogy miért nem vásárolnának elektromos autót, a válaszadók 32%-a a magas árat említette. 26,7%-uk a korlátozott hatótávot, 21,1%-uk a hiányos infrastruktúrát, míg 12%-uk az alacsony viszonteladási értéket jelölte meg (egyéb okok 8,2%).
Buzelis hangsúlyozza: "Az elektromos autók jelenlegi, viszonylag alacsony piaci értéke akár előnyös helyzetet teremt a vásárlók számára. A használtpiacon olyan vonzó árú villanyautók állnak rendelkezésre, amelyekhez hasonló kedvezményes lehetőségek benzines vagy dízel járművek esetén ritkán adódnak."
Az elektromos autók elterjedésének első hulláma már lecsengett. "Akiknek szükségük volt rá, vagy akiket sikerült meggyőzni arról, hogy elektromos járművet vegyenek, már megtették. Második autónak ugyanakkor kifejezetten beválhat egy elektromos modell, és a vásárlók egyre inkább fontolgatják, hogy a hagyományos járművük mellé egy elektromosat is beszerezzenek" - jegyzi meg Buzelis.
2025-re több jelentős autógyártó cég drámai létszámcsökkentéseket jelentett be, amelyek mögött a vámok, a termelési áthelyezések és a költségcsökkentési intézkedések állnak. A Stellantis például ideiglenesen 900 munkavállalót bocsátott el öt amerikai gyárából, és felfüggesztette a termelést mexikói és kanadai létesítményeiben. A General Motors szintén bejelentette, hogy több szakaszban összesen több mint 3000 alkalmazottjától válik meg. Ezen kívül a Nissan globálisan 10 000 munkahely megszüntetését és hét gyár bezárását tervezi.
Más jelentős autóipari szereplők, mint például a Porsche, a Volvo és a Volkswagen, szintén elbocsátásokról határoztak, ami világosan tükrözi a piaci nyomás okozta átalakulásokat, amelyek az egész ágazatra kihatnak.
A kínai gyártók által kialakított intenzív versenyhelyzet jelentős hatással van az elektromos járművek piacára. A BYD dinamikusan növeli európai jelenlétét, és 2025 áprilisában először múlta felül a Teslát az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) eladásaiban. Ennek ellenére, a kínai elektromos autókra kivetett magasabb uniós vámok ellenére, a BYD lenyűgöző, 359%-os éves növekedést könyvelhetett el.
Jelenleg még korainak tűnik megmondani, vajon a kínai gyártók sikerrel tudják-e ösztönözni az európai vásárlókat az elektromos járművekre való áttérésre. Azonban a gyors ütemű terjeszkedésük már most is érezhetően befolyásolja az európai gazdasági környezetet.
A módszertan lényege, hogy strukturált megközelítést biztosít a problémák megoldásához és a célok eléréséhez. A különböző tudományágak, kutatások és projektek során alkalmazott módszertani keretek segítenek abban, hogy a folyamatok átláthatóbbak, hatékonyabbak és reprodukálhatóbbak legyenek. A megfelelő módszertan kiválasztása nem csupán a célkitűzések elérését segíti, hanem hozzájárul a kutatási eredmények megbízhatóságához is, lehetővé téve a tudományos közösség számára, hogy azokat értékelje és alkalmazza. A módszertan tehát kulcsszerepet játszik a tudományos diskurzusban, az innovációban és a gyakorlati alkalmazásokban egyaránt.
A kutatás alapját a carVertical járműtörténeti jelentésének betöltési képernyőjén található kérdőív adatai képezték, amelyet 2025 áprilisa és júliusa között, 35 különböző országban, körülbelül 16,000 résztvevő közreműködésével végeztek el. Mivel a felmérés kizárólag a carVertical felhasználóira irányult, az így nyert eredmények a használt autók iránt érdeklődő közönség véleményét tükrözik. A válaszok többsége Lengyelországból, Franciaországból és Romániából származik, így ezek az országok kiemelt szerepet játszanak az adatokban.
