Bóka János részletesen és alaposan megcáfolta dán kollégája érveit, lépésről lépésre bemutatva a tévedéseket.
Marie Bjerre, Dánia EU-minisztere, aki éppen soros elnökséget tölti be, interjút adott az ukrán Telegrafnak. Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter, szombati Facebook-bejegyzésében kifejezte, hogy egyetlen szavával sem tud azonosulni. Sajnálattal állapította meg, hogy egyesek a béke helyett a háborút választják Európa jövőjének.
"Most pedig nézzük át az állításokat!" - fogalmazott Bóka János, reagálva Marie Bjerre megjegyzéseire. "Számomra kulcsfontosságú, hogy Magyarország véglegesen visszavonja a vétóját - függetlenül attól, hogy ezt a jelenlegi kormány hajtja végre vagy egy új vezetés." - idézte a magyar miniszter a dán kollégáját.
"Ez a kijelentés mindenkinek érdemes jól a memóriájába vésnie!"
A liberális politikai körök számára elengedhetetlen, hogy Magyarországon olyan kormány alakuljon, amely más összetételű, hiszen ez lehetőséget adna Ukrajna csatlakozási folyamatának előmozdítására, még a vele járó nehézségek árán is. A Tisza Párt ezt a célt szem előtt tartva, elkötelezetten dolgozna a szükséges lépések megtételén.
A következő áprilisi választások során a magyar választók számára kulcsfontosságú kérdések dőlnek el – írja Bóka János.
"Azt gondolom, hogy elfogadhatatlan, amikor egy ország visszaél a vétójogával - és éppen ez zajlik most" - nyilatkozta az interjú során a dán EU-miniszter.
Bóka János hangsúlyozta, hogy Magyarország világosan kifejezte álláspontját az ukrán EU-tagság ellen: ennek következményeként a háború kockázata belépne az EU területére, míg a magyar állampolgárok pénzügyi forrásai Ukrajnába áramlanának. Továbbá, ez a folyamat véget vetne a közös mezőgazdasági és kohéziós politikának, ami súlyosan érintené a magyar mezőgazdaságot és más gazdasági ágazatokat, gyakorlatilag térdre kényszerítve őket.
"Amennyiben a magyar álláspont eltérne, az a visszaélést jelentené."
- mégpedig a magyar választók bizalmával. Nekünk jogunk és kötelességünk megvédeni a magyar érdekeket, mert ezt helyettünk senki sem teszi meg. Ezt a jogot senki sem vitathatja el tőlünk, és ezért nem fogunk elnézést kérni senkitől. Azt is elmondtuk többször, hogy az EU-nak nem tagságot, hanem stratégiai partnerséget kellene ajánlania Ukrajnának" - tette hozzá a magyar miniszter.
A dán EU-miniszter az interjúban azt nyilatkozta: "Természetesen, ha Magyarországnak jogos aggályai vannak, meg akarjuk oldani azokat - és Ukrajna aktívan dolgozik ezen a Budapesttel folytatott párbeszéd útján."
A magyar miniszter ezzel kapcsolatban arra hívta a fel a figyelmet:
"a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól több mint tíz éve folytatunk "párbeszédet" ukrán kollégáinkkal. Azokról a jogokról, amelyet kétoldalú és nemzetközi szerződések mellett elvileg az ukrán alkotmány is garantál.
Bóka János kifejtette: "Célunk nem csupán a 'jogos aggályok' kezelése, hanem az, hogy Ukrajna teljesítse nemzetközi kötelezettségeit."
A dán miniszter kifejtette: "Korábban kétkedéssel álltam az egyformaság elvéről való lemondás kérdéséhez, mivel Dánia egy kisebb ország, és nem szerettük volna, ha a nagyobb államok könnyedén 'átsiklanak' felettünk. Ma azonban egy teljesen új geopolitikai helyzet állt elő. Ahhoz, hogy Európa valóban erős lehessen, politikailag is egységesebbé kell válnunk – képesnek kell lennünk arra, hogy egyformán cselekedjünk és közösen reagáljunk."
Bóka János szerint azonban az EU nem attól lesz erős és cselekvőképes, hogy jogi és adminisztratív eszközökkel letöri és elnyomja a kisebbségi véleményeket, hanem attól, hogy kész valódi konszenzust teremteni.
A dán miniszter véleménye szerint, amikor Orbán Viktor kijelenti: "Nem szeretnénk, ha a háború betolakodna az EU-ba", akkor ez a megnyilatkozás teljesen értelmetlen.
"Javasoljuk, hogy Ukrajnával közösen erősítsük meg az EU hadiipari bázisát, hiszen együtt Európa egyik legkorszerűbb katonai ipari központját képviselhetjük."
Bóka János posztjában kifejtette, hogy aki a hadiipart tekinti az integráció alapkövének, az valójában a háborút látja Európa jövőjeként. Az Európai Unió nem háborús célokat szolgál, hanem a béke megteremtésére és fenntartására törekszik. Jelenleg Ukrajna egy háború közepén áll, és ennek a konfliktusnak a beemelése az EU-ba nem lenne előnyös. Európa stabilitását és békéjét a NATO biztosítja, amelynek Ukrajna nem tagja, és a jövőben sem válhat azzá - fogalmazott a magyar miniszter.
A dán miniszter véleménye szerint "jelenleg az Európai Unió sokkal jelentősebb összegeket fordít Ukrajna háborús támogatására, mint amennyit agrártámogatásra kellene szánnia, ha Ukrajna már tagállam lenne a jelenlegi körülmények között."
Bóka János véleménye szerint Ukrajna jelenleg egy államcsőd közeli helyzetben van. Ha csatlakoznának az unióhoz, az azt jelentené, hogy a háborús és költségvetési támogatások mellett agrártámogatásokat és kohéziós forrásokat is biztosítanunk kellene Kijevnek. Ez viszont azt is magával hozhatja, hogy fel kellene számolnunk a jelenlegi támogatási rendszereinket. Bárhogyan is alakuljanak a dolgok, Magyarország és a magyar lakosság számára ez kedvezőtlen következményekkel járna.
A dán miniszter véleménye szerint "Ukrajna számos előnnyel bír. Különösen kiemelkedik a versenyképes és hatékony mezőgazdasági ágazata, amely hozzájárul az EU élelmezésbiztonságának megerősítéséhez, és erősíti az unió globális piaci helyzetét."
Bóka János a Facebookon osztotta meg véleményét erről a témáról:
"pontosan láttuk, hogy az ukrán mezőgazdasági piacnyitás már eddig is súlyos károkhoz vezetett
- Magyarország ezért tart fenn ma is egyoldalú piacvédelmi intézkedéseket Ukrajnával szemben. Ukrajna csatlakozása tönkretenné a magyar mezőgazdaságot".
