Az emberiség történetének talán legnehezebb esztendeje volt ez | 24.hu
Az emberi történelem lapjain számos sötét fejezetet találunk, és ha alaposan szemügyre vesszük az évezredeket, világosan látható, hogy a tartós béke és jólét nem a mi fajtánk alapvető állapota. Az, hogy melyik év volt a legszörnyűbb a történelmünk során, meglehetősen szubjektív kérdés; azonban sok szakértő véleménye alapján…
Az 536-os év a történelem egyik legnehezebb időszakának számít, sokan úgy vélik, hogy ez volt a valaha volt legrosszabb év. Az akkori időjárási viszonyok és a társadalmi zűrzavarok együttes hatása rendkívül megnehezítette az emberek életét.
A történetet az IFLScience csapata dolgozta fel, egyedi megközelítéssel és részletes elemzéssel.
Az ok egy vulkán, talán az El Salvador-i Ilopango, esetleg egy izlandi tűzhányó kitörése vagy egy szerencsétlen kitöréssorozat volt. Ami biztos:
536-ban egy különleges jelenség, a vulkanikus tél lépett fel, amelyet a légkörbe került, napfényt elzáró részecskék okoztak.
Egy 538-ban keltezett levélben Cassiodorus, a római államférfi és író, megrázó beszámolót tett arról, hogy az emberek pánikban éltek, miközben a nap fénye eltűnt, és kékes árnyalatot öltött. Ekkoriban Prokopiosz, a bizánci történetíró, aki a Közel-Keleten tartózkodott, szintén megörökítette a ködös nap által keltett félelemről szóló tapasztalatait.
A jelenség mögött rengeteg fizikai bizonyíték áll, amelyeket az évek során gyűjtöttek össze. Például a dániai fák évgyűrűi figyelemre méltóan keskenyek a 6. század közepén, ami szoros összefüggésben áll a történésekkel. Emellett grönlandi és antarktiszi jégmagok is tanúskodnak egy savas porfelhőről. Mindezek a jelek arra utalnak, hogy 536-ban jelentős klímaváltozás következett be.
A hőmérséklet drámai csökkenése következtében az északi féltekén a mezőgazdasági tevékenységek válságba kerültek, és egy kis jégkorszak kezdődött, amely az 540 és 547 közötti időszakban végigsöprő kitörésekkel még inkább felerősödött. A Föld éghajlati egyensúlya alapjaiban ingott meg; Kínában nyáron havazás tapasztalható, míg Dél-Amerikát súlyos aszály sújtotta. E rendkívüli események pedig mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel jártak.
Az éhínség elkerülhetetlenül bekövetkezett, és számos régióban pestisjárványok tizedelték a lakosságot. Ezek a járványok évtizedekkel később, a mediterrán térségben pusztító Justinianus-pestis formájában csúcsosodtak ki, milliók életét követelve. Kutatók egy csoportja úgy véli, hogy a természeti katasztrófák és a betegségek együttes hatása hozzájárult a Bizánci Birodalom fokozatos hanyatlásához.
Bár közvetlen bizonyítékok nem állnak rendelkezésre a korabeli hangulat pontos megértéséhez, számos történész véleménye szerint...
hogy az 536-os év történelmünk egyik, ha nem a legsúlyosabb esztendője volt, hatásai hosszú ideig kitartottak és messzire értek.
A következmények messze túlmutattak a Földközi-tenger térségén, a hűvösebb, szárazabb Közép-Ázsiában például csökkentek a legelőterületek, sok nomád törzs így kelet felé, Kína irányába vándorolt, konfliktusok sorozatát indítva el. Az egyik törzs utóbb a Bizánci Birodalommal szövetkezve nagyban hozzájárult a perzsa Szászánida Birodalom bukásához.
Bár a vulkáni tél sok régiót súlyosan megrázott, néhány területen pozitív következményekkel is járt. Az Arab-félsziget például bőséges csapadékot kapott, amely hozzájárult a helyi hatalmak megerősödéséhez és fejlődéséhez.
