A tenerifei tragédia, amely három ember életét követelte, figyelmeztet minket a tenger erejére és veszélyeire. Az ilyen balesetek gyakran a hirtelen jött hullámok és a nem megfelelő felkészülés következményei. Fontos, hogy tisztában legyünk a tenger visel

A hullámok még nyugodt időben is okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, azonban ahogy a tenerifei tragédia mutatja, viharos időben már az óceánpart is életveszélyes lehet.

Sajnos tragikus események zajlottak a közelmúltban Tenerife partjainál: 15 ember sérült meg, és három életet vesztett, miután a haragos hullámok elragadták őket szombaton. Alig egy nappal később újabb emberek életéért kellett küzdeni a mentőszolgálatoknak, akik vízből hozták őket biztonságba. A balesetek többsége azokkal történt, akik a hatályos figyelmeztetések ellenére merészkedtek a víz közelébe, de sajnos előfordul, hogy ártatlan turisták vagy fürdőzők is bajba kerülnek, amikor a természet kiszámíthatatlansága váratlanul lecsap.

Hogyan kezeljük a strandolást biztonságosan, és mit tegyünk, ha váratlanul a vízben találjuk magunkat? A strandolás élvezetes nyári program lehet, de fontos, hogy figyeljünk bizonyos dolgokra a biztonságunk érdekében. Először is, érdemes tájékozódni a víz állapotáról, például a hullámzásról és az áramlatokról. Ha erős szél vagy nagy hullámok vannak, jobb, ha elhalasztjuk a fürdőzést. Emellett ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindig ússzunk olyan helyen, ahol van életmentő, és soha ne strandoljunk egyedül. A napernyő és a napvédő krém használata is segít megvédeni bőrünket a leégéstől. Ha azonban váratlanul a vízben találjuk magunkat, először is, ne pánikoljunk. Próbáljunk megnyugtatni magunkat, és figyeljünk a vízre. Ha elmerülni érzünk, fókuszáljunk a légzésünkre, és keressük meg a legközelebbi biztonságos kiutat. Ha a víz erős áramlata miatt nem tudunk kimenni, próbáljunk meg lebegni, amíg segítséget kapunk. Ezek a lépések segíthetnek abban, hogy a strandolás élvezetes és biztonságos élmény maradjon.

A hétvégi eseményekért felelős jelenséget a legtöbb sajtóorgánum a "tidal surge" kifejezéssel illette, amit tudományos körökben "storm surge"-ként ismernek, vagyis magyarul vihardagályként hivatkozunk rá. Ez a jelenség akkor lép fel, amikor az árapály hatása összeér egy heves viharral. Ilyenkor a viharos szél olyan függőleges áramlatokat generál a vízben, amelyek a partok felé irányítják a vizet, és így kialakul a veszélyes áradás.

Ilyen állapotok voltak a napokban Tenerifén:

Ahogy a meder fokozatosan sekélyebbé válik, a víz szintje egyre inkább megemelkedik. Ezt a jelenséget tovább fokozza, ha egy vihar közepén alacsony légnyomás alakul ki, amely szívóhatást gyakorol, ezzel még inkább növelve a vízszintet.

A trópusi ciklonokhoz szorosan kapcsolódó jelenségek rendkívül fenyegetőek, hiszen a hurrikánok által okozott halálesetek túlnyomó többségét ezek a hatások idézik elő. A partra törő hullámok nem csupán az emberek életére jelentenek veszélyt, hanem az épített környezetre is komoly károkat okozhatnak, ami gyakran jelentős anyagi veszteséggel jár. A hullámok nagysága számos tényezőtől függ, beleértve a vihar intenzitását, a haladás sebességét, valamint azt is, hogy milyen szögben ütköznek a parttal.

A strandok környezetében különösen figyelni kell a "rip current", vagyis behúzó áramlás jelenségére, amely a tengerbe húzza a fürdőzőket és szörfösöket. Ez a veszélyes áramlás nehezen észlelhető a parton, ezért fontos, hogy a strandolók tájékozódjanak a helyi figyelmeztető táblákból, vagy, ha lehetséges, egy magasabb pontot keresve szemügyre vegyék a víz állapotát. A szakértők azt ajánlják, hogy mielőtt bárki a vízbe merészkedne, szánjon rá legalább egy negyed órát, hogy alaposan megfigyelje a hullámok viselkedését és mintázatait. Ez segíthet elkerülni a baleseteket és biztonságosabbá tenni a vízparti élményeket.

Ha azonban már belekerültünk a csávába, van "recept" a behúzó áramlás túlélésére. Az első és legfontosabb, hogy ne próbáljunk meg ellene úszni, mert az áramlás még profi úszóknál is erősebb. Ilyenkor a megoldást az jelenti, ha hagyjuk magunkat sodródni, és a parttal párhuzamosan úszunk, amíg ki nem kerülünk az áramlásból, ezután már jó eséllyel ki tudunk jutni a partra.

Ha valaki mást látunk ily módon bajba sodródni, semmi esetre sem próbáljunk meg utána menni, és élőlánccal sem érdemes próbálkozni, ezzel csak azt kockáztatjuk, hogy még több ember kerül szorult helyzetbe. Helyette azonnal riasszuk az illetékes hatóságokat, vízimentőket, és ha lehetőség van rá, akkor lebegő eszközzel (mentőmellénnyel, mentőövvel) segítsünk a bajbajutottakon, esetleg kötéllel próbáljuk meg kihúzni őket.

Ez a javaslat minden körülmények között releváns, ahogyan azt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) által készített videósorozat is hangsúlyozza:

aki megfelelő tudás és képzettség hiányába siet valakinek a segítségére, gyakran maga is áldozattá válik.

A vihardagály esetén más a helyzet, a veszélyt ilyenkor főleg a hirtelen felcsapó hullámok jelentik, amelyek hirtelen és nagy erővel ragadnak el embereket. Hasonló körülmények esetén jellemzően érvénybe lép valamiféle riasztás - ahogy ez Tenerifén is történt -, sokan mégis a mólokra, kikötőkbe mennek, akár éppen a hullámokat nézni és fotózni.

Az AP videóriportjában megszólaló helyiek is azt emelték ki, hogy bár a part mentén világosan ki van jelölve, hogy viharos időjárás esetén tilos a közelség, a turisták hajlamosak figyelmen kívül hagyni ezt a figyelmeztetést. Egy helyi elmondta, hogy sokan éppen a vihar közelében szeretnek szelfiket készíteni a tengerparton.

A vízibalesetek túlnyomó része az emberi tényezők következménye, mint például a felkészületlenség és a saját képességek túlértékelése. Minden nyáron hallani olyan tragikus esetekről, amikor úszni nem tudó felnőttek fulladnak el, különösen bányatavakban, ahol a víz mélysége hirtelen változik, és a hőmérséklet is alacsony, ami csak fokozza a szívroham vagy a zsibbadás miatti mozgásképtelenség veszélyét. Egy pár évvel ezelőtti Népszava-cikk rávilágított, hogy a magyarországi vízimentések jelentős része elkerülhető lenne, ha az emberek betartanák az alapvető biztonsági szabályokat. Emellett a hazai strandok körülményei messze nem hasonlíthatók egy óceánparti fürdőzéshez, főleg viharos időjárás esetén.

A tenerifei tragédia során több áldozat is szörnyű véletlenek áldozatává vált. A brit Sun riportja szerint tíz ember egy sziklákhoz vezető faplatfomra gyűlt össze, amikor a váratlan hullámok mindannyiukat elragadták. Közülük egy 59 éves holland nő életét vesztette, szíve hirtelen megállt a zűrzavar közepette. Egy másik sajnálatos eset horgászat közben történt: egy férfi a vízbe esett, és az erős áramlat miatt nem tudott visszatérni a partra. Megmentésére érkezett egy helikopter, de sajnos már későn, hiszen az életét nem tudták megmenteni. A harmadik haláleset körülményei egyelőre homályosak, a víz egy másik strand közelében csak a férfi holttestét sodorta partra.

Santa Cruz egyik strandján hat francia turista azután került veszélybe, hogy az érvényben lévő riasztás ellenére túl közel mentek a vízhez, és berántották őket a hullámok. Végül mások segítségével, de ki tudtak jutni a partra. Három embert pedig másnap húztak ki a viharos vízből, kettőjüket, egy 86 és egy 61 éves nőt kihűlés miatt szállítottak kórházba.

A kihűlés komoly veszélyt jelenthet ezekben a helyzetekben. Egy pár évvel ezelőtti eset során egy brit testvérpárt sodort el egy áramlat a parttól, és a szakértők szerint a túlélésüket a neoprén ruhájuk és a higgadtságuk segítette. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a szívinfarktus kockázatát sem, valamint a fizikai sérülések lehetőségét, különösen a sziklás partszakaszokon. A tenerifei incidens áldozatai közül sokan súlyos láb-, kéz- és csípősérülésekkel kerültek kórházba.

A tenger, pláne az óceán még napos, nyugodt időben is veszélyes lehet, a hullámok gyakran akár a parttól több száz kilométerre tomboló viharok következtében is kialakulhatnak. A NOAA oktatóvideó-sorozatában kiemelik, hogy a víznek óriási ereje van, kisebb gyerekekben akár egy felnőtteknek derékig érő hullám is kárt tehet.

Az egyik legkritikusabb helyzet, amikor a hullám a parton "törik", azaz átfordul és lecsap. Ebben a pillanatban a lezúduló vízbe kerülők feje, gerince és háta alatt olyan súly nehezedhet, mint egy autóé, amely vagy a homokba, vagy a sziklákra nyomja őket. Ez a szituáció rendkívül veszélyes, hiszen a természet ereje hirtelen és könyörtelen módon sújthat le azokra, akik a víz közelében tartózkodnak.

A strandolókat arra figyelmeztetik, hogy derékig érő vízben az érkező hullámokat oldalra fordulva fogadják, mélyebb részeken pedig alábukva, fejüket lehajtva ujjaikat a homokba fúrva várják meg, amíg áthalad a hullám a fejük felett. A vízből kifele pedig azt tanácsolják: sose fordítsunk teljesen hátat az érkező hullámoknak.

Viharos időben - mint a tenerifei eset is mutatja -, az óceánpart is veszélyes lehet, mert egy-egy nagyobb hullám elragadhatja az embert. A NOAA egyik videójában arra is figyelmeztetnek, hogy aki a hideg vízbe kerül, akár percek alatt, jóval a hipotermia beállása előtt lebénulhat.

A víz gyakran olyan hatalmas törmelékeket, farönköket is képes megemelni, melyek egyébkén mozdíthatatlannak tűnnek. A hivatal tanácsa azok számára, akiket egy ilyen farönk ejt csapdába, hogy próbáljanak meg nyugodtnak maradni, majd a visszafele húzódó hullám momentumát kihasználva lökjék el maguktól a rönköt és ússzanak a másik irányba. Persze, mindez csak leírva hangzik egyszerűnek.

Azok számára, akik akaratuk ellenére a vízbe kerülnek, a következő tanácsokkal szolgálnak:

Persze ha a mólóról ragadt el egy óriáshullám és éppen a sziklák felé dobál, a lebegős módszer sem tűnik éppen életbiztosításnak, így a legjobban akkor járunk, ha komolyan vesszük a figyelmeztetéseket és tiszteletben tartjuk az óceán erejét, akármennyire csábító is közelről tanulmányozni.